Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-54
817 Az országgyűlés 54. ülése 1948. megvalósítása — jelentős mértékiben, fordította a figyelmet - fémét a háiziipiatr felé.' Nem vitás, hogy az új földhözjuttatottaik jelentős része családijával vagy nemi tud meglelni vaig3 r csak^ igen nehéz visizonyok között élhet meg földjeinek hozamából- Az sem vitás, hogy ímiunfcaképességét földjének' meg művelésié az év ,365 napján, keresztiül nem köti le. Neuizetgiaiz'dasági érdek, hogy a sok szétaprózott és elvesző ' mujnfoaenerigia bekapcsolta ssék a nemzeti termelésibe, saociális szempontfból pedig kívánatos, hogy a fcispiairasztok (számárai olyan niuuk;alíkalmat biztosítsunk, amellyel földjük megművelése mellett keresetüket és életszínvonalukat emelni tudják- (Ügy v a n! a néppárton.) Ezek azok a meggondolások, amelyek a háziipar felé kell hogy fordítsák újxa a kormányzat figyelmét. Háziiparuuk elterjesztésénél és a háziipari termelés színvonalának emelésénél ia kormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy a háziipar folytatásához szükséges nyersanyag biztosításán kívül a háziipari oktatás nagyobb mértékben megszerveztessék és a háziipar megfelelő, korszerűbb szerszámokkal és kis gépekkel elláttassék, továbbá a kész termékek bel- és külföldi értékesítése megszerveztessék. Hsai tekintetbe vesszük, hogy háziipari vonalon a z ország lakosságának jelentős hányada van érdekelve; ha tekintetbe vesszük, hogy a kormányzatnak milyen sok súlyos és szerteágazó feladatot kell megoldania^ " akkor visszatetszőnek találjuk, hogy az egész háziipar közigazgatási feladatainak ellátására fa tárca összesen csak négy végleges és hat ideiglenes tisztviselővel rendelkezik. Az országban mindössze egy központi és kilenc kerületi háziipari felügyelőség működik. Egy-egy kerületi felügyelőnek több vármegyére kiterjedő hatásköre van. Itt figyelembe kell vennünk azt, hogy ez a csekély létszámú oktató gárda körülbelül 600 háziipari tanfolyamot tudott az elmúlt év folyamán megszervezni és lebonyolítani. -Létszámukat növelni kell. Mivel a költségvetésben előirányzott összegek nem felelnek meg azoknak a kívánalmaknak, amelyeket a kézműveskisiparosság joggal támaszt és mivel a kormányzattal szemben bizalmatlansággal viseltetem, pártom és a magam nevében a költségvetést nem fogadom e'. (Helyeslés és taps a néppárton.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közük? FARKAS GYÖRGY jegyző: Kossá István! KOSSÁ ISTVÁN (kp): T. Országgyűlés! Amikor pártom, a Magyar Kommunista Párt ós a magam nevében az' iparügyi tárca költségvetését elfogadom, ezt nem azért teszem, mintha az iparügyi minisztérium olyan jaj, de nagyon jó munkát végzett volna és mintha túlságosan meg volnánk elégedve végzett munkájával!. Ellenkezőleg! Ha elfogadjuk, akkor csak azért ós abban a reményben fogadjuk el, hoigy az a tisztogaló munka, amely Kelermíi, Fodor és Vajda eltávolításával kezdődött, tovább fog folytatódni és végre kitakarítják az iparügyi minisztériumból a magyar nép ellenségeit « végre elérjük azt, hogy a magyar iparnak is lesz minisztériuma, lesz egy vezető, irányító szerve, a magyar nép pedig neon lesz arra utalva;, hogy a munkások önerejük bőt, becsületességükből, a szakszervezetek kezdeményezésére folytassák nemzetépítő munkájukat. Ha ezekután mégis beszéllek a magyar ipar ORSZÁG GYŰLÉSI NAPLÓ III. évi február hó 26'án, csütörtökön. 818 nagy teljesítményeiről, amelyek munkaterületének különböző szektoraiban elért; ha beszélek arról, hogy szénbányászatunk már felülmúlta a békebeli termelést, s a NIK-üzemek termelése értékben és mennyiségben hónapróHiónapra szinte ugrásszerűen emelkedik, e,z nincs ellentétben az előbb elmondottakkal. Ha ugyanis a magyar ipar — az államosított ipar éppen lígy, mint a magán ipar — talpraállt, ebben igen kevés része volt az iparügyi minisztériumnak. (Ügy van! Úgy van! a kommunistapárton.) Ez a magyar munkásság, a magyar szakszervezetek és nem utolsó sorban a Gazdasági Főtanács ismételt beavatkozása révén sikerült. Valahányszor csak baj volt iparunk különböző I területein, amikor elakadt a széntermelés, amikor textiltermelésünkben keletkeztek fennakadások, a szakszervezetek és a Gazdasági Főtanács vették kezükbe a probléma megoldását, nem pedig az iparügyi minisztérium, amelynek pedig elsősorban lett volnia ez a feladata. De nem is lehetett komoly eredmény egy olyan minisztériumban, amely szakszervezetellenes volt. Ellentétben az előadó úrnak azzal az állításával, hogy az iparügyi minisztérium támogatja a szakszervezeteket, sajnos, meg kell mondanom, mi csak reméljük azt, hogy majd támogatni fogja a szakszervezeteket. Eddig éppen azért nem vöJit komoly^eredmény, mert nemcsak, hogy nem támogatták a szakszervezeteket az ipairi munkásság munkára való készségének és a magyar iparnak megteremtésében. hanem az iparügyi minisztérium, amióta Bán állt az élén, céltudatos szakszervezeteililenes politikát folytatott. (Ügy van] Vgy van! a kommunistapárton-J De azért voltak kapcsolatai az iparügyi minisztériumnak a szakszervezetekkel, tudniillik azokkal a jobboldali szociáldemokrata szakszervezeti vezetőkkel, akiket a szakszervezetek eléről éppen most távolítottunk el. Ezekkel kitűnően megértette magát aa iparügyi minisztérium. Piros elvtársam mondta a közlekedésügyi, tárca költségvetésének tárgyalásánál, hogy ha a magyar közlekedésügyi minisztérium Gerő minsziter úr vezetése alatt olyan nagyszerű eredményeket tudott elérni, amelyek szinte az egész világ tiszteletét váltották ki, ez elsősorban annak is lehet tulajdonítani, hogy Gerő miniszter úr megtalálta a módját annak, hogy a szakszervezetek ösztönző tevékenységét összhangba hozza az állami vonalvezetéssel. Sajnos, ilyenirányú törekvéssel mi az iparügyi minisztérium részéről nem találkozunk. Nem tudták, — mert nem akarták — bekapcsolni a szakszervezeteket az országépítő munkába. Mi az elmúlt esztendők alatt számtalan; szór igen-keményen kifogásoltuk az iparügyi minisztérium szakszer vezetellenes és — mivel ami szakszeryezietellenes, az munkás- és népellenes — uépéEenes politikáját- (Ugy van! Ugy van! — Taps a kommunistapárton.') A.at tapasztaltuk, hogy noha az iparügyi minisztérium számos olyan rendelkezést adott I ki, amely közvetlen köziéiről érinti a nmnkás' sá'got, sőt nem egyszer a szakszervezeteket is ós talán egyetlenegy esetben sem hallgattak meg bennünket, ugyanakkor egyetlenegy esetiben sem feledkeztek el kikérni a GyOSz urainak véleményét, akik állandóan ott eilőszobáztak az iparügyi minisztériumban. (SEREGÉLYI József (kp): Knob és FeüHner!). 52