Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-55
941 Az országgyűlés 55. ülése 19Í8. tök. A bevételek fel-fokozódásai lehetővé tették a r kiadások fciszélesbítésélb isi Ezzel összefüggésben legyem- szabad azonban néhány gondoláira felhívnom a figyelőmet. Az első a. költségvetési realitáisa. Eítekintetbem meg kell, hogy nyugtasson mindenkit a pénzügyminiszter úrnak az, iá kijelentése, hogy ezt az elvet a legszigorúbban szem előtt tartotta, a kiadásoknál pedig a (takarékosság elvét érvényesítette. E< Mjelearbá&ek alaposságáról részben már meg is győződhettünk- mert a költségvetési óv részben elitéit s az- elítélt idő valóban a költségvetés realitását dokumentálja. A takarékossági elv érvényesítéséneik nem mond ellent az, hogy az állami közigazgatásiban a kiadások 1.7 milliárd forinttal emelkedtek, méirt miniden szanálási költségvetési sok feladat megoldását _ kényszerül árra az időre tolni, amikor már biztosítottnak latsaik, (hogy a bevételekből azok már fedezhetők lesznek. Ez a második stabilizációé költségvetés tehát már a bevételek realitásával számolva, az óvatosságból kisebb szintéin megállapított dologi kiadásokat a szükségleteknek okos és gazdaságos fedezése okából természetszerűleg felfokozta. A dolog természetéből folyik, hogy a költségvetés teheroldaiMin szerepel a hároméves tervre szóló 800 millió forint előirányzat, Erre csak azért mutatok rá, hogy újra lássa a közvélemény azt, hogy_ a^ költségvetés r a szükségszerű személyi kiadások felemelése mellett a teremtő ós alkotó munka érdekébein született meg. Természetesen a jövő költségvetése kialakításánál is mellőzhetetlen bizonyos óvatosság ós a költségvetésen állandóan rajta kell tartania, kezét a pénzügyi kormányzatnak. Ez a szép javullak, amelyeit; elértünk, nem tehet bennünket könnyelművé, mert még mindig lábadozó betegek vagyunk, "nagy körültekintéssel kell dolgoznunk a jövőben i lS és nem szabad visziaesésnek bekövetkeznie. Nagy gondosságot kell kifejtenünk, mert hiszen a javulásnak fokozódnia kell annak ellenére, hogy az aranykészletünk átértékeléséből, a pénzveretési nyereségből származó bévé" telekkel ia jövőben már nem számolhatunk, mint ahogyan nem számolhatunk már a jelen költségvetés összeállításánál sem. T. Országgyűlés! Nagy gondosságra van szükségünk azért -s, mert továbbmeuőleg számolnunk kell olyan problémakörökkel, mint például a közalkalmazottak illetményeinek a gazdasági meg3rfísörl6*iktkkel párhuzamosan a lehetőségek 'litáraiii" belül való további felemelése. A pénzjügyi kormányzat ugyanis elég határozottan utalt arra, hogy törekvései közé tartozik, hogy ezeket az illetményeket hozzásimítsa' a magánalkalmazottak illetményeihez Most csak a pénzügyi tárca keretén belül maradva m úgy érzem, hogy az elért szép eredményekben főként a következő tényezőknek van nagy részük. Elsősorban, is a magyar nép dolgozói által végzett megfeszített és áldozaosodás eredmények már az egész világon fogató® munkának. A magyar dolgozók által elért lommá váltaik. Hajtsuk meg előttük az elismerés zászlaját. Emelett azonban elismeréssel kell lennünk a névtelen adózók iránt is, mert ilyen bevételeket mégis csak olyan adóközönséggel lehet elérni, amelyben a még meglévő sok hiba és évi február hó 27-én, pénteken. 942 hiányosság ellenére ás, tanyát ütött az adómorál. Emellett tiszteletet és elismerést érdemel a pénzügyi igazgatásnak nagy felelőséggel, kötelességérzettel és igaz szakszerűséggel dolgozó közalkalmazotti gárdája, amely lelkében átérzi a demokratikus Magyarország újjáépülésének és továbbfejlődésének szükségességét. T. Országgyűlés! Az adózással kapcsolatban kiemelem, hogy |a.z 1946—47, évi költségvetésben az egyenesadóbevételek előirányzott összege 487 maliiét tett ki, ezzel szemben most ez 1505 millióra van előirányozva, vagyis több mint háromszorosára. Ennek a jelentőségét az sem csökkenti, hogy ebben az emelkedésben erősen részesülnek a közbeni beiktatott új adók, amilyenek a jövedelemtöbbletadó, a gépjárműadó, a vagyondézsma és a vagyonszaporulati dézsma. Ez inkább abban; a. vonatkozásban bír jelentőséggel, hogy ezeknek az adóknak némelyike, mint például a vagyondézsma és a va" gyonszaporulaiti dézsma határ-időhöz kötött adónem és állandósult adóként nem lehet velük kalkulálni s így az ebből származó bevételeket csak a különleges jellegű problémák megoldására kellene felhasználni. Az egyenesadókhoz hasonlóan nagy a lendület a forgalmi adónál, aholis az előző 457 millió forinttal szemben 1480 millió forint az előirányzat. Majdnem megközelítő ütemben emelkedett az illetékbevétel, mert az előző évi 120 millió forinttal szemben most 360 millió forinttal szerepel, ugyanígy a fogyasztási adónál J£, aholis a múlt költségvetési 177 millió forinttal szemben 550 millió forint van előirányozva, T. Országgyűlés! Nagy gazdasági megerősödésünk mellett és a felfokozható bevételeink ellenére is éreznünk kell, hogy iái magyar közgazdaság erős terhelés alatt áll, és így nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy minden racionálisan keresztülvitte költségvetésnek célkitűzései közé kell, hogy tartozzék, hogy amint a lehetőségek megengedik, az adóterhek köny-. nyítésének módozatairól is gondoskodjék. Minél inkább nyeri vissza az ország a maga gazdasági cselekvőképességét, annál inkább fognak a bevételek öntermészetükből folyóan is növekedni és annál inkább lesz lehetőség az! adóterheknek a teherbíróképességhez való arányosítására. Nagy hiba volna azonban, ha ©tekintetben túlkövetelőzések érvénysülnének, mert a pénzügyi kormányzat sohasem tévesztheti szem elől azt a nagy elvet, hogy pillanatnyi hangulatok hatása alatt nem lehet pénzügyi politikát csinálni. Az adópolitikánkban meglévő egyik igen kedvező mozzanatra kötelességemnek tartom rámutatni, és ez önkéntelenül is összekapcsolódik az állami .beruházásokkal. Nagyon kedvező momentumként kell ugyanis elbírálni, hogy a 800 millió forintos beruházás szerves tétele a költségvetésnek, mert ezi jó válasz azoknak a kétkedőknek, akiknek aggályaik voltak a beruházási pro gramm megvalósításával szemben. A pénzügyi és gazdasági politikának alig lehet nagyobb akaraterővel képviselhető programmja, mint a hároméves terv megvalósítása. Szeretnék rámutatni arra is, amit kiértékel ugyan a közvélemény, de nem tud szabatossággal meghatározni. Azok a válságos idők. amelyek az első világháborútól a mai napig
