Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-56

Ö9á Az országgyűlés 56. ülése 1948. 335 millióval több, a forgalmiadó egymagában mindössze 25 millióval kevesebb az egyenes­adó-bevételinél és ha hozzászámítjuk a 85 millió forintot meghaladó vagyonátruházási illetéket, amely tulajdonképpen ingatlanfor­galmi adó, akkor a íorgalmiadó egymagában is több az egyenesadónál; a cukoiradó pedig egészen fantasztikus' méreteket öltött. Az indokolás szerint a cuíkoradó 790.000 métermázsa adózó cukor alapulvételével irár nyoztatott elő. EÍZ azt jelenti, hogy egy kilo­gramm cukorra 5.78 forint, az orszáig egy-egy lakosára 55 fotriint cukoradó esik. Minthogy; pedig értesülésem szerint a cukor előállítási költsége 1 kiilogrammonkint 2.90 forint: az áldani a cukrot 200 százalékkal drágítja meg. A forgalmiadó ós a cukoradó valóban »a leg­szegényebb emberek ' mindennapi kenyerét 'drágítja meg«. T. Országgyűlés)! A forgalmiadé kefeégtie" lenül antiszociális, és éppen az a helyes és bölcs adópolititka, amely a forgalniiadók foko­zatos leépítése és megszüntetése mellett az egyenesadó-rendszerrie tér iáit. Adót tartósan fizetni csak a jövedelemből lehet. A köztár­sasági elnök úr ugyancsak az 1938. évi költség­vetés vitája során a következőket mondotta: (olvass®) »Magyarorsziá)g: lakossága túl van adóztatva Az adózás legyen elviselhető, a jövedelemiből vegye el a megfelelő részt, és ne vegye el soha a vagyonból.« Itt nem a vagyon­déizsanára gondolok, hanem a túlméretezett adókra, amelyeik sok esetben már az adótárgy állagát is érintik. A költségvetés, illetőleg a kormányzat nincs 'tekintettel az adózók életfeltételednek biztosításaira sem. A magyar nép — az el­mondottakból kitűnően — már az 1938. évben m túl volt adóztatva, Ma, egy szörnyű pusztulást eredményező világháború után, amikor a hivatalos statisz­tikai adatok szerint a nemzeti vagyonnak több mint 40%-a pusztultl el és az ország —­kikerekítve — 22 milliárd 1938. évi pengő, tehát az 1938. évi költségvetés rendes bevételeinek huszonötszörösét kitevő háborús kárt szenve­dett, és egy szörnyű infláció után, amely nem volt más, mint a teljesítmények ellenszolgál­tatás néüküli igénybevétele", a klötségvetésben előirányzott adókat egyenesen katasztrofális­nak lehet mondani. A hivatalos .adatokat és a pénzügyminisz­ter úr megállapításait elfogadva* a megfelelő számítások után az derül ki, hogy a nemzeti vagyon több mint 10%-ot jövedelmez, ami míg a világtörténelem folyamán soha nem fordult ielő, mert a 4%"os jövedelmezőséget még Ame­rika sem igen haladja meg:. Tehát ebben a jövedelemben a nemzeti vagyon fogyása is kifejezésre jut. Az 1938. évbeni az ország egy-egy lakosára egyenesadóbóil 28, forgalmiadóból és illetékek­ből 27, fogyasztásiadéból pedig 11, őszesen tehát 66 pengő esett. A:z 1947/48. évi költség­vetés szerint egyenesadóból 167, f orgatlmiadó" ból és álletékből 204, fogyasztásiadóból 60, ösz­szesen tehát 431 forint jut minden egyes lakosra. Hivatalos megállapítás szerint az ország lakosságának 28%-a foglalkoztatott, vagyis kereső. Bár ezt a százalékot túlzottnak tartom, számításimnál ezt vettem figyelembe annak ellenére, hogy a világ leghíresebb sta­tisztikusának megállapítása szerint: »A sta­tisztikai csak arra valló, hogy azt bizonyítsuk vele, amiit magunk seim hiszünk ei.« ORSZAaGTÜLÉST NAPLÓ ni­évi március hó 1-én, hétfőn. 994 Az 1938. évi és a jelenlegi foglalkoztatot­tak százalékát egyenlőnek téve, az 1938. évben egy foglalkoztatottra 218 pengő, a jelenlegi költségvetés szerint pedig 1508 forint adóteher esik az ország egyegy keresőjére. Ebben nincs beune az önkormányzati adó, az újjá­építési közmukaváltság, az adónak tekinthető dohány- és szeszjövedéki többlethaszon, vala­mint a hivataílos nyomtatványok ára, melyek mind közvetett adóknak tekinthetők, és nin­csen benne a tisztviselőik kevesebb illetménye, mert ez is adónak tekintendő. Bár a hivatalos átszámítási kulcs 3, 1938iioz viszonyítva lajz adók hat és félszeresére emelkedtek, tehát megduplázódtak. Számításaimnál nem vettem figyelembe azt a körülményt, hogy a kor­mányzat a búzát a földadóba leértékelt, áron vette at, és így adónak kellene tekintetni azt az összeget is, amennyivel a kormányzat a búzát ja forgalmi árnál olcsóbban számolta el. Mégis a házadóhelyzet a legsúlyosabb. Köztudomású tény, hogy a bázibórefcet az 1939. évi szintén rögzítették, majd később rendeleti­leg, átlagosain mintegy 50 százalékkal emelték fel. A lakóházak háborús cselekményeik foly­tán rendkívül súlyos, a statisztikai adatok szerint 1,854.002.000 1938. évi pengő kárt szen­vedtek. Ennek ellenére az 1938. évben 68,800.000 pengőt kitevő házadó a folyó költségvetés szerint 205,000.000 forinttal irányozhatott elő, tehát a háromszorosára emelkedett. Nem so­kat javít a helyzeten az, hogy a mezőgazda­sági épületek háziadómentessége megszűnt, mert ez azt jelenti, hogy az állam a ház jöve­delmét majdnem teljes egészében elveszi a tu­lajdon oscfetób vagyis a házingatlant már bi­zonyos mértékben államosította. Az 1938/39. évi költségvetés vitája során Malásits Géza szociáíl demokrata képviselő­társain követelte a házadó mérséklését és meg­reformál ásat, hogy a dolgozók olcsóbb és jobb lakásokhoz jussanak. Hivatkozott arra, hogy Magyarország másfélmillió lakóházának fele, 712.451 ház sárból van. Ez a helyzet a világ­háború után még súlyosbodott, mivel a há­ború folyamain éppen a városoík kő lakóházai szenvedtek legtöbb kárt, Malasits Géza na­gyon helyesen látta, hogy a lehetetlen lakás­viszonyokon, főleg a munkásság r lakásviszo­nyain csak a házadé mérséklésével és meg­reformálásával lehet segíteni. Az építkezéseket csak úgy lehet előmozdítani' ha azok kifize­tődőik, ha a bérbeadott lakások anegfelélő jö­vedelmet biztosítanak. De az építkezés biza­lom kérdése is. Az építkezés hiányának oka rész­ben a megfelelő tőkeképződés, részben a meg­felelő kormányintézkedések hiányában, részben pedig a gyorsütemű államosításban keresendő. Fellner számításai szerint az 1926. évben a házvagyon a 'nemzeti vagyon 23°/o--át, az összes földviaigyom k#harimadát tette ki. Ha la kor­mányzat sürgős, a jelenleginél lényegesen meg­felelőbb' intézkedéseikkel netmj mozdítja elő az építkezési kedvét, ha nem mérsékeli ás nem reformálja meg.a házadót, ha megfelelő olcsó kiölesönökről nem -gondoskodik és lai háztulaj­don jövőbeni alakulása tekintetében megfelelő biztosítékot nem nyújt, akkor a házingatla­nokban fekvő hataltmlais nemzeti vagyon lassan tönkremegy. Számításaim szerint évente 370 millió fo­rintot kellene építkezésre fordítatni, hogy a házingatlanban fekvő nemzeti vagyon ne csök­kenjem. Megfelelő kormányintézkedések taiz építőipar foglalkoztatása mellett az ország 63

Next

/
Thumbnails
Contents