Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-52

631 Az országgyűlés 52. ülése 1948 nincs. A vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. országgyűlést, méltóztatnak"e a 6. címet, elfogadni? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 6. címet elfogadta. Következik a költségvetés 7. címének tárgyalása. Kérem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék a 7. címet felolvasni. HAJDU ERNŐNÉ jegyző (felolvassa a 7. és 8. címet, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 9 címet). ELNÖK: Szólásra következik a címhez-feliratkozott szónokok közüli HAJDU ERNÖNÉ jegyző: Kardos László! KARDOS LÁSZLÓ (kp): T. Országgyűlés! A magyar diákság, minden korosztálybeli diákság, de különösen a főiskolai és egyetemi hallgatóság előtt minden időkben volt egy szektora a kultuszapparátusnak és így magának a kultusztárca költségvetésének is, amelynek számára különös jelentősége volt: a diákszociális ügyek. Ezen mérte — hogy így fejezzem ki magam — az állam viszonyát és jóindulatát a saját fejlődéséhez. 'Ez volt az ifjúság politikai harcának is fő területe. Innen várta gyakran a legtöbbet és innen kapta nem kevesebbszer a _ legcsekélyebbet. Kultuszügyeinknek ez a szektora demokráciánkban sem vesztette el a

z iránta tanúsított érdeklődés intenzitását, sót azt kell mondanunk, hogy jelentősége még fokozottabban. megnő vdkedett, mégpedig- a;zz{a;l, hogy a dlákszooiális ügyek jelentették, vagy inkább kiellett volna, hogy jelentsék a magyar agrár és ipari proletariátus közVp- és főiskolákba kerülő diákifjai és leányán számára azt az anyagi alapot, amely tanulmányaikat egyá/lHalán elősegítette. Nem különben a diafesiz.ocia.ltis ügyelt jelentőségét emelte ki még az a tény is, hogy innen eredeztek a magyar ifjúság demokratikus társadalmi ós mozgalmi nevelődésének hasonló anyagi forrásai is. Nos, e tekintetben a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetése kapcsán el kell ismerni, hogy a diákszociális ügyek a horthysta költségvetésnek ezt a szektorát jóval felülmúlják. Továbbmenően azt is látni kell, hogy demokráciánk elmúlt esztendeinek ilyes buzgalmát is jelentékenyen túlszárnyalja az a szándék, amely ebben a költségvetésben jelentkezik. Az elmúlt esztendőhöz képest ez a cím viszonylagosan háromszoros összegre ugrott fel, ami kétségtelen jele annak, hogy a magyar diákságon belül olyan igények jelentkeztek _ amelyeket kultúrpolitikánk is respektált, Viszonylagosan, említettem, mert a "költségvetés jelen szektora tekintélyes választ ad ugyan akár a kollégiumi mozgalom sikerére, akár az ösztöndijak növelésére és a demokratikus ifjúsági mozgalmak' erősödésére, de be kell vallanunk, hogy csak kíséri őket, de nem vezeti, különösen nem előzi meg. Pedig kétségtelen, hogy a magyar ifjúság, a magyar diákság demokratikus fejlődésének sikere, ügyének méltósága ebben az esztendőben pótlásokkal, a következőkben pedig súlvos és jelentőd forintokban kell, hogy megnyilvánuljon költségvetésünkben. _ A magyar ifjúság és a magyar diákság fejlődésének

f és demokratikus nevelődésének döntő kérdése késztet arra, hogy jelen felszólalásomban világosan kiemeljem a népi •évi február hó 24-én, kedden. 632 kollégiumok társadalmi és . pedagógiai ezerepét kultúrpolitikánkban^ és köznevelésünkben egyaránt ós egyszersmind egyik lényeges indokát is megadjam a tárca jelen szektora jövőbeni kibővítésének. T- Országgyűlés! A tanköteles magyar ifjúság, továbbá a közép- és főiskolás diákság közül mintgy 26-000 diák lakik internátusbaa, diákotthonokban, kollégiumokban. Magufenaik pz otthonokinak számla meghaladja a félezret. Ezek ia szárnak azt jelenítik, hogy a magyar iskolai apparátus mellett, illetve szorosan -:hheiz kapcsolva működük egy- másik, nem szorosan vett tanügyi segédhálózat, amely a magyar diákság tekintélyes hányada részére egyáltalán leíbetségesisé teszi az iskolai tanulmányokat. Jelentőségét csak növeHi az a tény, hogy főleg a közép- ós főiskolai diákság tanulmányainaik megkönnyítésére és szociális ^feltételeinek biztosításéra hivatott. Közép- és főiskolás diákságunknak együttvéve ll°/o-a, _ a főiskolai és egyetemi hallgatóságnak 26-% internátus- és kollégiumiaké. -• Ezeket a számokat a továbbiak! során két problémával hozhatjuk még kapcsolatba:^ a magyar köznevelés szerkezetének átalakulásával és a magyar diákság szociális összetételének megváltoztatásával. A lkét probléma tulajdonképpen azonos és úgy va;n feltéve,, hogy mi módon alakult át a múltban uralkodó osztálynevelás inépneveléssé, azaz milyen mérteikbe ín juttatta demokratikus kultúrpolitikánk a párasat- és munkásdiákság ezreit, tízezreit magasabb iskolai műveltséghez- A döntő választ itt mint közismert és előbb is elhangzott, az általános iskola adta meg azzal, hogy az iskolai tankötelezettség határát minden míaigy'ar fiatalra vonatkoztatva 14 éves korig -kitolja és azonos törzsműveltséget követed meg, ezáltal teremtve meg az egyenlő tanulásii esély alapvető feltételét.. De már itt is, az általános iskoláik felállításával, továbbmenőe<n a közép- és főiskolák esetéiben felmerült és felmerül |aiz egyenlő esély biztosításának kérdése a probléma szociális oldaliáról. Igaiz ugyanis az, hogy az általános islkoia tartalmilag biztosítja az agrár .és az ipari proletár fiatalság számára a művelődés azonos feltételeit, *de az általános iskolák látogatása (kiterjedt internátusi és kollégiumi hálózatihoz van kötve. És áuniilyen mértékben vonatkozik az iskola centrumokban levő középiskoláinkra, kisszámú egyetemeinkre és főiskoláinkra. Azaz a párasat- és munkáscsaládok szrigémy gyermekeinek közép- és főiskolai neveiődése olyan kollégiumi rendszerhez van kötve, amely a geográfiai és materiális okok imiatt gátolt fiatalság sízámárla'ingyenesen biztosítja a tanuláshoz szükséges anyagiakat. A régi osztályhevelés többirányú és rendszeresen esődbe, zsákutcába vezető elágazásainak felszámolása is csak ilyen módon lehetséges. (Egész* közoktatásügyi reformépítmónyünk félmunka, ha nem gondoskodunk olyan kollégiumi mozgalom kiépítéséről, amely nagyságánál és szélességével arányban központilag illeszkedik bele közoktatásunk rendszerébe, .(ORTUTAY Gyula miniszter: Érrel az idén tettük meg az első konkrét lépést!) A népi kollégiumi mozgalom jelentőségét ez utóbbi kérdések kapcsán kell kiemelnem. Ez a mozgalom ma a magyar kollégiumiaké . diákság egynegyedét foglalja magában. Mintegy 160 kollégiumában közel 10.000 paraszt- és munkásszármazású diák folytat közép- és fő-