Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-54

817 Az országgyűlés 54. ülése 1948. megvalósítása — jelentős mértékiben, fordí­totta a figyelmet - fémét a háiziipiatr felé.' Nem vitás, hogy az új földhözjuttatottaik jelentős része családijával vagy nemi tud meglelni vaig3 r csak^ igen nehéz visizonyok között élhet meg földjeinek hozamából- Az sem vitás, hogy ímiunfcaképességét földjének' meg művelésié az év ,365 napján, keresztiül nem köti le. Neuizetgiaiz'da­sági érdek, hogy a sok szétaprózott és elvesző ' mujnfoaenerigia bekapcsolta ssék a nemzeti ter­melésibe, saociális szempontfból pedig kívána­tos, hogy a fcispiairasztok (számárai olyan niuuk;­alíkalmat biztosítsunk, amellyel földjük meg­művelése mellett keresetüket és életszínvona­lukat emelni tudják- (Ügy v a n! a néppárton.) Ezek azok a meggondolások, amelyek a háziipar felé kell hogy fordítsák újxa a kor­mányzat figyelmét. Háziiparuuk elterjesztésé­nél és a háziipari termelés színvonalának emelésénél ia kormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy a háziipar folytatásához szükséges nyersanyag biztosításán kívül a háziipari ok­tatás nagyobb mértékben megszerveztessék és a háziipar megfelelő, korszerűbb szerszámokkal és kis gépekkel elláttassék, továbbá a kész ter­mékek bel- és külföldi értékesítése megszervez­tessék. Hsai tekintetbe vesszük, hogy háziipari vonalon a z ország lakosságának jelentős há­nyada van érdekelve; ha tekintetbe vesszük, hogy a kormányzatnak milyen sok súlyos és szerteágazó feladatot kell megoldania^ " akkor visszatetszőnek találjuk, hogy az egész háziipar közigazgatási feladatainak ellátására fa tárca összesen csak négy végleges és hat ideiglenes tisztviselővel rendelkezik. Az országban mind­össze egy központi és kilenc kerületi háziipari felügyelőség működik. Egy-egy kerületi fel­ügyelőnek több vármegyére kiterjedő hatás­köre van. Itt figyelembe kell vennünk azt, hogy ez a csekély létszámú oktató gárda körül­belül 600 háziipari tanfolyamot tudott az el­múlt év folyamán megszervezni és lebonyolí­tani. -Létszámukat növelni kell. Mivel a költségvetésben előirányzott össze­gek nem felelnek meg azoknak a kívánalmak­nak, amelyeket a kézműveskisiparosság joggal támaszt és mivel a kormányzattal szemben bi­zalmatlansággal viseltetem, pártom és a ma­gam nevében a költségvetést nem fogadom e'. (Helyeslés és taps a néppárton.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közük? FARKAS GYÖRGY jegyző: Kossá István! KOSSÁ ISTVÁN (kp): T. Országgyűlés! Amikor pártom, a Magyar Kommunista Párt ós a magam nevében az' iparügyi tárca költ­ségvetését elfogadom, ezt nem azért teszem, mintha az iparügyi minisztérium olyan jaj, de nagyon jó munkát végzett volna és mintha túlságosan meg volnánk elégedve végzett mun­kájával!. Ellenkezőleg! Ha elfogadjuk, akkor csak azért ós abban a reményben fogadjuk el, hoigy az a tisztogaló munka, amely Kelermíi, Fodor és Vajda eltávolításával kezdődött, to­vább fog folytatódni és végre kitakarítják az iparügyi minisztériumból a magyar nép ellen­ségeit « végre elérjük azt, hogy a magyar ipar­nak is lesz minisztériuma, lesz egy vezető, irá­nyító szerve, a magyar nép pedig neon lesz arra utalva;, hogy a munkások önerejük bőt, becsületességükből, a szakszervezetek kezdemé­nyezésére folytassák nemzetépítő munkájukat. Ha ezekután mégis beszéllek a magyar ipar ORSZÁG GYŰLÉSI NAPLÓ III. évi február hó 26'án, csütörtökön. 818 nagy teljesítményeiről, amelyek munkaterületé­nek különböző szektoraiban elért; ha beszélek arról, hogy szénbányászatunk már felülmúlta a békebeli termelést, s a NIK-üzemek termelése értékben és mennyiségben hónapróHiónapra szinte ugrásszerűen emelkedik, e,z nincs ellen­tétben az előbb elmondottakkal. Ha ugyanis a magyar ipar — az államosított ipar éppen lígy, mint a magán ipar — talpraállt, ebben igen kevés része volt az iparügyi minisztériumnak. (Ügy van! Úgy van! a kommunistapárton.) Ez a magyar munkásság, a magyar szakszer­vezetek és nem utolsó sorban a Gazdasági Fő­tanács ismételt beavatkozása révén sikerült. Valahányszor csak baj volt iparunk különböző I területein, amikor elakadt a széntermelés, ami­kor textiltermelésünkben keletkeztek fennaka­dások, a szakszervezetek és a Gazdasági Fő­tanács vették kezükbe a probléma megoldását, nem pedig az iparügyi minisztérium, amelynek pedig elsősorban lett volnia ez a feladata. De nem is lehetett komoly eredmény egy olyan minisztériumban, amely szakszervezet­ellenes volt. Ellentétben az előadó úrnak azzal az állításával, hogy az iparügyi minisztérium támogatja a szakszervezeteket, sajnos, meg kell mondanom, mi csak reméljük azt, hogy majd támogatni fogja a szakszervezeteket. Eddig éppen azért nem vöJit komoly^eredmény, mert nemcsak, hogy nem támogatták a szakszerve­zeteket az ipairi munkásság munkára való kész­ségének és a magyar iparnak megteremtésében. hanem az iparügyi minisztérium, amióta Bán állt az élén, céltudatos szakszervezeteililenes po­litikát folytatott. (Ügy van] Vgy van! a kom­munistapárton-J De azért voltak kapcsolatai az iparügyi minisztériumnak a szakszervezetekkel, tudni­illik azokkal a jobboldali szociáldemokrata szakszervezeti vezetőkkel, akiket a szakszerveze­tek eléről éppen most távolítottunk el. Ezekkel kitűnően megértette magát aa iparügyi minisz­térium. Piros elvtársam mondta a közlekedésügyi, tárca költségvetésének tárgyalásánál, hogy ha a magyar közlekedésügyi minisztérium Gerő minsziter úr vezetése alatt olyan nagyszerű eredményeket tudott elérni, amelyek szinte az egész világ tiszteletét váltották ki, ez elsősor­ban annak is lehet tulajdonítani, hogy Gerő miniszter úr megtalálta a módját annak, hogy a szakszervezetek ösztönző tevékenységét össz­hangba hozza az állami vonalvezetéssel. Sajnos, ilyenirányú törekvéssel mi az ipar­ügyi minisztérium részéről nem találkozunk. Nem tudták, — mert nem akarták — bekap­csolni a szakszervezeteket az országépítő mun­kába. Mi az elmúlt esztendők alatt számtalan; szór igen-keményen kifogásoltuk az iparügyi minisztérium szakszer vezetellenes és — mivel ami szakszeryezietellenes, az munkás- és nép­ellenes — uépéEenes politikáját- (Ugy van! Ugy van! — Taps a kommunistapárton.') A.at tapasztaltuk, hogy noha az iparügyi minisztérium számos olyan rendelkezést adott I ki, amely közvetlen köziéiről érinti a nmnkás­' sá'got, sőt nem egyszer a szakszervezeteket is ós talán egyetlenegy esetben sem hallgattak meg bennünket, ugyanakkor egyetlenegy esetiben sem feledkeztek el kikérni a GyOSz urainak véleményét, akik állandóan ott eilőszobáztak az iparügyi minisztériumban. (SEREGÉLYI Jó­zsef (kp): Knob és FeüHner!). 52

Next

/
Thumbnails
Contents