Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-55

967 Az országgyűlés 55. ülése 1948. ^ stabilizáció életbeléptetése óta. Ezekét azonban ' össze

1 is 'kellett gyűjteni, fel is kellett dolgozni. Ez a párhónapos késedelem tehát lényegében . semmiféle rést nem ütött a magyar parlamentarizmus elvén. T. Országgyűlés! A költségvetés bírálatával kapcsolatban először is szóvá akarom tenni magáinak aí költségvetési évnek a kérdését. Az a körülmény ugyanis, hogy nálunk a költségvetési év augusztus 1-én kezdődik és július végén végződik, tisztára véletlen; annak a véletlennek következménye, hogy a stabilizáció, az új pénzérték, a forint augusztus 1-én lé- pett életbe. Természetes, hogy a költségvetésnek is ehhez az új helyzethez kellett igazodnia. Az is temészetes, hogy a második költségvetési év szintén erre az időszakra épült, mert hiszen ennek az időszaknak pénzügyi tapasztalatai! időszámításai és eredményei állnak rendelkezésre. " Volt idő Magyarországon éspedig elég" hosszú idő, az első világháborútól egészen 1939-ig, amikor a költségvetési év július 1-én kezdődött. Ennek azonban az volt az oka, hogy még annakidején; mikor Magyarország az osztrák-magyar monarchiához tartozott és a delegációk tárgyalták le a közös kiadá' sokat, akkor a magyar állam' delegációs tárgyalások miatt mindig hátralékban volt a saját költségvetésé vei. Ezt akarták kiküszöbölni és ez a rendszer azután meg is maradt, de lényegében! értelme vagy jelentősége nem sok volt. En azt hiszem, hogy most. amikor már a forint-éra bevezetése óta eltelt év összes tapasztalatai rendelkezésünkre állanak, helyesebb volna'visszatérni arra, hogy a költségvetési év " a naptári évvel azonos legyen. (13' gy van! Ugy i van! a magyar demokrata néppárt oldalán.) Nem akarok javaslatot tenni, csupán -szeretném a pénzügyminiszteir úr figyelmét felhívni erre a kérdésre. Ez a megoldás sokkal helyesebb és egészségesebb volna, hiszen az egész gazdasági élet a naptári évhez igazodik és a különb ség, amely eddig volt a költségvetési és a naptári év között, most már indokolatlan. A pénzügyi kormány, ha ezt az indítványomat. — nem is mondhatom indítványnak— inkább esak gondolatomat magáévá teszi, akkor az előtt á helyzet előtt állana, hogy vagy egy 17 hónapra szóló költségvetést kellene adnia július végén, vagy pedig egy 5 hónaposat ós 1949 január 1-től egy rendeset a naptári , évre; de talán a legegyszerűbb az volna, ha a . hátralévő öt hónapra iiidemnitással a mai költ- g ségvetés keretei között" gazdálkodnék. Én nem vagyok illetékes arraj, hogy ebben. döntsek, csupán fel akarom erre hívni a pénzügyi kormány figyelmét. Ami

4 most már magát a költségvetést és különösen a pénzügyi tárca költségvetését illeti, természetesen rendkívül sok érdekes és fontos dologra lehetne a költségvetéssel kapcsolatban rámutatni. En, mikor átnéztem a dolgokat, arra a meggyőződésre jutottam, hogy két szempontot kívánok az igen t. Országgyűlés m a közvélemény előtt kiemelni. Az egyik az a tény, hogy a költségve-' tés tételei, — éspedig úgy a bevételek, mint a. kiadások —asz előző éviekhez képest jelentékenyen emelkedtek, a másik pedig az, hogy ez a költségvetés deficitmentes, vagyis bevételi fölösleggel záródik. ? Vizsgáljuk az első kérdést. Ha a mostani költségvetés számait az előző év költségveté?vi február hó 27-én, pénteken. 96§ sével összehasonlítjuk, akkor az . emelkedés egyenesen meglepően nagy. Az idei évre, — csak a bevételekkel foglalkozom, — most elő van irányozva, közadóbevételek címén 4734 mii- • liő forint, ezzel szemben az előző költségvetési évre 1730 millió 'forint volt előirányozva, tehát az emelkedés az első pillanatra horribilisán nagy, körülbelül 280%. Azonban teljesen téves volna a költségvetést ebből a szempontból öszszehasonlítani, mert — miként mondottam, — az 1946/47-es első költségvetés számai inkább esak elméleti elképzelések alapján alakultak rendkívül nagy óvatosság mellett. A helyes az, ha a mostani költségvetés - adatait az előző ev tényleges eredményeivel hasonlítjuk össze. Akkor már egészen más eredmény kapunk, tudnálik az előző évi tényleges bevétel 2644 millió forint volt. Ebben az esetben még mindig van egy 80%-os emelkedés. Mi ennek a magyarázatai A magyarázat igen egyszerű.'Először is a bevételeknél és a kiadásoknál is — mint mondottam, — az első stabilizációs költségvetésben rendkívül óvató san törtónt az előirányzás. Ez érthető és indokolt. Az élet keretei azonban erősebbeknek bizonyultak mind a kiadások, mind a bevételek vonalán. A másik emelkedési tényező az,- hogy az idei költségvetésben új adók szerepelnek, amelyeknek összege 504 millió. Itt különösen a vagyondézsma játszik nagy szerepet. Az eimlkedés harmadik tényezője az, hogy az adok kimunkálása ebben az évben már sokkal jobb lesz, mint az előző évben- Ez értheltö, hiszen az infláció alatt a pénzügyi adminisztráció sem tudott úgy dolgozni, (ahogy kelletitt volna, viszont mo^it már egy év tapasztalatai alpján jól bedölgoztta magát és ezért lehetett ezeket a kiadásokat 'és ezeket a bevételeket biztosítani. Természetesen van még egy tényező, "(melyet az előbb Mód Aladár igen t. képviselőtársam is említett beszédében, éspedig wi, hogy a modern állami fejlődés szerint a nemzeti jövedeleminek mindig nagyobb és nagyobb százaléka fog iaz állaani költség vetésen keresztülmenni. Ez a, fejlődés irányzata, ez nemcsak, nálunk van így. hanem mindenhol és ez természetesen összefügg az államnak a gazdasági és pénzügyi 'életben növekedő hatiailmával. A tételek nagysága tekintetében érdemes •lesz egy kis összehasonlítást csinálni, megnézni, hogy ezek a bevételiek, amelyek magukban foglalják az összes közszolgáltatási bevételeket, hogyan . viszonylamaik a békebeli bevételekhez. , Az 1937/38-as zárszámadás szerint M közszolgáltatási bevételiek összegiei 813 millió pengő volt. Most az a' kérdés, hogy ezt hogyan számítsuk -át forintra, hogy megtaláljuk m az egyenértéket. Az a véleményem, hogy mivel ia- nagykereskedelmi árindex körülbelüli 550, a megélhetési árindex pedig, a lakbér nélkül számítva, — így tulajdonképpeni reálisabb — 650 körül van, leghelyesebb a hatos szorzószám. Ha ezt veszem alapul, akkor kiderül. hogy 4883 millió forint bevételnek felel meg laa utolsó hékeév 813 millió pengős bevétele, tehát majdnem pontosan ugyanannyinak, mint amennyit a mostani költségvetés előirányoz. Itt esak az a jelentős különbség, hogy a nemzeti jövedelem ma még egyelőre alacsonyabb, mint az 1937/38. évi nemzeti jövedelem; körülbelül 70--75 százaléka az 1937/38. éviI nek, (VÉRTES István (md): És a bérekl) tet