Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-55
983 Az országgyűlés 55. ülése 1948. évi február hó 27-én, pénteken. 984 a foldmivelesugyi tárca keretében csak 85.000 forint van öLoiflámyozva a s,zőlő- és bortermelés. iejJesztesere, ugyanakkor nem ' említette meg-, hogy a (hároméves terv keretén belül 10 millió torint vámőrre a célra előirányozvtai. A mezőgazdasági ipar fejlesztésére az illető képviselő' ur szerint csak 10.000 forint van előirányozva, holott a hároméves terv keretén belül 7.5 millió ío-rint va-n erre előirányozva. Köztudomású ia hároméves ter.v előirányzata, közismert, hogy a hároméves tervben a földmívelésügyi táiroa részére 200 millión felüli beruházás van élőirányozva, ezzel szemben a belügyi tárcára előirányzóit összeg:, noha ez a tárea az épületiéiben súlyos károkat saenvédeitt és feladatainak fontosságával mindenki tiszta: ban van. énnek a beruházási összegnek még csak 10 százalékát; sem éri el. Azt hiszem, ezekkel a számokkal .ílól rámutattam ezeknek a kritikáknak alaptalanságára és lényegére; T. Országgyűlés! A költségvetés realitásával és deficitmentességéve] kapcsolatban hal" lottuik azt a bírálatot: hogyan lehet deficitmenteSségről éis 22 millió forintos bevételi feleslegről beszélni akkor, amidőn a hároméves beruházási tervnek pontosan 1323 milliós beruházási összegéből csak 800 millió forint foglaltatik a költségvetés keretében. 523 millió forint pedig hittelek*.keretében kerül lebonyolításra | Erre oszt a választ szeretném adui, hogy ezek a hitelek téliesen, szabályszerű bankhitelek. -amelyeik iajz örvendetes ütemben fejlődő betét" állományból, azonkívül az erre a, célra meglévő és a Nemzeti Bankihoz visszafolyó más hitelek felhasználásaiból fognak rendelkezésre állni: azonkívül ezek a hitelek -nem az álltaim adósságai lesznek, hanem azoknak a közül elteknek, társaságoknak. váUlalatoknak aiz adósságai, amelyek ezeket a hiteleket a hároméves tervben meghatározott célra igénybe fogják venni. így tehát raiz a vád. hogy a költségvetés emiatt. vagyis a beiruházások tegyrészének hitelvonala való terelése miatt nem reális, ugyancsak alap" talán és teljesen megdől. Mélyen t. Országgyűlés! Szeretnék most néhány szóval foglalkozni a vita során, az adózást érintő kérdésekkel kapcsolatban elhangzott' felszólalásokkal és kritikákkal. Mindenekelőtt maga a pénzügyi kormányzat is teljesen tisztában van azzal, hogy adórendszerünk, egésiz adószisztémánk egy elmúlt világalapjain, gazdasági struktúráján és elgondolásán épült fel, azonban ennek a mai idők szellemének, a szociális demokrácia kívánságainak megfelelő átdolgozása erős ütemberí iolyik. A pénzügyminisztérium és a minisztérium szervei amellett, hogy a legnagyobb eréllyel igyekeznek az állami bevétel éknek eddig tapasztalt kedvező alakulását a költségvetés cgyenvsulyának további biztosítása érdekében fenn" tartani, a legnagyobb gondot fordítják arra. hogy az adóterhek eloszlása igazságos, méltányos, a szociális, szempontoknak megfelelő legyen s egyre inkább abba az irányba tolódjék el,' hogy a teherbíró rétegek vállára nehezedjék progresszív alapon. Természetesen ehhez bizonyos időre van szükségünk azért mert hiszen először is a .háborús események következtében úgyszólván teljesen megisemmisült pénzügyi apparátusun" kat, behajtási szervezetünket kellett rendbehoznunk. Most, hogy ez a szervezet már teljes erővel és az ország érdekeinek megfelelően működik, gondolhatunk arra, hogy ezek' után' áttérjünk egy gyökeresebb, a szociális és népi demokrácia alapeleveinek megfelelőbb adóreform be veztésére is. A földadó kivetésével kapcsolatban bizonyos kifogások hangzottak el. Szeretném megmondan., hogy maga a kormányzat teljesen tisztában van azzal a súlyos áldozattal, amit a földadó természetben való kivetése, és behajtása az ország mezőgazdasági lakosságának jelent. Mindazonáltal, arra kell kérnem ezt a dolgozó,, becsületes magyar réteget, hogy ezeket az áldozatokat ugyanolyan jó szándékkal. az ország felépítésébe és jövőjébe vetett ugyanazzal a hittel viselje el, mint a többi dolgozt? testvére, a műhelyben, a gyárakban, az, író asztalok meHett. Közellátásunk biztosításánál rendkívül fon tos szerepet jálsziik a földadónak természetben való kivetése, mert hiszen ez a közellátás cél- • jára például az 1946/47.. gazdasági évben gabonafélékben 43%-iot. tengeriben 46%"ot, hüvelyesekben 51%-ot adott. Ez az eredmény tehát azr jelenti, hogy az elmúlt gazdasági évben a közellátásunkból a dolgozók asztalára került minden darab kenyér fele adógabonából készült. • T. Országgyűlés! Szeretnék rámutatni arra is, hogy az államosított üzemek adófizetése tekintetében a kormánynak az az álláspontja, — és ennek az álláspontnak érvényesítése érdekében éppen az utóbbi hetekben komoly intéz" kedések is'vétettek már foganatba, — hogy az állami, vagy államosított vállalatok rlsnfdes adófizetése megkezdődjék és minden vonalon folytatódjék. Igj^ tehát alaptalanul ér bennünket^ az a vád, hogy a magánszektorral igyekszünk megfizettetni az államosított szektor .adóit és esetleges, termelési deficitjét is ,mert közölhetem, hogy a kormány az államosított, illetve állami vállalatok adózásának kimutatására is nagy gondot fog fordítani. A felvetett egyéb adóproblémák közül ínég egyre szeretnék válaszolni. Dénes igen t. képviselőtársam a földjáradékrendszerrel nénii'képpen össizekeverve, úgy vettem észre, a te" lekadó bevezetését ajánlotta a t. Országgyűlés figyelmébe. A kommunista párt padisoraiból egyik paraszt képviselőtársam igen helyesen szólt közbe érre az ajánlatra, amidőn azt kendezte, hogy: A földhöz juttatott új parasztokat, új kisbirtokosokat akarja a képviselő úr ezzel a telekértékadóval sujtianil A javaslat lényege ugyanis az volt, hogy mert a város mellett ál.lítóiag holdankint 30.—40.000 forintot érnek ezek a földek, távolabb pedig már jóval kevesebbet, tehát a városban is telekértékadóval, vagyis ne hozadék után, hanem a telekérték alapján adóztassuk . meg a telkeket. Hivatkozott itt a képviselő úr Dániára és egyéb külföldi példákra. T. Országgyűlés! Bár ez szakkérdés, de azért szeretnék néhány szóval felvilágosítást adni arról, hogy ami jó az egyik országban, az nem feltétlenül jó a másik országban. A te" lekértékadó olyan adószisztéma, amely feltételezi, hogy tőkebőség van egy országban, ahol a, mondjuk beépítetlenül heverő telek gazdáját — minthogy megvan a módja arra, hogy kellő tőke, kellő kölcsön igénybevételével házat építsen azon a telken, — ezzel a telekértékemelkedési adóval akarják arra kényszeríteni, hogy építkezzék és telkét jobban kihasználja. Nem vonatkozók azonban ez a telekértékemetkedésii adó egy olyan országra, mint Magyarország, ahol tudvalevőleg saját tőkelehetőségeinkre, saját erőnkre vagyunk utalva és ahol éppen rendkívül óvatosan kell eljárnunk á béfekte"
