Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-52

651 * . Az országgyűlés 52. ülése 1948. Színházé 535.000 forint; ez nagyon kevés, ha (szembeállítjuk velük a kiadási tételeket! Pedig ezek a színházak és az Operaház mindig telt padsorok, telt ház előtt játsszák összes -darabjaikat, ós ugyanúgy telt házak mellett folynak le a hangversenyek is, de ezeknek be­vétele más rovaton folyik be és nem ezt a költségvetést dagasztja. Kardos László igen t. képviselőtársam be­szélt arról a nagyon szépen dagadó mozgalom­ról, amelyet a népi kollégiumok jelentenek, vázolta, hogy milyen szépen fejlődik ez a moz­galom. Kardos László barátomnak nem volt ideje arra, hogy beszéljen arról az óriási harc­ról amelyet azok a fiatalemberek, akik beke­rülnek a kollégiumokba, kénytelenek a kollé­giumok helyreállításáért folytatni; nem beszélt arról, hogy kénytelenek minden erejüket erre fordítani. Én sokkal szívesebben látnám, ha ezeket a kollégiumokat, illetve ezeket a kol­légistákat támogatnák ilyen bőkezűen és ezen a réven sokkal egyszerűbbé és könnyebbé ten­nék számukra a tanulást, hogy minden ener­giájukat, minden idejüket árrá fordíthassák: olyan színvonalra jussanak a tanulásban, hogy majd későbbi munkájuk során mindig vissza­adjanak a nemzetnek valamit azon a terüle­ten, ahova később őket az élet állítja. Vagy szembehelyezeim ezt az óriási tételt egy másik címnél, a szabadművelődós címénél szereplő népfőiskolák tételével. Amikor az em­lített három színházra 21 milliót áldozunk, ugyanakkor 'a szabadfőiskolák, népfőiskolák és egyebek szervezésére és fenntartására csak 858.000 forirntot fordítunk, holott ez az a terű*­let, ahol a paraszt-fiatalok a legkönnyebben hozzájuthatnak a kultúra áldásához és legin­kább elsajátíthatják azt a tudást, amelyre a mindennapi életben szükségük van. Ezen a területen túlságosan szűkmarkú a minisz­térium. A színházak költségvetése a tavalyi­val szemben arányos fejlődést mutat, — hogy hány százalékos fejlődés van itt, azzal nem kívánok foglalkozni — a népfőiskolák költség­vetésénél viszont 40, százalékos csökkenést látunk a múlt évi költségvetéssel szemben. Mi nem kifogásoljuk és nem is kifogásol­juk azt, hogy egy munkás — akármilyen szak­mában dolgozik — hozzájuthasson a kultúra áldásához, a művelődéshez a színházak vagy Opera révén, azonban juttassunk hozzá a kul­túrához arányosan mindenkit és úgy osszuk el a tételeket, hogy azokból — ismételten hang­súlyozom — neosalk azok a kiváltságosak része­sülhessenek, akik tapasztalatom szerint látogat­ják az Operaházat. Ugyanezt nem merném elmondani a Nemzeti Színházról, mert őtt már inkább hozzájuthatnak a munkások a kedvezményes áru jegyekhez, tehát a magasabb művészet élvezetéhez. Ha ezt a 21 miMó forintot vizsgálom, ön­kénytelenül is eszembe jut egy másik szám, amelyet a népjóléti tárca .tárgyalásánál min­denkinek módjában volt megvizsgálnia. Ivó­vízszerzésre éppen szegénységünk folytán csak egymillió forintot tudunk fordítani. Nem kell-e mindnyájunknak kétségbeesnünk, ha ezt a két^ tételt szembe állítjuk! Van a Dunántúl­nak jónéhány faluja, amelynek' belterületén nincs is kút. Hogy csak egyet emeljek ki, ott van Óbudatíiva. Zala megye és. Veszprémi megye határán: a községnek egyetlen kútja a lakott területtől 580 méterre esik lent a völgyben, míg a házak fent vannak a .dombtetőn és oda kénytelen az egész falu lejárni rossz ivóvízért és állatait oda kénytelen lehajtani, amikor évi február hó Z4-én, kedden. 652 éppen itatás ideje van. (KUNSZERI Gyula (nd): De a színházban kapunk egy pohár vi­zet! — „SZIGETHY Attila (pp): És' duda nincs hozzá? — Derültség.) Amikor egy kút fúrása százezer forintba, vagy még ennél is többe kerül ós egy év alatt csiak tíz kutat tudunk fúratni, ugyanakkor bőkezűen osztjuk más té­telekre az ország pénzét. ELNÖK: Lejárt a képviselő úr beszéd­ideje. SZ. SZABÖ PÁL (md): Köszönöm szépen, kénytelen vagyok akkor befejezni. Ha ezeket a tóteleket szembeállítjuk, akkor elkeseredünk. Mindezekből, amiket elmondottam, — saj­nálom, hogy nem folytathbtom tovább, — vi­lágossá válik, hogy a költségvetést ebben a formában elfogadni nem tudom. (Taps az el­lenzéken.) ELNÖK: A címhez több szónok felirat­kozva nincs, a vitát tehát bezárom­Az előadó úr kíváü szólni. KATONA JENŐ (kg) előadó- T. Ország­gyűlés! Legyen szabad e címmel kapcsolatban elősizör előttem szóló Sz- Szabó Pál képviselő úrnak válaszolnom addig iis>. amíg a végleges választ esetleg a miniszter úr megadja. Legyen szabi?d felhívni szives figyelmét arra, hogy nem 21 millióról van szó az állami színházaknál, lianem az előttünk fekvő adatok szerint 24.262.000 'forintról, amelyből azonban (Sz. SZABÓ Pál (md): Megemlítettem, én nem a rendszeres illetményeket aposztrofáltam 21 millió erejéig!) 4,500.000 forint levonásba kerül. (Sz. SZABÓ Pál (md): Azt is említettem!) tehát lényegesen kevesebb, másfélmillióval kevesebb összeg jön 4 ki, ami elég jelentékeny különbség. (Sz. SZABÓ Pál (md): Azt is meg­említettem, előadó úr!) Nem egészen világos, hogy az igen t. kép­viselő úr felszólalásával hova tendál. Egyfelől igen élesen ostorozta a szabad színtársulatok vidéki működését, amiben igaza lehet a kép­viselő úrnak, azonban nem látszik logikusnak, % hogy ugyanakkor másfelől vehemenciával' — nem a modorra, hanem a tényekre értem, — fordul iaiz állami színházakkal, illetve in specie az Operaházzal szembe. Nem világos, hogy milyen konzekvenciát óhajt az igein t._ képvi­selő úr ebbőilí az állásfoglalásból levonni. Szün­. tessük meg talán az állami színházakat, vagy az Operaházialt, avagy elvéve tőlük a kultusz­kormán vzat szerint szükséges szubvenciót, .(VERTES István (md): Tegyük gaizdaságo" sabbá!) züllesszük le színvonalukat és ez eset­ben jobban meg fognak felelni átdolgozó ré­tegeknek, amelynek nevelését az igen t. kéü­visielő úr is óhajtja? (Sz. SZABÓ Pál (md): HN* nem vagyunk bőkezűek, akkor már lezüi-. fesztettük? — VEBTES Isítván (md): Gazdasá- ­gosabbá ke'l tenni!) Azzal a kifogással szemben^hogy egy igen neves külföldi karmestert szerződtetett az Ope­raház, a védelmet igazán inkább egy szakem­bernek kellene ellátniai. Tóth Aladár, az Opera­ház kitűnő igazgatója bizonyára jobban meg tudna eirre felelni, mi azonban _ — ugy gondo­lom, — nem vagyunk hivatva ilyen részleteik­ben határozni: vagy «<van bizalma a kultusz­kormány zatn a k az Operaház igfa izgató jávai szemben. VERTES IslfVán (md): Neki van, de Sz Sziabó Pálnak nincs! — Derültség. — OR­TUTAY Gyula miniszter: Ezt még kibírja Tóth Aladár!) vagy nincs, de ha vam akkor még az igen t. képviselő úr i§ aligha illetékes

Next

/
Thumbnails
Contents