Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-52

633 Az országgyűlés 52. ülése 1948. évi február hó 24-én, kedden. 634 iskolai tanulmányokat. Hatalmas és jelentős szám ez, különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy a népi-, kollégiumokat nem a magyar állam hozta létre, tehát nem rendelet vagy törvényjavaslat szülte meg, hanem az az elemi szükséglet teremtette meg, amely ott feszengett már az osztályelnyomatás nehéz éveiben a művelődni "vágyó paraszt- és munkásfiatalok legjobbjaiban és amely elemi erővel áradt ki akkor, amikor _ az első adandó alkalom megszületett a népi kollégium mozgalom életrehívására. Az elmúlt másfél év kollégiumi mozgalma a legdöntőbb bizonyítéka annak, hogy a paraszt- és munkás-néposztáíyok művelődési igényei és perspektívái megerősödtek és eje vénen élnek. Már az elmúlt másfél esztendő is meg mutatta, hogy a Horthy-rendszer csúfos 'kontraszelekcióját képes messzemenően javítani ez a népi mozgalom. Az egyetemeken és a főiskolákon, éppígy a középiskolákban is, emelkedő tendenciát mutat a diákság szociális összetétele a munkás- és parasztdiákság javára. Sőt, a továbbiakban már <az álprobléma, hog;f a népi kollégiumok kapacitását és számát kell emelni, hogy a jelentkező igények' nek eleget tudjanak tenni. Csupán az elmúlt esztendő őszén 19.000 pepi diáik jelentkezett felvételre a népi kollégiumokba, es ezeknek, sajnos, esak 30 százalékát tudták befogadni. Ezért kell, hogy a hivatalos kultúrpolitika egyéb kormányzati intervenciókkal együtt siessen a népi kollégiumi mozgalom _ segítségére. Hasson oda, hogy a többi kollégiumok és internátusok, így a magyarországi diákotthonok 15 százalékát kitevő nem _ állami • és nem népi kollégiumi, hanem egyházi diákotthonok és internátus ok is a magyar munkásosztály és a magyar földmívesosztály gyermekeinek váljanak otthonaivá, ahol ingyenesen vagy csekélj progresszív ellenszolgáltatásért találják meg tanulásuk materiális előf eltét eleit. _ Meggyőződésem, hogy a népi kollégiumi mozgalom felerősítésével, kapacitásának megnövelésével, _ az állami és nem állami internátusok szociális színképének a népi diákság javára történő megváltoztatásával döntően és rövid idő alatt eljuthatunk oda, hogy középés főiskoláinkon, egyetemeinken a munkásság éií parasztság^ tehetséges gyermekei azt a helyet foglalhatják el, amely őket számarányuk képességeik és társadalmi súlyuk alapján feltétlenül megilleti. A demokratikus népi értelmiség megteremtése felfogásunk szerint na^y részt azon múlik, milyen mértékbén tesszük kollégiumi apparátusunkat a dolgozó néposztályok fiainak és leányainak otthonává. Ezért kívánja a népi kollégista diákság a kulituszkormányzattól a népi kollégiumi mozgalom koncentrált, a költségvetésben is önálló cim a latt jelzett kielégítő támogatását. Örömmel üdvözli a Tildy Zoltán tanulmányi alapról szóló törvényjavaslat beterjesztését, amely rövidesen törvénnyé válik s amelyben a népi kollégiumi szövétségek egységét is kívánja látni, továbbmenően pedig azt az igényt, amely egységes tanügyi koncentrációját is jelenti a különböző tárcák szakoktatásának. T. Országgyűlés! Azi eddigiekben a kollégiumi mozgalomnak, jelesen a népi kollégiumi mozgalomnak szociális, tehát a népnevelésben elfotglalt szerepét emeltem ki. Egyoldalú lennék azonban, ha ugyanakkor nem értékelném ennek a mozgalomnak kétséget kizáróan megnyilatkozó pedagógián jelientőségét és nem emelném ki ennek a szerepnek- egész közoktatásunkra kiható, ifjúsági mozgalmunkat is érintő építő befolyását. Demokratikus iskolareformunknak csak egyik alapvető feladata az igazi népnevelés megvalósítása, tehát a dolgozó néposztályok fiainak minél intenzivebb, minél tömegesebb és minél nívósabb belevonása kultúránkba, a másik alapvető problémája, hogy az általános iskolák, közép- és főiskolák, egyetemek diáksáigát mi módon, milyen módszerekkel neveljük művelt ifjakká, jó szakemberekké, igazi haladó demokratikus egyéniségekké. Ezen a téren — meg kell vallanunk — még eléggé a kezdetén vagyunk a kérdés megoldásának. Mégis, amint már az imént jeleztem, ezen a területen is a népi kollégium-mozgalom olyan pozitivumot jelent, amelyet már mint pedagógiai példát is szabad emlegetnünk. A népi kollégiumok szövetsége egységes nevelői intézményhálózatot alkot, amelyet következetesen demokratikus szervezési elvek hatnak át. Az egységes szervezeten belül a legkülönbözőbb kondíciójiL intézmények indultak virágzásnak, nem utolsó sorban a kollégiumi iskolák, amelyek a kollégiumnak és aiz iskolának egybeforrásából születte.;]? meg. A néni kollégiumok egységes szabályozó. elve a kollégiumi önkormányzat. Az, iskolai önkormányzat kérdése körül országszerte folyik a harc A félreértések és meg nem értések egész láncolata fonja körül ezt problémát és valljuk meg, csak részben tudtuk tárgyi bizonyítékokkal alátámasztani eddigi elvi álláspontunkat. Ebben vannak segítségünkre a népi kollégiumok önkormányzati tapasztalatai. Az önkormányzatok a népi kollégiumokban nem elszigetelt, játékos, öncélú társasformák, hanem olyan szervezetek, amelyeket maga az ifjúság valóságos feladatok komoly megosztása alapján vezet. A népi kollégiumok közel félezer felelős vezetője és nevelője — főleg ifjúsági garnitúra — a legkeményebb pedagógiai harcban — mint valósáigos eleven funkciókban — adminisztrálja a népi kollégiumi szövetség és az egyes kollégiumok politikai, gazdasági, kulturális, testnevelési ügyeit. Az önkormányzat, a közösségi életnek ez az alapelve, a népi kollégiumokban nem elszigetelt, egyedi jelenség, egy-egy kollégiumra korlátozva, hanem szoros szervezeti kapcsolatot jelent a népi kollégiumi mozgalmon belül. Ez az, ami az autonóm élet értelmét tulajdonképpen megadja. Erre a tap_asztalatra támaszkodva, üdvözlik a népi kollégiumok^ azt a törekvést, hogy a középiskolai önkormányzatok ne elszigetelten, játékos jelleggel vegetáljanak a legkülönbözőbb iskolákban, hanem a Nemzeti Diákszövetségen belül szerződjenek olyan szervezetté, mely a diákság minden iskolai és társadalmi feladatát egyesíti magában. Ugyanekkor a népi kollégiumok inspirálják azt a gondolatot js. hogy a magyarországi minden rangú es rendű internátusok és kollégiumok vegvenek irányt jövő fejlődésükben a népi kollégiumi rendszerben épült autonóm módszereikre. Azt hiszem, felesleges^ hangsúlyoznom, hogy erre mennyire szükség van. A szépirodalomhoz kellene már folyamodnom, ha egyes egyházi kollégiumoknak és perifériákra eső régimultú állami kollégiumoknak •mostani szellemét és életét akarnánk ismertetni. Múltkori interpellációmban rá is mutattam ezekre a hibákra, amelyek ma is fennálla-