Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-54

807 Az országgyűlés 54. ülése 1948. egész gazdasági berendezkedésünknek központi nagy problémája az államoisítás lés az a fel­adatkör, ame y az államosított szektor megszer­vezése, igazgatásának és egész termelésének racionalizálása körül adódik. Az állam köz­vetlen irányítása az államosított, illetőleg ál­lami kezelésbe vett szektoron kívül a nagy­bankok államosítása óta a különböző fokú ál­lami érdekeltségek révén már kiterjed a bank" konszerneken keresztül az ipari vállalatok egész sorára. Az új feladat megoldása rendkívül sok­rétű munkát igényel. Amidőn hangsúlyozni kívánom, bogy ott, ahol a közösség érdeke megkívánja, eltökélten és tervszerűen fogunk továbbhaladni a kijelölt úton, azt is kifeje­zésre szeretném juttatni, hogy az álílamosí" tási törekvésekben nem a magántőke valóban hasznos, produktív rétege ellen lépünk fel, hanem a monopolkapitalizmusnak a közre ká­ros tevékeny gégét kívánjuk felszámolni. Változatlanul nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a középipar fejlesztésének és eizein a terü­leten belül a magánkezdeményezés érvényesü­lésének. (VÉRTES István (md): Helyes!) Nem áll szándékunkban a termelési feladatoknak az állami szektorba való vonása ott, ahol a közép­vállalkozók alkotó tevékenységére, líttörő muir káiára a közérdekében biztonsággal számítha­tunk, sőt ez az a terület, ahol szívesen üdvözöl­nők a szövetkezetbe tömörítés és az állami vál­lalatok létesítése folytán egyre kisebbre (korlá­tozott nagykereskedelmi tőkének produktív felhasználását is az ország gazdasági életében­T. Országgyűlés! A magyar ipar jelentős részének államosításán, illetőleg állami keze­'ésbe vételén túl szükségesnek látszott, hoerv a kormányzat az elmúlt idők mértékén túlme­nően érvényesítőié irányadó befolyását az ipari termelésre, h gv az iparvál'alaloK tevékenysé­génlek az új gazdasági rendbe való beilleszke­dését fokozatosan és hathatósan ellenőrizze- Az állami ellenőrzés a tapasztalatok szerint mind a vál>la' ok m^^öd^ére mind azolk termelési eredményeire' előnyös hatással van­A racionális termelés gondolatát szolgálta a bauxH-. timföld- és aluminiumtermelés á'~ lamosítása is. A magyar aluminiumtermelés tagadhatatlanul a drága termelés nehézségeivel küsz 1 ödilk* Az államosítás lehetővé teszi, hogy • egy központi, egységes gazdasági terv a feles­leges kö'tséö-eket kikapcsolja, az egyéni érde­kek érvényesülését megszüntesse és magában a termelésben oly munkamegosztást hozzon létre, amely timföld- és alumiiniumtermelésüník versenyképességét előmozdítja- Az államosítás tette lehetővé egyébként azt is, hogy Jugoszlá­viával államközi aluminiumegyezmónyt köt­h ; i » u , nv>- vnek jelentőségére szintén rá kívánok mutatni­Az iparügyi minisztérium költségvetésének legnagyobb tételei a Nehézipari Központ hiáj nyanuk íede.zasére eió irányzott 17 ü millió és az Á lami Szénbányászat hiányának fede­zetéül e ] őirányzott 122 millió forint. A NTK és a MASz gesztiójának fejlődése ugyan­csak az államosítási viták középpontjában van. Az ál amosítás bírálói ^ igyekeznek a j-^T+qtv ^7Ó bíánvo^at •*"* 3 n'l Q ''Tf > ióznsH" n rnyv Ki­állítani, mintha ezeket kizárólag az államosítás terhére lehetne írni- Tárgyilagos megvizsgá­lás után ez a bírálat hamisnak jellemezhető­T- Országgyűlés! A háború után a munlkia­tieljesítmény általában csö'-kent. Ez nem olyan jelenség, amely esak Magyarországra szorítko­zott volna. Az európai szénbányászatban ezz?la évi február hó 26'án, csütörtökön. 808 jelenséggel mindenütt találkozunk, nem kismér­tékben ott is, ahol a bányászat kapitalista feer aekben maradt, A háború utáni dezorganizációt ós a termelőberendezéseknek a háborús évek rablógazdálkodása folytán törtónt technikai leromlását semmiféle termelési rendszer , nem tudta ós nem tudta volirua egy csapásra eltün­tetni. A rentabilitás kérdésének megítélésénél figyelembe kell venni azlt is, hogy a magyar demokrácia kormánya a széni- és vasárakat a stabilizáció idején általános gazdasági szíeni*­pontokból nagyon mérsékelt szinten állapította meg- A kormány annakidején az 1938-as árhoz képest 4-5-szeres szénszorzószámot és 4-6-szoros nyersvas szorzószámot koncedált ugyanakkor, amikor az általános ipari szorzószám iaz 1938-as szint hatszorosa körül mozgott, A szén- és vasárak tehát elmaradtak az általános ipari árszinttel - széniben míg a háború előtti szénbá­nyászat és nehézipar magas kartel lárakat vívott ki magának­A deficit egy része tehát az ártartás követ­kezménye és az államosítással szembenálló kritika túlságosan könnyűvé teszi feladatát' mikor a magyar bánya- és nehézipari üzemek rentabilitási helyzetét — te jesem helytelenül — a háború előtti mértétikel méri. Számot kell vetni azzal, hogy a magyar nyersvas- és acél­termelés aránylag kedvezőtlen körülmények között dolgozik azért is, mert az ózdi kohók 'a fn'dT-a^zilag közeli, de a határon túli ércbánya, termékeit csak igein Ikis mértékben — sokkal kisebb mértékben, mint a háború előtt — dol­gozhatják fel ós számukra nagy távolságokról kift'l komoly fuvarköltségekké 1 terhelt eresz áll ít­mányokat biztosítani. Megjegyzeni, hogy a magasabb költségekre való tekintettel, a NTK v/maLán legújabban végrehajtottunk bizonyos árkorrekcióikat' amelyek a deficit csökkenését eredményezik, de kétségkívül vannak ezenkívül feladatok a munkateljesítmény és a technikai felújítás terén is, amelyeket fokozatosan meg kell oldanunk a deficit végleges eltüntetése érdekében­T- Országgyűlés! Az állami tulajdonban lévő iparvállalatok fejlődését és újjáépítését vizsgálva, meg kell emlékeznünk a péti nitro­génművek újjáépítéséről is. Megállapíthatjuk, hogy 1948 február hó második felében meg­kezdődött a saját előállítású műtrágyagyártás. Ennek jeleintősége igen nagy, ha tekintetbe vesszük .mezőgazdaságunk mai állapotát és a műtrágya kiterjedtebb felhasználásának jelen­tőségét agrártermelésünk kifejlesztése szem­pontjából. Fontos feladata, az ipari tárcának a duna­völgyi timföldipar újjáépítés© is, ami bizto­sítja, hogy egyik legfontosabb ásványi kin­csünket, a bauxitot nem kényszerülünk nyers­any g formájában exportálni, hanem az ország­ban bent dolgozhatjuk fel. Végül szeretnék még rámutatni a magyar textilipar nagyfokú fejlesztésére, a Magyar Fonóipar alapítása és fokozatos üzenabehelye­zése révén. Itt azt a szűk keresztmetszeteit fog­juk megszüntetni, hogy textiliparunk keretében a szövőipar sokkal nagyobb, szélesebb keretek­ben termel, mint fonóiparunk. Angliából be­szerzett orsók segítségével — mégpedig 72-000 orsó beszerzéséről van szó — egy nagy állami üzemeit létesítünk, amely félgyártmányokkal el fogja látni textilszövőiparunkat. Ennek az üzemnek a felállítása már folyamatban van, s ea év őszére 10.000 orsó kapacitással indul meig a fonoda. A 72.000 orsót felölelő kapacitás az

Next

/
Thumbnails
Contents