Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-55

949 Az országgyűlés 55, ülése 1948. évi február hó 27-én, pénteken. 950 Ez«k utáni nagyon indokolatlannak tartom azt /a: beállítást, amikor azt mondották, ai mi oldalunkról elbjaingzott az a deimagógia, hogy a földbirtokon foglalkozó falusa osztály az adóterhek alatt leroskad. Én ezt nem állítom, díe éppen olyan demagógia azt mondani, hi­szen ennek ellenpéldája] az, hogy a földadó az egyenes adóból legfeljebb 8 százalékot tesz ki. Mindenesetre ezds van olyan demagógia, mint az előbbi, ment akii ezt mondotta, nem vette te­kintetbe azokat la tényezőket, amelyek mint rejtetlt adók nehezednek a földibirtokra és a riadta gazdálkodókra. Igazán nem lehet azt mondani, hogy a magyar mezőgazdaság: nem tett eleget ebiben a sanyatru helyzetéibein is kö­telezettségeinek mind az adófizetés, mind — Htmennyire tőle tellett, aimÜnt kimutattam — a beszolgáltatás tekintetében. A földadóról mégi utóbb akarok, pár szót szólni. Ami iái költségvetés tételeit illeti, mi na­gyon helyesnek tlartjuk, hogy a pénzügymi­ndszter úr előirányozza, a jövedelmi adót iehe­tőlieg jobban munkálják: k!i és ilymóclion több bevételt érjenek el 1 . Ha ai pesti utcákon járunk é» nézzük az üzleteket, látjuk az, azokban fel­halmozotit luxuscikkeket, azok árából arra kell következtetni, hogy a luxuscikkeket azért tart­ják, mert ^azokialt vafaíki meig is veszi. Es ha csak az ágakat nézzük, valószínűleg gazdag emberek azolk. Ugyanerre a jelenségre mutat BE. ha aniegnyilik egy új szálloda, ahol 160 szo­bára 110 alkalmazott esik, a napi pensio 150—240 forintig terjed és hétvégre már előre le van­nak foglalva laiz összes szobák. Ebből arra kell következtetnünk, hogy^ tényleg gazdag embe­reiknek kell lenniök. Vagy vagyonos emberek vannak (Közbeszólás a néppárt soraiból: Uj gazdagok!) ós. akkor méltányos, hogy azok fi­zessenek, vagy pedig, amire már a 'túloldalról is rámutattak, vannak olyan emberek, akik a nyomorúság vámszedői és tiltott jövedelmek­hez jutnak. Ezeknél pedig nem méltányosság, hanem kötelesség, hogy jövedelmeiket az ál­lam igénybevegye. (Taps a magyar demokrata^ Várton és a néppárton.) A földiaidóra vonatkozóan még csak azt szereítiném felhozni, hogy amint a miniszter úr költségvetéséből kitűnik, búzában van előirá­nyozvai. A miniszter úr 6 millió métermázsa buziban irányozta elő a földadót. 150 millió kataszteri tiszta jövedelemre valóban ennyi is esik. A földadó egy részét már neim min­diemJiitt búzában fizettetik. Az erdőgazdaságnál megengedték, hogy ne búzában, hanem (méter­mázsánként 80 forinttal fizessék; nem tudom igaz-e, hogy az adóalapot már a felére mér­sékelték, én úgy hallottaím. A legelőtársulatok ugyancsak 80 forintonkint fizethetik ki a buza r adót. A többi adóalapunk földbirtokra, elsősor­ban szántóföldre esik, ami .110 milliónak meg­felelő, 4,400.000 métermázsájt tenne ki. Ebből az eddigi kimutatások szerint 1,305-000 méter­mázsa folyt be gabonaneuiüben, 2,600.000 má­zsáit olajosokba)!}, kukoricában fizettek be föld­adóban. Feltétlenül igazságtalannak tartom azt, hogy aki természetben fizet — és mondjuk meg őszintén, ma aranyban fizet — annak 60 forint­ban számolják el a búzát, aki pedig: ügyeske­dik és kibújik) a buzaadó alól, 80 forinttal szaba­dul inázisánkint, és valószínűleg marad itt búzája is. amit valószínűleg aztán drágábban ad el, Ezt nem tartom igazságosnak, mert azok, akik nem búzában fizetnek, előnyhöz jut­nak. Természetes dolog, ha valaki nem tudja megfizetni a búzaadót és tényleg képtelen adót fizetni, annak el kell engedni, aki pedig azért nem fizet, mert ki akar bújni, azt tessék na­gyobb adóval sújtani. Nagyon jól tudjuk, hogy az előbb említett összeg a földadónak csak egy része, hiszen 40%-ot tudomásom szerint a községek és közületek adnak, a többi a föld­adóalap. Az elszámolásnál majd valószinüleg meglátjuk, hogy ez az előirányzott 130 millió adó milyen módon, hogyan folyik! be. A másik kérdés, amely ugyancsak a föld­del ós a búzával függ össze, a búzakötvónyek összege, amit hiába kerestem a költségvetés­ben, pedig a gazdaközönséget nagyon közelről érinti. Nagyon jól tudom, hogy ezek a kötvé 1­nyek csak ebben a költségvetési évben lenné­nek esedékesek, megnyugtató lenne azonban, ha azok a kisemberek, akiknek egy disznóját, sokszor az utolsó használható szarvasmarhá­ját vették el, kapnának helyette valamit, ha mást meni, legalább reménységet, mert hiszen a remény is nagyon soká táplálhatja az em­bert, még ha ténylegesen nem is kap semmit. ELNÖK: A képviselő úr beszédideje lejárt. FARKAS DÉNES (dn): A költségvetést nem fogadóin el, sajnos, nem tudom tovább megindokolni. (Taps a magyar demokratapár­ton és a néppárton.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Mód Aladár! MÓD ALADÁR (kp): T. Országgyűlés! A költségvetés fősommázata 22 millió bevételi többlettel zárja az előirányzat mérlegét. Van­nak, akik ezt a tényt nem értékelik kellőkép­pen, ós imint például a kultusztárca költség­vetési vitájánál felszólalt túloldali képviselő­társam, kifogásolják a bevételi többletet. Mi mindenesetre szükségesnek tartjuk leszö­gezni, hogy igenis döntő eredménynek és az egy évvel ezelőtt beterjesztett első stabil költ­ségvetés megszilárdításának tekintjük ezt a bevételi többletet. Ez az eredmény, az, hogy egy esztendővel a stabilizáció után nem az inflációra spekuláló reakció számítása, hanem a stabilizáció megszilárdítása következeit be, véleményünk szerint semmiképpen sem választ­ható el és semmikénpen seim valósulhatott volna meg anélkül az alapvető átalakulás nél­kül, amelyet a pénzügyi tárcával kapcsolatban azt hiszem, semmivel sem jellemezhetnénk job­ban, mintha visszaemlékezünk ennek a Ház­nak egy esztendővel ezelőtt lezajlott költség­vetési vitájára. • A multévi költségvetésnél még ennek a tárcának tárgyalásánál Varga Béla elnökölt, a reakció főképviselői szilárdan ültek a ma­gyar politikai és kormányzati élet döntő pozi­ci óiban, a túloldalról oedig a Sulyok-párt ve­zérszónokaként az a. Vásáry támadta a költ­ségvetést, akit a stabilizációt humbugnak minő­sítő kijelentése miatt még 1946 folyamán há­mra hónapra tiltott ki üléseiről a nemzetgyű­lés. Ennek a törvényhozásnak átalakulása, Nagy Ferenc, Varga Béla. Sulvok, Pfeiffer'és most a jobboldali szociáldemokrácia exponen­seinek eltűnése, mindenki számára világosan dokumentálja, hogy a magyar demokráciának milyen haitailmas ,éis alapvető átalakulása van emögött a 22 milliós bevételi többlet mögött. Ez a stabilizáció megszilárdulását doku­60*'

Next

/
Thumbnails
Contents