Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-55

'971 Az országgyűlés 55. ülése 1948. bevételek pedig semmi körülmények-között sem csökkenthetők. Nagyon jól tudtom, hogy a régi parlamenlekbem az. volt a szokás, hogy felállt egy képviselő. eMogiaidlttai a költségvetést, dicsérte, hogy milyen nagyszerű,' milyen talkarékos, utána azonban tett .egy csomó javaslatot, hogy milyen adóikat SEáliítsairajk le vagy milyen kiadásokat emeljenek fel. Én természetesen nem lépek erre az útra és éppen ezért azit mondóim, hogy ha valiami változás lesz adórendszerünkben, ez esiak azon az alapon történhetik, hogy a bevétel intakt martaid, sőt amennyiben a természetes fejlődés magával hozza, a bevételek még emelkedhetnek is. (Mozgás az ellenzéken-) Az első észrevételeim az volna, hogy nálunk a hozadéki adóknál is be kellene vezetni a progresszivitást. Ezen^ .már sókat vitatkoztak adóügyi szakemberek és sokan mások, akik azt mondták.'hogy ezt nem lehet megtenni. Én nem osztozom jeíblben a felfogásban, mert hiai valakinek házból, földből vagy bármiféle vagyontárgyból vagy keresetből hozadéki jövedelme van, ez nem zárja ki azt, hogy ezt mint adóbevételt ne lehessem aiz illető személyi viszonyaihoz alkalmazni. Hogy érthetőbben fejezzem ki magáimat, a következőt akarom ezzel mondani. Ha valakinek valamilyen bevétele vagy keresete van házból, földiből vagy üzletből kifolyólag és az illető, mondjuk magányor san él, akkor annak sokkal nagyobb a jövedelme és sokkal kisebb az adóterhe, mint annak, aki osa^dlos ember- A mai állapoton tehát olyan formában kellene változtatni. — ahogy az tai jövedelemadónál részben már meg van oldva — hogy a családi állapothoz illesszük a progresszív adókulcsot. Ez utóbbit olyan formában kellene alkalmazni, hogy akinek több családtagot kell eltartania, az megfelelő könynyítéseket kapjon. (Egy hány a magyar demokratapárton: Agglegény adót kell bevezetni! — VÉRTES István (and); Akkor mindenki meg fog nősülni!) • i Ezzel kapcsolatban rá akarok mutatni íairra. — bár ez, nem tartozik szorosan véve az adókérdéshez — hogy a családi pótlék emelését szintén szükségesnek tartom, mert 18—50 forintos családi pótlékok nem jelentenek komoly támogatást a családiok . számára. Természetesen hangsúly óznom kell, hogy ez is csak úgy vihető keresztül, hogyha azokra, akik csaik kis családot tártainak el vágy egyedül élnek, nagyobb terheket rónak. Szeretném felhívni a pénzügyminiszter úr figyelmét arra, hogy a mai forgalmi adórendszer a fázisadó bevezetésével véleményem szerint ^egyszerűsíthető volna. Tulajdonképpen kétféle forgalmi adó van: az általános forgalmi adó és a termelési forgalmi adó. Ez a termelésben bizonyos zavarokat okozhat, különösen ha több vállalat vagy üzem dolgoz. fel bizonyos anyagokat és ezeket az anyagokat egymástól átveszik. Itt a. nehézségeket el lehetne kerülni azzal, ha a fázisadót bevezetnék. A harmadik, amire? rá akarok mutatni — egyelőre ez is csak elgondolás — az, ho^y a fogyasztási adók vonalán szerény véleményem szerint praktikus volna a szabad cukor árának ós. adójának leszállítása, mert nekem az a nézetem, hogyha a pénzügyi kormány ezt meg-. valósítaná, nagyobb fogyasztást lehetne elérni és ezen a réven végeredményben ugyanannyi adót tudnánk eléri!i,ami nemcsak egésaséímgvi szempontból, hanem szociális •szempontból is határozótttem kedvező lenije. (Egy hang a maévi február hó 27-én, pénteken. 972 gyár demokratapárton: Tíz forint az adó.minden kiló cukron!) A nagy cukorfogyasztás mindig a kultúrának és a magasabb életszínvonalnak a jele- (Egy hang a magyar demokratapárton; A szegény ember cukoradóját le kell szállítani!) T. Országgyűlés! Amikor a stabilizáció életbelépett és az első költségvetés idekerült az országgyűlés elé* meglehetősen nehéz átmeneti helyzetben volt a pénzügyi kormányzat A stabilizáció elgondolói és megvalósítói azonban nagyon szépen megoldották a problémát, mert a Magyar Nemzeti Bank nyújtott akkor egy 300 millió forintos átmeneti kölcsönt a kormánynak és később, amikor ez az összeg nem bizonyult elégnek, a kormány rhegkapta a Nemzeti Bank stabilizációs nyereségét is. Megjegyzem, jogos ós igazságos is volt, hogy ez a , nyereség a köz javára* jusson. Hangsúlyozni kívánom, hogy azóta a Nemzeti Bank az államnak egyetlen fillér hitelt nem adott, tehát a törvényes előírásokat mind a pénzügyi korkormányzat, mind pedig a bank pontosan betartotta. A költségvetés egyik rendkívül érdekes és jellemző vonása, hogy nemcsak a szorosan vett kiadásokra nyújt fedezetet, hanem ezenkívül van két nagy tétel, amelyre fel keli- hívnom a figyelmet. Az egyik az államosított vállalatok támogatása címén beállított összesen 300 millió forint. Én nagyon helyesnek tartom, hogy ezt a tételt az államháztartás költségvetésének keretébe illesztették be és anyag] fedezete nem a< Magyar Nemzeti Bank vonalán nyert elintézést. Helyesnek tartom először is.azért, mert ezekre a kiadásokra megvan a tényleges fedezet. Igaz, hogy az adófizetők izzadják ki, de ez természetes, hiszen a törvényhozás határozta eiJ az államosítást és ennek következményeit viselnie is kell addig-, amig sikerülni fog ezeket az államosított vállalatokat nyereségessé tenni. A másik tétel a hároméves terv végrehajtásánál a költségvetésbe •beállított 800 millió forint. Ez lényegében azt jelenti, hogy itt a kormányzat kényszertakarékosságot alkalmaz, és az adókból egy ekkora összeget fenntart a hároméves terv megvalósítására. Ez is teljesen érthető és logikus, mert hiszen Magyarország tőkeszegény ország, a nemzeti jövedelem színvonala még nem érte el a békebelit, viszont az újjáépítésben mi nem várhatunk segítséget, a magunk erejéből kell ezt a nagy tervet megvalósítanunk és meg is fogjuk valósítani. Meg kell jegyeznem, hogy a költségvetéssel 1 szoros összefüggésben áll az ország bankjegy-, hitel- .és devizapolitikája. A bank jegypolitika nem olyan egyszerű, mint sokan képzelik ós nem volt elintézve a stabilizáció napjával, mert azóta is állandó kemény küzdelmet kell folytatni a túl nagy hiteligénylések ellen, amelyeket, ha kielégítenénk, természetesen megint az inflációnak nyitnánk lehetőséget. Ez azonban szigorú ellenőrzés alatt áll, a Gazdasági Fő, tanács, a pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank együttesen kezeli ezt a kérdést és hogy milyen szigorú kézzel fogják az illetékes tényezők a gyeplőt, azt az mutatja, hogy a "bankjegyforgalom már körülbelül négy hónapja 1850^— 1950' millió között van. - Gazdasági helyzetünk egyik nehéz oldala a devizális helyzet. A pénzügyminiszter úr alaposan' foglalkozott evvel a kérdéssel költségvetési expozéjában. Nekem rá kell mutatnom