Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-55
973 Az országgyűlés 55. ülése 1948. évi február hó 27-én, pénteken. 974 arra, hogy bár m devizális deficit egy részét a külföldi jótékony adományok, segélyek, továbbá bizonyos árukölcsönök fedezték, amelyeket külföldi országokkal kötöttünk, ez a kérdés végleges megoldását nem jelenti. Nekünk, mint tőkeszegény országnak, .csak ai kereskedelmi mérleg oldalán mutatkozó bevételi felesleg állhat rendelkezésünkre külföldi kiadásokra. Először' is fedeznünk kell tehát nyersanyagszükségletünket és egyéb . importcikkeinket, amelyek mezőgazdaságunk és különösen gyáriparunk fejlődéséhez múlhatatlanul szükségesek. Ezért minden tényezőnek nézetem szerint most azon kell dolgoznia, hogy a termelési költségeket csökkentsük és ezáltal exportunkat a világpiacon megint versenyképessé tegyük. T. Országgyűlés! Minden költségvetés nemcsak az ország dolg'ozó népét és ennek a népnek törekvéseit mutatja, be, hanem minden ilyen költségvetésnek van egy bizonyos, hogy úgy mondjam, etikai, erkölcsi alapja is. Ennek a mostani költségvetésnek mély erkölcsi alapja a.z, hogy ezt a nagyszabásií költségvetést a magyar nép saját erejéből biztosítja, éppúgy, mint magát az egész felépítést, a hároméves tervet, amelynek ez a költségvetés egyik nagy alapja. Ebben az éybeii ünnepeljük az 1848—49-e's magyar forradalom és szabadságharc százéves évfordulóját. A magyar nép ebben az eszteiidőben bizalommal és reménnyel néz a jövő elé, mert hiszen aimit a magyar demokrácia.három év alatt gazdasági és pénzügyi téren teljesített, az méltó nemcsak- a magyar népnek, hanem az egész Világnak elismerésére is. Én azt hiszem, t. Országgyűlés, hogy a pénzügyminiszter úr ezzel a nagyszabású, deficitmentes költségvetéssel a centenáris év legszebb ajándékát helyezte a magyar nép.asz. tatára. Ebben a meggyőződésben és- ebben p szellemben a költségvetést a független kisgazdapárt és a magam nevében elfogadom. (Élénk taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Bejelentem, hogy szólásra követ. keznék a kijelölt szónokok közöl Cséesy Imre képviselő úr, aki azonban bejelentette, •hogyeláll a szótól. A bejelentést az országgyűlés tudomásul veszi. • : Szólásra következ'k á kijelölt szónokok közül? . HAJDU ERNŐNE jegyző; Reisinger Ferenc! , ; REISINGER FERENC (szd): T. Országgyűlés! A közgazdasági szakirodalom az utóbbi évtizedben a gazdasági - éhet egyensúly 7 ! problémáinak vizsgálata terén nagyhorderejű, újszerű meglátásokkal gazdagította a modern ga'zdaságpoktika armatúráját. Az új ^gondolás irányította a figyelmet azokra az össze* függésekre, amelyek a gazdasági életben <oly módon vannak adva, hogy a gazdasági élet alapvető, életfolyamatai szinte összefüggő, egyenletszeiű rendszerbe foglalhatók. (16.30) A gazdasági életben 'tehát mindenhol egyensúlyi helyzeteket, kell létrehozni és ha ezt sem'*' tesszük, akkor egyensúlyzavarok állnak elő, amelyek itt is, ott is áttöiv'k az egyenletes fejlődés frontját. így egynsúlyBan kell tartani a termelést a- fogyasztással, az ország bebozata 1 lát a kivitellel, az orsaág nemzetközi fizetéseit és jövedelmeit. # Hasonló egyensúly van áz állami büdzsében is és mindezek az egyensúlyok nem tekinthetők izolált mérlegfielállításoknak, hanem egymással majdnem kauzálisán összefüggnek. "\A kormányzat pénzügyi politikájának bírálatával kapcsolatban tehát a, fenti, immár helyesnek felismert közgazdasági megállapítás elfogadásával azt kell vizsgálat tárgyává tenni, vajjen a kormányzatnak adópolitTEajávail és hitelpolitikájával sikerül-e biztosítania az állami büdzsében az egyensúlyt, és ez az ea-yensúlybiztbsítás a gazdasági élet más területén ffenn álló legyen súlyokat nem Iza var ja-e, nem borítja-e fel? Az adópolitika vizsgálatakor a mennyiségi és minőségi elemekkel vagyis az adóbevételek mértékével és a bevételek előteremtésének módszerével szeretnék néhány szóban foglalkozna. Az adóbevételek mértékét tekintve," már elöljáróban elismeréssel vesszük tudomásul' a ' pénzügyi kormányzatnak azt a legnagyobb erdemét jelentő tényét, hogy az állami bevételek az állam összes kiadásaira teljes mértékű fedezetet nyújtanak. Ha esetleg még mind'g akadnak egyesek, akik a bevétetek előirányzatát nem tartják reálisnak, azoknak ebbeli nézetét feltétlenül megdönti az a tény, hogy az évi előirányzat szerinti 4.7 milliárd forint közszolgáltatási bevételekből a költségvetési év első felében 2.6 milliárd forint már befolyt. Hogy ilyen összegszerűen hatalmas bevétel nem fogja'-e a gazdasági élet más terén valanoil az egyensúlyt felborítani, azt annak a kérdésnek vizsgálatával dönthetjük el, hogy a nemzeti jövedelemből -közcélok szolgálatára mennyit vonhatunk el. Ez döntő jelentőségű kérdés abból a szempontból is, hogy az állam a költségyetésii év folyamán meg tud _ e felelni feladatainak, de másrészt abból a szempontból is, hogy az így. lefölözött nemzeti jövedelemből mennyi marad meg a magángazdaság fogyasztási és beruházási szükségleteire, vagyis a lakosság életszínvonalának emelésére és a termelés további fejlesztésére. Mint a statisztikailag végzett számításokból kitűnik, a háborúelőtti években a magyar állami közigazgatás kiadásai és az üzemek hiányai együttesen az egyéni, jövedelmek ösz L szegének 17.1—24.2%"át tették kii, az Összes közterheknek az egyéni jövedelmek összegéhez viszonyított arányszáma pedig 22.2% és 31.3% között váltakozott. Az 1928—1939. évek vagyis 11 év átlagában az előbbi arányszám 21.1%, az utóbbi pedig 26.7% veit. Az, egyes években fennállott fenti arányszámok részletes felsorolása helyett a könnyebb érzékelhetőség érdekében említem csak meg, hogy a fenti átlagos arányszámokat legjobban az 1934—35. év tényleges eredményei közelítik^ meg, Etekintetben gazdagabb államok költségvetése sem volt jobb. A háborút yiejsztet't Magyarország súlyos helyzetének jellemzésére szolgál az a szomorú adat, hogy a békebelinél mintegy 40%-kai keve" sebb nemzet', jövedelem 20%-át kelllett igénybe venni az államháztartás kiadásainak és az állami üzemek deficitjének fedezésére a stabilizáció első évében. Hogy ez a körülmény az általános életszínvonalnak milyen alacsonyra történő letörését jelenti, azt úgy hiszem, bővebben fejtegetnem nem kell. Az 1947—48. év folyamán — a megfelelőéin magasabb árszínvonal alapulvételével meghatározott— várható nemzeti jövedelem körülbelül 23 milliárd forintra tehető a múltév! .'1.4 8 milliárd forinttal, s-zemben. Ebből a 23 mii-