Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-54
807 Az országgyűlés 54. ülése 1948. egész gazdasági berendezkedésünknek központi nagy problémája az államoisítás lés az a feladatkör, ame y az államosított szektor megszervezése, igazgatásának és egész termelésének racionalizálása körül adódik. Az állam közvetlen irányítása az államosított, illetőleg állami kezelésbe vett szektoron kívül a nagybankok államosítása óta a különböző fokú állami érdekeltségek révén már kiterjed a bank" konszerneken keresztül az ipari vállalatok egész sorára. Az új feladat megoldása rendkívül sokrétű munkát igényel. Amidőn hangsúlyozni kívánom, bogy ott, ahol a közösség érdeke megkívánja, eltökélten és tervszerűen fogunk továbbhaladni a kijelölt úton, azt is kifejezésre szeretném juttatni, hogy az álílamosí" tási törekvésekben nem a magántőke valóban hasznos, produktív rétege ellen lépünk fel, hanem a monopolkapitalizmusnak a közre káros tevékeny gégét kívánjuk felszámolni. Változatlanul nagy jelentőséget tulajdonítunk a középipar fejlesztésének és eizein a területen belül a magánkezdeményezés érvényesülésének. (VÉRTES István (md): Helyes!) Nem áll szándékunkban a termelési feladatoknak az állami szektorba való vonása ott, ahol a középvállalkozók alkotó tevékenységére, líttörő muir káiára a közérdekében biztonsággal számíthatunk, sőt ez az a terület, ahol szívesen üdvözölnők a szövetkezetbe tömörítés és az állami vállalatok létesítése folytán egyre kisebbre (korlátozott nagykereskedelmi tőkének produktív felhasználását is az ország gazdasági életébenT. Országgyűlés! A magyar ipar jelentős részének államosításán, illetőleg állami keze'ésbe vételén túl szükségesnek látszott, hoerv a kormányzat az elmúlt idők mértékén túlmenően érvényesítőié irányadó befolyását az ipari termelésre, h gv az iparvál'alaloK tevékenységénlek az új gazdasági rendbe való beilleszkedését fokozatosan és hathatósan ellenőrizze- Az állami ellenőrzés a tapasztalatok szerint mind a vál>la' ok m^^öd^ére mind azolk termelési eredményeire' előnyös hatással vanA racionális termelés gondolatát szolgálta a bauxH-. timföld- és aluminiumtermelés á'~ lamosítása is. A magyar aluminiumtermelés tagadhatatlanul a drága termelés nehézségeivel küsz 1 ödilk* Az államosítás lehetővé teszi, hogy • egy központi, egységes gazdasági terv a felesleges kö'tséö-eket kikapcsolja, az egyéni érdekek érvényesülését megszüntesse és magában a termelésben oly munkamegosztást hozzon létre, amely timföld- és alumiiniumtermelésüník versenyképességét előmozdítja- Az államosítás tette lehetővé egyébként azt is, hogy Jugoszláviával államközi aluminiumegyezmónyt köth ; i » u , nv>- vnek jelentőségére szintén rá kívánok mutatniAz iparügyi minisztérium költségvetésének legnagyobb tételei a Nehézipari Központ hiáj nyanuk íede.zasére eió irányzott 17 ü millió és az Á lami Szénbányászat hiányának fedezetéül e ] őirányzott 122 millió forint. A NTK és a MASz gesztiójának fejlődése ugyancsak az államosítási viták középpontjában van. Az ál amosítás bírálói ^ igyekeznek a j-^T+qtv ^7Ó bíánvo^at •*"* 3 n'l Q ''Tf > ióznsH" n rnyv Kiállítani, mintha ezeket kizárólag az államosítás terhére lehetne írni- Tárgyilagos megvizsgálás után ez a bírálat hamisnak jellemezhetőT- Országgyűlés! A háború után a munlkiatieljesítmény általában csö'-kent. Ez nem olyan jelenség, amely esak Magyarországra szorítkozott volna. Az európai szénbányászatban ezz?la évi február hó 26'án, csütörtökön. 808 jelenséggel mindenütt találkozunk, nem kismértékben ott is, ahol a bányászat kapitalista feer aekben maradt, A háború utáni dezorganizációt ós a termelőberendezéseknek a háborús évek rablógazdálkodása folytán törtónt technikai leromlását semmiféle termelési rendszer , nem tudta ós nem tudta volirua egy csapásra eltüntetni. A rentabilitás kérdésének megítélésénél figyelembe kell venni azlt is, hogy a magyar demokrácia kormánya a széni- és vasárakat a stabilizáció idején általános gazdasági szíeni*pontokból nagyon mérsékelt szinten állapította meg- A kormány annakidején az 1938-as árhoz képest 4-5-szeres szénszorzószámot és 4-6-szoros nyersvas szorzószámot koncedált ugyanakkor, amikor az általános ipari szorzószám iaz 1938-as szint hatszorosa körül mozgott, A szén- és vasárak tehát elmaradtak az általános ipari árszinttel - széniben míg a háború előtti szénbányászat és nehézipar magas kartel lárakat vívott ki magánakA deficit egy része tehát az ártartás következménye és az államosítással szembenálló kritika túlságosan könnyűvé teszi feladatát' mikor a magyar bánya- és nehézipari üzemek rentabilitási helyzetét — te jesem helytelenül — a háború előtti mértétikel méri. Számot kell vetni azzal, hogy a magyar nyersvas- és acéltermelés aránylag kedvezőtlen körülmények között dolgozik azért is, mert az ózdi kohók 'a fn'dT-a^zilag közeli, de a határon túli ércbánya, termékeit csak igein Ikis mértékben — sokkal kisebb mértékben, mint a háború előtt — dolgozhatják fel ós számukra nagy távolságokról kift'l komoly fuvarköltségekké 1 terhelt eresz áll ítmányokat biztosítani. Megjegyzeni, hogy a magasabb költségekre való tekintettel, a NTK v/maLán legújabban végrehajtottunk bizonyos árkorrekcióikat' amelyek a deficit csökkenését eredményezik, de kétségkívül vannak ezenkívül feladatok a munkateljesítmény és a technikai felújítás terén is, amelyeket fokozatosan meg kell oldanunk a deficit végleges eltüntetése érdekébenT- Országgyűlés! Az állami tulajdonban lévő iparvállalatok fejlődését és újjáépítését vizsgálva, meg kell emlékeznünk a péti nitrogénművek újjáépítéséről is. Megállapíthatjuk, hogy 1948 február hó második felében megkezdődött a saját előállítású műtrágyagyártás. Ennek jeleintősége igen nagy, ha tekintetbe vesszük .mezőgazdaságunk mai állapotát és a műtrágya kiterjedtebb felhasználásának jelentőségét agrártermelésünk kifejlesztése szempontjából. Fontos feladata, az ipari tárcának a dunavölgyi timföldipar újjáépítés© is, ami biztosítja, hogy egyik legfontosabb ásványi kincsünket, a bauxitot nem kényszerülünk nyersany g formájában exportálni, hanem az országban bent dolgozhatjuk fel. Végül szeretnék még rámutatni a magyar textilipar nagyfokú fejlesztésére, a Magyar Fonóipar alapítása és fokozatos üzenabehelyezése révén. Itt azt a szűk keresztmetszeteit fogjuk megszüntetni, hogy textiliparunk keretében a szövőipar sokkal nagyobb, szélesebb keretekben termel, mint fonóiparunk. Angliából beszerzett orsók segítségével — mégpedig 72-000 orsó beszerzéséről van szó — egy nagy állami üzemeit létesítünk, amely félgyártmányokkal el fogja látni textilszövőiparunkat. Ennek az üzemnek a felállítása már folyamatban van, s ea év őszére 10.000 orsó kapacitással indul meig a fonoda. A 72.000 orsót felölelő kapacitás az
