Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-55
949 Az országgyűlés 55, ülése 1948. évi február hó 27-én, pénteken. 950 Ez«k utáni nagyon indokolatlannak tartom azt /a: beállítást, amikor azt mondották, ai mi oldalunkról elbjaingzott az a deimagógia, hogy a földbirtokon foglalkozó falusa osztály az adóterhek alatt leroskad. Én ezt nem állítom, díe éppen olyan demagógia azt mondani, hiszen ennek ellenpéldája] az, hogy a földadó az egyenes adóból legfeljebb 8 százalékot tesz ki. Mindenesetre ezds van olyan demagógia, mint az előbbi, ment akii ezt mondotta, nem vette tekintetbe azokat la tényezőket, amelyek mint rejtetlt adók nehezednek a földibirtokra és a riadta gazdálkodókra. Igazán nem lehet azt mondani, hogy a magyar mezőgazdaság: nem tett eleget ebiben a sanyatru helyzetéibein is kötelezettségeinek mind az adófizetés, mind — Htmennyire tőle tellett, aimÜnt kimutattam — a beszolgáltatás tekintetében. A földadóról mégi utóbb akarok, pár szót szólni. Ami iái költségvetés tételeit illeti, mi nagyon helyesnek tlartjuk, hogy a pénzügymindszter úr előirányozza, a jövedelmi adót iehetőlieg jobban munkálják: k!i és ilymóclion több bevételt érjenek el 1 . Ha ai pesti utcákon járunk é» nézzük az üzleteket, látjuk az, azokban felhalmozotit luxuscikkeket, azok árából arra kell következtetni, hogy a luxuscikkeket azért tartják, mert ^azokialt vafaíki meig is veszi. Es ha csak az ágakat nézzük, valószínűleg gazdag emberek azolk. Ugyanerre a jelenségre mutat BE. ha aniegnyilik egy új szálloda, ahol 160 szobára 110 alkalmazott esik, a napi pensio 150—240 forintig terjed és hétvégre már előre le vannak foglalva laiz összes szobák. Ebből arra kell következtetnünk, hogy^ tényleg gazdag embereiknek kell lenniök. Vagy vagyonos emberek vannak (Közbeszólás a néppárt soraiból: Uj gazdagok!) ós. akkor méltányos, hogy azok fizessenek, vagy pedig, amire már a 'túloldalról is rámutattak, vannak olyan emberek, akik a nyomorúság vámszedői és tiltott jövedelmekhez jutnak. Ezeknél pedig nem méltányosság, hanem kötelesség, hogy jövedelmeiket az állam igénybevegye. (Taps a magyar demokrata^ Várton és a néppárton.) A földiaidóra vonatkozóan még csak azt szereítiném felhozni, hogy amint a miniszter úr költségvetéséből kitűnik, búzában van előirányozvai. A miniszter úr 6 millió métermázsa buziban irányozta elő a földadót. 150 millió kataszteri tiszta jövedelemre valóban ennyi is esik. A földadó egy részét már neim mindiemJiitt búzában fizettetik. Az erdőgazdaságnál megengedték, hogy ne búzában, hanem (métermázsánként 80 forinttal fizessék; nem tudom igaz-e, hogy az adóalapot már a felére mérsékelték, én úgy hallottaím. A legelőtársulatok ugyancsak 80 forintonkint fizethetik ki a buza r adót. A többi adóalapunk földbirtokra, elsősorban szántóföldre esik, ami .110 milliónak megfelelő, 4,400.000 métermázsájt tenne ki. Ebből az eddigi kimutatások szerint 1,305-000 métermázsa folyt be gabonaneuiüben, 2,600.000 mázsáit olajosokba)!}, kukoricában fizettek be földadóban. Feltétlenül igazságtalannak tartom azt, hogy aki természetben fizet — és mondjuk meg őszintén, ma aranyban fizet — annak 60 forintban számolják el a búzát, aki pedig: ügyeskedik és kibújik) a buzaadó alól, 80 forinttal szabadul inázisánkint, és valószínűleg marad itt búzája is. amit valószínűleg aztán drágábban ad el, Ezt nem tartom igazságosnak, mert azok, akik nem búzában fizetnek, előnyhöz jutnak. Természetes dolog, ha valaki nem tudja megfizetni a búzaadót és tényleg képtelen adót fizetni, annak el kell engedni, aki pedig azért nem fizet, mert ki akar bújni, azt tessék nagyobb adóval sújtani. Nagyon jól tudjuk, hogy az előbb említett összeg a földadónak csak egy része, hiszen 40%-ot tudomásom szerint a községek és közületek adnak, a többi a földadóalap. Az elszámolásnál majd valószinüleg meglátjuk, hogy ez az előirányzott 130 millió adó milyen módon, hogyan folyik! be. A másik kérdés, amely ugyancsak a földdel ós a búzával függ össze, a búzakötvónyek összege, amit hiába kerestem a költségvetésben, pedig a gazdaközönséget nagyon közelről érinti. Nagyon jól tudom, hogy ezek a kötvé 1nyek csak ebben a költségvetési évben lennének esedékesek, megnyugtató lenne azonban, ha azok a kisemberek, akiknek egy disznóját, sokszor az utolsó használható szarvasmarháját vették el, kapnának helyette valamit, ha mást meni, legalább reménységet, mert hiszen a remény is nagyon soká táplálhatja az embert, még ha ténylegesen nem is kap semmit. ELNÖK: A képviselő úr beszédideje lejárt. FARKAS DÉNES (dn): A költségvetést nem fogadóin el, sajnos, nem tudom tovább megindokolni. (Taps a magyar demokratapárton és a néppárton.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Mód Aladár! MÓD ALADÁR (kp): T. Országgyűlés! A költségvetés fősommázata 22 millió bevételi többlettel zárja az előirányzat mérlegét. Vannak, akik ezt a tényt nem értékelik kellőképpen, ós imint például a kultusztárca költségvetési vitájánál felszólalt túloldali képviselőtársam, kifogásolják a bevételi többletet. Mi mindenesetre szükségesnek tartjuk leszögezni, hogy igenis döntő eredménynek és az egy évvel ezelőtt beterjesztett első stabil költségvetés megszilárdításának tekintjük ezt a bevételi többletet. Ez az eredmény, az, hogy egy esztendővel a stabilizáció után nem az inflációra spekuláló reakció számítása, hanem a stabilizáció megszilárdítása következeit be, véleményünk szerint semmiképpen sem választható el és semmikénpen seim valósulhatott volna meg anélkül az alapvető átalakulás nélkül, amelyet a pénzügyi tárcával kapcsolatban azt hiszem, semmivel sem jellemezhetnénk jobban, mintha visszaemlékezünk ennek a Háznak egy esztendővel ezelőtt lezajlott költségvetési vitájára. • A multévi költségvetésnél még ennek a tárcának tárgyalásánál Varga Béla elnökölt, a reakció főképviselői szilárdan ültek a magyar politikai és kormányzati élet döntő pozici óiban, a túloldalról oedig a Sulyok-párt vezérszónokaként az a. Vásáry támadta a költségvetést, akit a stabilizációt humbugnak minősítő kijelentése miatt még 1946 folyamán hámra hónapra tiltott ki üléseiről a nemzetgyűlés. Ennek a törvényhozásnak átalakulása, Nagy Ferenc, Varga Béla. Sulvok, Pfeiffer'és most a jobboldali szociáldemokrácia exponenseinek eltűnése, mindenki számára világosan dokumentálja, hogy a magyar demokráciának milyen haitailmas ,éis alapvető átalakulása van emögött a 22 milliós bevételi többlet mögött. Ez a stabilizáció megszilárdulását doku60*'
