Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-54
809 Az országgyűlés 54. ülése 1948. , * egész magyar fonóipar kapacitásának 26 százaléka, tehát a magyar fonailtermelést kereken egynegyeddel fogjuk emelhetni, ha ezt az üzemet végleg beállítjuk. (11.00.) T. Országgyűlés! A magyar iparra a beruházások és a fogyasztási árumennyiség biztosítása mellett fontos szerep vár exportunk vonalán is. Rá kell itt mutaittoom arra az ipar előtt álló fokozódó feladatra, hogy a háborús pusztítások és az aszály következtében csökkent mezőgazdaságunk helyét is részben elfoglalja az export terén. Az iparügyi minisztérium minden lehetőt megtett a m°gyar ipar exportképessógémelk fokozására, főként albból a óéiból, hogy Magyarország- az export révén hozzájusson azokhoz a szükséges nyersanyagokhoz* amelyek a belső fogyasztás kielégítésére, a jóvátételi szállítások teljesítésére* valamint magának az exportnak céljaira nélkülözheteitlenek. Megállapítható, hogy a folyó évben a magyar export kéthairmadrészét az ipari kész- és félgyártmányok teszik ki. Fontosnak látszik, hogy a magyar ipari export volumenje abszolút értelemben is növekedjék, és a megszerzett piacokat megtarthassuk. Az exportnak ez a tagozódása, — azt lehet mondani — egy különlegesem kedvezőtlen mezőgazdasági évnek is az eredménye, minthogy mező gazda sági termelésünk kielégítetlen volta miatt ezekben a cikkekben természetesen exportfeleslegeink is csökkentek. Nagyobb távlatban nézve azonban a dolgoit, szenetném megállapítani, hogy mezőgazdasági exportunknak újabb rohamos fejlődése még kedvező termés esetén sem kívánatos. Ezzel szemben az kívánatos, hogy egy kedvező termés eredményeit élelmiszercikkek formájában elsősorban a hazai ellátás céljaira, fordítsuk, és ne legyünk újra erősen búzáit; exportáló ország; sokkal nagyobb közgazdasági és szociális érdekünk az- hogy iparunk I ehet őleg munikatel jesí tménybem, munka intenzitásban, a sok munkát magában foglaló cikkiek előállításában fejlődj ön. Külföldi ipari kapcsolatainkról beszélve, kötelességemnek tartom, hogy rámutassak:^ a magyar-jugoszláv gazdasági együttműködési egyezményre. Ezzé] az egyezménnyel bizonyos tervgazdálkodási meggondolások vonalán széles kertetben biztosítjuk az együttműködésit, a szomszéd baráti állammal. Az egyezmény Jugoszllávia iparosodását szolgaija,- ugyanakkor azonban a magyar iparnak is munkát és fejlődési lehetőségeket bizitosít. A megállapodás alapvető elgondolása az, hogy Kelet-Európa népei immár kiszabadították magukat a félgyarmati kizsákmányoltság függős-égéből, és megindultak együtt az iparosodás, az ipari felszabadulás útiján. Akkor cselekszünk tehát helyesen, ha — amint ennek az egyezménynek megkötése alkalmával tettük is, — ezt a folyamatot elősegítjük, hiszen ezáltal a magyar ipar is fejlődik, ipán gépezetünk felújul s az egyre iparosodó^ és növekvő vásárló erejű Jugoszláviában késztermékeink számiára is nagyobb befogadó-, képességű piacot kapunk:. Az egyezmény előreláthatólag smJmtegy évi 200 (millió forintos keretiben biztosít magyar ipari exportot, és ebben a keretben értékes nyersanyagokat is kapunk. Erőtelepek ©rntéRével hozzájárulunk egyúttal Jugoszlávia villamosításához, főleg vízierőműtelep-hálózatának kibővítéséhez. Jugoszlávia iparosodási tervében a legfontosabb szerepet a villar mosítás kapta. Nyilvánvaló, hogy a jugoszláv termelési adottságok az olcsó-áram előállítása terén kedvezőbben a mieinknél. évi február hó 26-án, csütörtökön. 810 ^ r Itt éppúgy, mint román viszonylatban, adfódhaitnak részünkre komoly együttműködési lehe'.iőségek. Ilyen kooperáció a két déli baráti állammal magja lehetne egy átfogó dumavölgyi energia-kooperációnak. Technikai szakismereteink, szakképzett munkásaink, vaiar mint szervezési készségünk rendelkezésre bocsátásával és mfűszaki berendezések szállításával tevékeny részit vehetünk a dunavölgyi nagy ' energiaiforrások közös kiaknázásában, auni a magyar ipar számára igen. nagyjelentőségű lenne. Ebben az irányban egy Lépés ;iz a naigy erő telep- szakítás is, amelyet a Ganz Villamossági Gj-ár teljesít ós amely egyútt a ] lehetővé teszi a szóbanforgó gyár gyorsütemű újjáépítését is. Ami az ötévi egyezmény végrehajtását illeti, sajnálatos, hogy az előszerződés megkötése meglehetősen vontatott tempóban megy, s az eddig megkö-ött előszerződés végleges értéke egyelőre csat mintegy tízmillió dollárra, azaz 120 millió forintra tehetőA jugobz áv-magyax gazdasági együttműködéssel kapcsolatban meg kell emlé" keznein a jugoszláv magyar alumínium-megállapodásról is. Az egyezmény lényege az, hogy Magyarország gépszá lításokkal részt" yesz Jugoszlávia alumínium- és timföld" iparának kiépítésében s ezáltal gépi termékei részére elhelyezési lehetőséget teremt, másrészt biztosítja., hogy hogy a Jugoszláviában megépült aluminium-kohó'k, amelyek olcsó vízienergiával dolgoznak, a magyar timföld jelentős részét felveszik és feldolgozzák. \ A szerződés ugyanakkor lehetővé leszi azt is, hogy Magyarország ós Jugoszlávia a világ^bauxit-termelésének igen jelentékeny há" nyadát tartsák kézben és termékeiket közös kondíciók mellett értékesítsélk a világpiacon. Ezekkel a megállapodásokkal figyelemreméltó lépésekéi teszünk az államközi tervgazdálkodás felé ós. A Jugoszláviával kötött két nagy együttműikiödési szerződés mintájára hasonló szerző" dések előkészítő és anyagi munkálatai is megiiindulíak csehszlovák és román viszonylatban. T. Országgyűlés! Az, ipari tárca termp'éspoM'tikai feladatairól igyekeztem itt áttekin•tést adni. Rátérek még itt egy másik fontos feladatkörére az iparügyi tárcának, és ez a szoeiápoíitika. A szociálpolitika vonalán, az iparügyi minisztérium legfőbb törekvése a szociális szempontokat, a munkásság _ jogait ós igényeit a termelési szempontjaival összhangba hozni. Emlékeztetek a most folyó gazdasági évben a Kormány által elrendelt 15%-os beremeiiésre, majd a számottevő reálbemövekeuesre az új kollektív szerződések kapcsán. Az, iparügyi minisztérium egyoen az országos rnunkabermegaiiapító bizottság tevékenységéit szelesebb alapon szervezte meg és hatályosabbá lette általában a bérpolitikai megállapodások ellenőrzését. Mindezek alapján remélhető, hogy a mimkíbérek kórdósében sikerül szociális é& termeléspolitikai szempontokból kielégítő nyu" galmi állapotot teremteni. Az előkészítés alatt lévő szociálpolitikai rendszabályok közül kiemelkedő jelentősége van az új üzemi alkotmány rnegalakításáiiiak. Az erre vonatkozó rendelet^ amely a jelenleg érvényben lévő üzem:! bizottsági rendeletet megreformálja, a legközelebbi jövőben elkészül. ,_ • Különös gondot fordít az iparügyi tárca a munkaközvetítési hálózat kiépítésére is,'--és-
