Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-52

633 Az országgyűlés 52. ülése 1948. évi február hó 24-én, kedden. 634 iskolai tanulmányokat. Hatalmas és jelentős szám ez, különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy a népi-, kollégiumokat nem a magyar állam hozta létre, tehát nem rendelet vagy törvényjavaslat szülte meg, hanem az az elemi szükséglet teremtette meg, amely ott feszen­gett már az osztályelnyomatás nehéz éveiben a művelődni "vágyó paraszt- és munkásfiatalok legjobbjaiban és amely elemi erővel áradt ki akkor, amikor _ az első adandó alkalom meg­született a népi kollégium mozgalom életre­hívására. Az elmúlt másfél év kollégiumi mozgalma a legdöntőbb bizonyítéka annak, hogy a pa­raszt- és munkás-néposztáíyok művelődési igé­nyei és perspektívái megerősödtek és eje vénen élnek. Már az elmúlt másfél esztendő is meg mutatta, hogy a Horthy-rendszer csúfos 'kontraszelekcióját képes messzemenően javí­tani ez a népi mozgalom. Az egyetemeken és a főiskolákon, éppígy a középiskolákban is, emelkedő tendenciát mutat a diákság szociális összetétele a munkás- és parasztdiákság ja­vára. Sőt, a továbbiakban már <az álprobléma, hog;f a népi kollégiumok kapacitását és szá­mát kell emelni, hogy a jelentkező igények' nek eleget tudjanak tenni. Csupán az elmúlt esztendő őszén 19.000 pepi diáik jelentkezett fel­vételre a népi kollégiumokba, es ezeknek, saj­nos, esak 30 százalékát tudták befogadni. Ezért kell, hogy a hivatalos kultúrpolitika egyéb kormányzati intervenciókkal együtt sies­sen a népi kollégiumi mozgalom _ segítségére. Hasson oda, hogy a többi kollégiumok és in­ternátusok, így a magyarországi diákotthonok 15 százalékát kitevő nem _ állami • és nem népi kollégiumi, hanem egyházi diákotthonok és in­ternátus ok is a magyar munkásosztály és a magyar földmívesosztály gyermekeinek válja­nak otthonaivá, ahol ingyenesen vagy csekélj progresszív ellenszolgáltatásért találják meg tanulásuk materiális előf eltét eleit. _ Meggyőződésem, hogy a népi kollégiumi mozgalom felerősítésével, kapacitásának meg­növelésével, _ az állami és nem állami interná­tusok szociális színképének a népi diákság javára történő megváltoztatásával döntően és rövid idő alatt eljuthatunk oda, hogy közép­és főiskoláinkon, egyetemeinken a munkásság éií parasztság^ tehetséges gyermekei azt a he­lyet foglalhatják el, amely őket számarányuk képességeik és társadalmi súlyuk alapján fel­tétlenül megilleti. A demokratikus népi értel­miség megteremtése felfogásunk szerint na^y részt azon múlik, milyen mértékbén tesszük kollégiumi apparátusunkat a dolgozó nép­osztályok fiainak és leányainak otthonává. Ezért kívánja a népi kollégista diákság a kulituszkormányzattól a népi kollégiumi moz­galom koncentrált, a költségvetésben is önálló cim a latt jelzett kielégítő támogatását. Öröm­mel üdvözli a Tildy Zoltán tanulmányi alap­ról szóló törvényjavaslat beterjesztését, amely rövidesen törvénnyé válik s amelyben a népi kollégiumi szövétségek egységét is kívánja látni, továbbmenően pedig azt az igényt, amely egységes tanügyi koncentrációját is jelenti a különböző tárcák szakoktatásának. T. Országgyűlés! Azi eddigiekben a kollé­giumi mozgalomnak, jelesen a népi kollégiumi mozgalomnak szociális, tehát a népnevelésben elfotglalt szerepét emeltem ki. Egyoldalú lennék azonban, ha ugyanakkor nem értékelném ennek a mozgalomnak kétséget kizáróan megnyilat­kozó pedagógián jelientőségét és nem emelném ki ennek a szerepnek- egész közoktatásunkra kiható, ifjúsági mozgalmunkat is érintő építő befolyását. Demokratikus iskolareformunknak csak egyik alapvető feladata az igazi népneve­lés megvalósítása, tehát a dolgozó néposztályok fiainak minél intenzivebb, minél tömegesebb és minél nívósabb belevonása kultúránkba, a másik alapvető problémája, hogy az általá­nos iskolák, közép- és főiskolák, egyetemek diáksáigát mi módon, milyen módszerekkel ne­veljük művelt ifjakká, jó szakemberekké, igazi haladó demokratikus egyéniségekké. Ezen a téren — meg kell vallanunk — még eléggé a kezdetén vagyunk a kérdés megoldásának. Mégis, amint már az imént jeleztem, ezen a területen is a népi kollégium-mozgalom olyan pozitivumot jelent, amelyet már mint pedagó­giai példát is szabad emlegetnünk. A népi kollégiumok szövetsége egységes nevelői intézményhálózatot alkot, amelyet kö­vetkezetesen demokratikus szervezési elvek hat­nak át. Az egységes szervezeten belül a leg­különbözőbb kondíciójiL intézmények indultak virágzásnak, nem utolsó sorban a kollégiumi iskolák, amelyek a kollégiumnak és aiz iskolá­nak egybeforrásából születte.;]? meg. A néni kollégiumok egységes szabályozó. elve a kollégiumi önkormányzat. Az, iskolai ön­kormányzat kérdése körül országszerte folyik a harc A félreértések és meg nem értések egész láncolata fonja körül ezt problémát és valljuk meg, csak részben tudtuk tárgyi bizo­nyítékokkal alátámasztani eddigi elvi állás­pontunkat. Ebben vannak segítségünkre a népi kollégiumok önkormányzati tapasztalatai. Az önkormányzatok a népi kollégiumokban nem elszigetelt, játékos, öncélú társasformák, ha­nem olyan szervezetek, amelyeket maga az ifjúság valóságos feladatok komoly megosztása alapján vezet. A népi kollégiumok közel félezer felelős vezetője és nevelője — főleg ifjúsági garnitúra — a legkeményebb pedagógiai harc­ban — mint valósáigos eleven funkciókban — adminisztrálja a népi kollégiumi szövetség és az egyes kollégiumok politikai, gazdasági, kul­turális, testnevelési ügyeit. Az önkormányzat, a közösségi életnek ez az alapelve, a népi kollégiumokban nem el­szigetelt, egyedi jelenség, egy-egy kollégiumra korlátozva, hanem szoros szervezeti kapcso­latot jelent a népi kollégiumi mozgalmon belül. Ez az, ami az autonóm élet értelmét tulajdonképpen megadja. Erre a tap_asztalatra támaszkodva, üdvözlik a népi kollégiumok^ azt a törekvést, hogy a középiskolai önkormány­zatok ne elszigetelten, játékos jelleggel vege­táljanak a legkülönbözőbb iskolákban, hanem a Nemzeti Diákszövetségen belül szerződjenek olyan szervezetté, mely a diákság minden iskolai és társadalmi feladatát egyesíti magá­ban. Ugyanekkor a népi kollégiumok inspirál­ják azt a gondolatot js. hogy a magyarországi minden rangú es rendű internátusok és kollé­giumok vegvenek irányt jövő fejlődésükben a népi kollégiumi rendszerben épült autonóm módszereikre. Azt hiszem, felesleges^ hang­súlyoznom, hogy erre mennyire szükség van. A szépirodalomhoz kellene már folyamodnom, ha egyes egyházi kollégiumoknak és perifé­riákra eső régimultú állami kollégiumoknak •mostani szellemét és életét akarnánk ismer­tetni. Múltkori interpellációmban rá is mutat­tam ezekre a hibákra, amelyek ma is fennálla-

Next

/
Thumbnails
Contents