Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-52

i 629 Az, országgyűlés 52. ülése ^48. Diákkaptár Szövetség- több évre visszamenő jelentésére, amelyből nyilvánvalóan látszik az, hogy elsők között ott vannak az egyházi iskolák ís, aikkor, amikor arról van szó. hogy altruisztikus, egyéni, gyakorlatias vállalkozás mellett a szociális segítés munkáját is előmozdítsák. Sajnos azonban, az elmúlt szörnyű háború — földrajzi fekvésüknél fogva — épp azokat a vidékeket sújtotta a legkíméletlenebbül, amelyeken az egyházi iskolahálózat az állami hálózatot túlhaladva van kifejlődve. Elég csak városneveiket említenem: Debrecen, Győr. Eger, maga Budapest; általában a Dunántúl szenvedett legtöbbet a háború pusztításai következtében és az ezeken a vidékeken kiépített egyházi iskolai hálózatot érték legdöntőbben és legkíméletlenebbül a háború' okozta veszteségek. Eddig újjáépítésre összesen 4,675.509 forintot költöttek •— középiskolákról beszélek —* az egyházi, illetve katolikus középiskolák. Ebből az állam kilencszázezeregynéhányszáz forintot fedezett. Többet az állam — nagyon helyesen —- azért nem térített viszza, mert az , államot • sem lehet végtelenségig terhelni, különösen most, amikor az állam egyéb kiadásai is elég számottevőek- A többit tehát — nemcsak négymilliót — az egyházi iskolafenntartóik, nem utolsó sorban azok a szülők fedezték és vállalták, akik az egyházig iskola igenlése mellett az iskola felépítéséhez és rendbehozásához anyagilag, vagy ha úgy nem tudtak, fizikai munkájukkal járultak hozzál Itt kell leszögeznem azt, ,-— és örömmel szögezem lle — hogy ezekbe az iskolákba, nemcsak katolikus tanulók jártak, de niaigyon nagy számban, valláskűlönlbség nélkül, más felekezeti tanulók is. Az összes katolikus iskolába járó, de nem katolikus tamilok száma: kerek számban 17.500 és még érdekesebb lenne, ha esetleg a szülők pártállását néznénk meg, amiből kisülne az is, hogy az egyes pártokban lévő szülők igen szívesen engedik gyermekeiket egyházi hitvallásos iskolákba, mert meg vannak, róla győződve, hogy ott csak szépet, jót és nemeset tanulhatnak. (VILLÁNYI Miklós (dai): Ügy van!) . Én sajnálom 'azt, hogy a tegnapi nap folyamán eléggé illetéktelenül és mondjuk meg, eléggé hatástalanul egy képviselő úr teritékre hozta ezt a kérdést és szeretném még azt is megmondani, hogy Európa legtöbb országában ez a kérdés általában nyugvóponton lévő, rendezett kérdés. Utalok itt a hozzánk analóg leginkább hasonlítható francia helyzetre, ahol tudvalevően ai századforduló meghozta a laieizált laikus oktatás bevezetését. Ez azt jelentette, hogy minden egyházi iskolát épületestül, mindenestül, államosítottak és. mée

1 a hitoktatást seim engedték be az iskolába, haíneimi csak az iskolán kívül — legtöbbször a templomban — volt rá mód. 1947-ben Parisban egy nagyon tanulságos és elgondokoztató kiállítás anyagát lehetett megnézni, amelyről néhány számadatot legyen szabad itt felolvasni. Franciaországban ma összesen 11.000 katolikus népiskola működik 1,200.000 tanulóval, 250 középiskola 295.000 tanulóval, 521; műszaki iskola 30.000 tanulóval, 259 háztartási iskola 18.000 tanulóval, öt katolikus egyetem, három felső agráriskola, két művészeti iskola, négy kereskedelmi ós ipari főiskola", ezenkívül

1 a francia hithirdetők szerte az egész világon egy és félmillió legnagyobbévi február hó 24-én, kedden. 630 l részt nem francia és nem katolikus, hanem mindenféle színű és nyelvű, legtöbbször pogány gyermekeket tanítanak. Ha ehhez hozzáteszem azt, hogy a francia katolicizmus mindezt úgy teremtette meg, hogy egy teljesen lerombolt és teljesen megsemmisített iskola hálózatiból kellett újat teremtenie, nem vitás, hogy ez a folyamat végeredményben hosszabb vagy rövidebb idő után magyar viszonylatban is bekövetkeznék, hogyha az az államosítás, amit Kendé képviselőtársam mondott^ megtör tennék. Most csak az a kérdés, akarjuk-e követni a franciákat azon az úton, amelyet bejártak. Az a rengeteg erőpazarlás és rengeteg lelki, fizikai és anyagi veszteség. ami éppen ezen a vonalon és ezzel a kérdéssel kapcsolatban érte őket, kell, hogy gondolkodóba ejtsen bennünket. A magyar egyházi - köznevelés, az egyházi iskoláztatás igényli ezeket a kérdéseket, igényli ezeknek- megvalósítását', sőt tovább megyek, a fejlődésre is igényt -tart. (ORTUTAY Gyula miniszter: A képviselő urat ejtse goín'dolkozóba az, amit az állani a felekezeti iskolák érdekében tett. Ez is ejtse gondolkozóba, nemcsak az, amit Kende képviselőtársunk mondott.) Én nem támadtam az állaim gesztióját. Tisztelettel elismerem, hogy az állam költségvetésében lojális volt. (ORTUTAY Gyula winhzter:. Nem sok hangzik ki belőle!) Előrebocsátottam beszédemben, hogy nem a koalíciós pártok szónokainak kívánok most válaszolni. Tisztán azért, mert a kérdést más oldalról^ itt egyáltalán felvétetitek, szeretném megvilágítani a mi véleményünket, a katolikus pedagógusok véleményét is. Az állammal szemben az-egyház a lehetőség határain belül termesztésén a további fejlődést kéri és egészieii . bizonyos, hogy erre módot is fog találni az állam. Mindezek után azonban nem kívánom, hogy ilyen értelemben az én véleményemet bárki is elfogadja. Nagyon szívesen veszem és felfogásom szerint természetes, ha ezt a kérdést rábízzuk a legilletékesebbre. magára a népre, a szülőkre. Ezek bizonyos értelemben eddig is szavaztak és éppen az óriási szjám — hiszen kerekszámban egymillió szülőt érint az egyházi iskoláztatás kérdése — mutatja hogy a magyar közvélemény a magyar közoktatásból ezt a kérdést nemcsak hogy nem akarja kikapcsolni, hanem további fejlesztését is kívánatosnak tartja. Nagyon jól tudom, hogy ebben; a kérdésben még: nem mondták ki a végső szót. Tudom.. hogy éppen a miniszter úr igen nehéz problémák előtt fog még állni ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Kívánom, hogy találja mag

1 mindig azt a legjobb utat, amely önmagát is és a magyar nemzet nagy többségét is szívesen és könnyen megnyugtatja. Hiszem, hogy megtalálja a módját annak is. hogy ezt a kérdést, amely nem lehet kis időszakok, vagy kis csoportok — mondjuk így — játékszere, hanem a neimet egyetemét kell. hos'y szolgálja, helyesen oldja meg és megtalálja' azt a helyes kivezető utat, amely egyedül vj szi előre a magyar, köznevelést. A költségvetésben általánosságban és ezeknél a címeknél is bizonyos értelemben hiányokat kell tapasztalnunk, éppen ezért a költségvetés 6. címét magam és pártom nevében nem fogadom el. (Taps as. ellenzéken.) ELNÖK: A címhez több szónok feliratkozva . " . fO*