Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-55

* • 951 Az országgyűlés 55. ülése 1948. mentáió többlet repr ezen tálja a költségvetésben a demokrácia győzelmét azok felett az erők felett, amelyek' egy esztendővel ezelőtt a kormányon belül Nagv Ferenc és Varga Béla, a kormányon kívül Sulyok, majd Pfejifer vezetésével azt remélték és mindent meg is tettek annak érdekében, hogy, ezt az országot újra visszarántsák az infláció mocsarába. T. Országgyűlés ! A magyar demokrácia kétsógkivül döntő győzelmet aratott ezek felett az erők felett. De azért riem lehet-azt mondani, hogy szellemük is egészein eltűnt ebből a Házból. Mi más hangszereléssel és lojális ellenzéki utalásban, de ennek a szellemnek nyomait látjuk például Baramkovics képviselő úrnak a

z általános vita során elhangzott nem egy (kijelentésében. Ennek a szellemnek megnyilatkozását toell latinunk az olyan kijelentésekben, amelyek a néo nyakán élősködő feneketlen moilochnaJk miinősítik ezt a népet védő. az országot a nép javára éuítő néni demokrar tikus államot. (KERESZTES Sándor (dm): Bürokráciát mondott! — Közbeszólások a néppárt soraiból: Téves értelmezés, ferdítés!) A múlt szelleme tehát kiütközik még a költségvetési vita során nem egv túloldali képviselő úr felszólalásában. Örvendetes azonban az, hogy ma már távolról sem ez a döntő, hanem a döntő a nép bizalma. A döntő az, hogy a forint és a forinttal eervüt-t a magvar demokrácia megnyerte a stabilizáció csatáját. (15.00) A döntő az, hogy itt az országgyűlésben is, eltekintve néhány, a multat idéző felszólalástól. az egész vitát sokkal inkább az építő kritika és a feladatok kijelölése jellemezte, mint még egy esztendővel ezelőtt első költségvetési vitánkat. S ha idebenn a Házbaraj meg is kísérelhetik ellenzéki szerepüket egyesek úgv felfogni, hogy a hároméves terv hitelműveletekkel fedezendő részére való hivatkozással kétségbevonják költségvetésünk realitását, abban senki sem kételkedik, hogv az ilyen bizalmatlanságot keltő -kísérletnek odakinn a magvar néo nagy tömegei előtt többé komoly realitásuk, bitelük nincs. Kinn az életben a realitás a stabilizáció arvőzelme s csak önmaga, felett mond ki ítéletet bárki is, aki még ma is szembefordul vele s kétségbevonni vagy keresztezni próbálja a magyar demokráciánigik és népünk munkájának ezt ia döntő győzelmét. T'. Országgyűlés! Azt hiszem, mindannyian jól tudjuk, hogy az elért eredmény a dolgozó nép hősi erőfeszítésének, áldozatos munkájának az eredniónye. De azt hiszem, nem kisebb a jelentősége annak sem, hogv nem volt még Magyarországon pénzügyi politika, amely ehhez hasonló, vagy ezzel a mi stabilizációnkkal összehasonlítható eredményeket ért volna el. (ELNÖK: Molnár Imre. — 15.03) Ugy érzem, hogy nem felesleges ezt itt, a pénzügyi tárcával kapcsolatban is kiemelnem. Nem feleslegéé kii emelnem, hogv annak a feladatnak a megoldására, amelyet a háború által tönkretett, elpusztított és kifosztott ország 'talpraállítása ós költségvetési egyensúlyának megteremtése jelent, egyetlen más polgári és demokratikus rendszer sem lett volna képes. Ezt a feladatot csak egy olyan vezetés, egy olyan kormányzat oldhatta meg, amely a kiváltságos rétegek vagyoni és gazdasági érde> évi február hó 27-én, pénteken. 952 keivel szemben valóban a köz érdekét, a nép érdekét tartotta szem előtt és éppen ezért a mi véleményünk szerint a stabilizáció győzelme egymagában is mindemnél fényesebb bizonyítéka annak, hogy a magyar demokrácia vezetésével a feketézőkkel, az inflációra és a demokrácia bukására spekuláló nagykapiialistákkal szemben döntő súllyal érvényesül a nép óriási többségének, a dolgozó osztályoknak az érdeke. Meg kell mondanom azt is, hogy az elért eredményekben komoly része volt, mint szakminisztériumnak, magának a pénzügymiiiisztériumnalk is. Éppen ezért, ha vannak is kifogásaim és kívánságaim a pénzügyminisztériummal kapcsolatban, — amelyekről a továbbiakbaini még szólni kívánok — le kívánóim szögezni, hogy általában pozitive értékeljük ennek a minisztériuminak a munkáját. Pozitive értékeljük elsősorban a munka szakrészét, viszont nem hallgathatom el, hogy nem egy vo; inatkozásbaim elsősorban az adóztatás terén még sok kívánni- és javítanivalót látunk a demokratikus szempontok fokozottabb érvényre juttatásainál. Mi szeretnénk látni, ha a minisztérium munkajában a szakszempontok mellett mielőbb egyforma mértékben jelentkezne a rendelkezések végrehajtásában demokráciáink politikai szempontjainak érvényesítése is. Ezt annál inkább fontosnak és sürgősnek tartjuk, mert azzal a

z alapvető átalakulással, amelyem az elmúlt félesztendőben hazánk a népi demokratikus fordulattal keresztülment s annak a fejlődésnek keretében, amelyet a népi demokrácia útja jelent, általában minden területein, s így a e-azdasági élet egész területén is, megnövekszik/ az állam szerepe és jelentősége, így megnövekszik az iparügyi minisztérium feladata és jelentősége a nagyüzemek állami kezelésbe vételével és az ipar fokozottabb irányításával, a földinívelésügyi minisztérium szerepe a mezőgazdaság széles alapokon való korszerűsítésével és fokozottabb irányításával, ugyanígy megnövekszik és hogy úgymondjam, minőségileg megváltozik é# amegnő a pénzügyminisztérium szerepe és jelentősége is. T. Országgyűlés! Az olyan országban, ahol a gazdasági liberalizmus alapján a termelés és a bjtisjloszítás nagy egységei magánkézben, fi tőkések és tőkésérdekeltségek kezében vannak, 'természetes, hogy ott a nemzeti jövedelem nagyobb része a magángazdaságot ^kezében tartó érdekeltségek nyílt és titkos mérlegein megy keresztül és halmozódik fel. Az állami költségvetés az ilyen országban természetesem korlátozódik a 'hadsereg, a rendőrség, a közigazgatás, a közoktatás, stb., tehát a szorosam és korlátozott értelemben vett közfeladatok finanszírozására. Az ilyen országban természetes, bogy a költségvetés' érdekét a polgári pártok képviselői azon mérik le, hogv milyen olcsó ez "az államapparátus és a jó költségvetés fő kr'ti~ kai szempontjáaiiak azt tekintik, hogy a nemzeti jövedelem minél kisebb hányadát eméssze' fel a költségvetés, áa államapparátus, vagyis .minél olcsóbban sikerüljön a kizsákmányolás rendjének fenntartása s a nemzeti jövedelem minél nagyobb része kerüljön újonnan felhal" inozott tőkeként a vállalatok és bankok mérlegeibe és ártalábain a gazdagok vagyonszaporula'ti számláira. Alapvetően más azonban a helyzet, t. Or-