Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-52

625 Az országgyűlés 52. ülése 1048. mét-arra, hogy az ország mai nehéz helyzetében is az esztergomi bazilikára, a debreceni nagytemplomra és a várbeli evangélikus templomra adott támogatással sietett a kor' mány, a magyar köztársaság a történeti egyházak segítségére; igaz, részben szimbolikusan," mert nagyon sok más helyen kellene segíteni- En is . láttam templomokat, amelyek sürgős javítással szorulnának e tekintellben anyagi lehetőségünk szabja meg a határt. Az általános iskola címe alatt a Művészeti Tanács elnökének tiszteletdíját íkifogásolta az igen t. képviselő úr. A Művészeti Tanács elnöke Kodály Zoltán, és ón alig hiszem, hogy . ennél r a címnél kellene a legszűjkmarkűbban takarékoskodnia a magyar országgyűlésnek. Teljesen egyetértek Lukács Sándor képvisel őtársunlk felszólalásával, fájdalom, azzal is, amit az iskolaszék .szerepéről mondott. Aki nem hirMé el neki azt, amit mondott, annak figyelmét legyen szabad felhívnom Gárdonyi Géza egyik alig idilli és (DÉNES István (md) gúnyosan: Reakciós!) — a, reakcióról itt szó sincs — találó írásra. Dénes képviselő" társunk alkalmatlan és ide nem ülő jelzőit ne akarja minden áron becsúsztatni az éa előadói hozzászólásomba. Mondom, a »Lámpás« című elfelejtett regényében eléggé megvilá- < gítja ezeket-az állapotokat már a multszázad végén is. (MÉSZÁROS Ödön (dn): Volt olyan is!) A nem állami jellegű törpeiskolák államosítása valóban elengedhetetlen, mint azt előadói beszédemben is mondottam és bizonyos mértékig első lépésként fogható fel. Teljesen igaza van Lukács Sándor képviselőtársunknak, amikor megrajzolja a magyar népoktatás múltját, Eötvös József szerepét, aki 1867-ben már beteg, szomorú, ,fáradt ember voilít és »A falu jegyzőjének« írója bizony eléggé idegenül érezhette magát saját a.,kkori pártjában, és a 67~es parlamentben. Teljesen egyetértek a képviselő úrral, amikor az előadói székből is megismételhetem, hogy mi a 48-as Eötvös Józsefet és az ő szellemét választjuk a magyar iskolaügy terén. Ezeket kívántam, t. Országgyűlés, a 3. címhez elmondani. (Élénk taps a kormánypártokon) ELNÖK: .. A tanácskozást befej szettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a 3 címet elfogadni! (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az § országgyűlés a 3. címet elfogadta. Kövekezik a tárca költségvetése 4. címének tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 4. címet felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (felolvassa a 4- címet, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa az 5. címet.) ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül! • , FARKAS GYÖRGY jegyző': Villányi Miklós! VILLANYT MIKLÓS (dn): T- OrszággyűTéc:! A közoktatásügyi kormányzat részletes költségvetési vitája során ennél a címnél két kérdéssel kívánok foglalkozni: a nevelőképzés reformjáról, valamint a tanítóság szociális helyzetével. A miniszter úr tegnapi beszédében igen megnyugtató kijelentéseket tett mind a két kérdésre vonatkozólag. T. Ház! A^iköltségvetési indokolás a lieeu. ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ III. "évi február hó 24-én, kedden. 620 | moknál és r

ii tanítóképző intézeteknél a mostani állapotot átmentinek tünteti f.etl és a végleges rendezést a nevelőképzés reformja keretében jelöli meg. Kétségtelen, hogy a tanítóképzés ma kaotikus állapotban van. Ennen ezért kérem a miniszter urat, hogy a tani óképzés reformjáról szóló törvényjavaslatot miinél előbb terjessze ia Ház elé, hogy ebben a kérdésben is szilárd alapokra tudjuk fektetni demokratikus nevelési rendszerünket, hosry.az 1938:

XIII. te, alapján létesített líceumok és íeányí'iceurnok ne éljenek szimh ózi^ban a tanítóképzőkkel, mint azt a 20.200/1945. V. K. M. számú rendeltet megszabja, Áldatlan ez az állapot, amelyben én-oen nevelőképzésünk szierepel kísérleti nyúlként. Mint szenvedő alany a tanítóság eleget kárhoztatta ezt a helzetet, de a közoktatási kormányzat sem tekintette sohasem véglegesnek. A 20.200/1945. V. K. M. számú rendelet szerint a tanulók a harmadik osztály elvégzése után szabad elhatározásuknak megfelelően vagy a lieeum négy osztályában folytatják tanulmányaikat és ennek elvégzése után líceumi érett. ségit tesznek, vagy módosított tantervvel működő tanítóképzőintézet negyedik és ötödik osztályát végzik és Szereznek tanítói oklevelet. Kérem a miniszter urat. hogy ezt az állapotot minél előbb szüntesse meg. Az új iskolatípus, az általános iskola kívánja legsürgősebben a nevelőképzést. Szerintem más képzettségű nevelőre van szükségünk | az alsó" és felső tagozaton. Az alsó tagozaton működő nevelők munkája ugyanis egészen más mint a szakosított felsőtagozaton működőké. Nyugodtan kijelenthetem és bizonyos vagyok benne, hogy minden gyakorlati nevelő igazat ad nekem abban, hogy egy-két tudományszakra kiképzett nevelő az alsó tagozaton nem tud tökéletesen megfelelni. (Ugy van! Ugyvam! a néppártok.) Figyelmébe ajánlom a miniszter úrnak, hogy a nevelőképzés reformjában ezt a tényt is tekintetbe kell- venni, mert más lelkület és bizonyos fokig más módszer kell ide is, oda is. amit csak kétféle képzés biztosíthat. (Ugy va<n! Ugy van! a néppárton.) Szerintem a társadalmi megbecsülést nem a főiskolai képzés biztosítja a nevelőknek, hanem a jól végzett munka és a tisztességes megélhetést nyújtó fizetés, (Ugy •van! Uav van! az ellenzéken.) amit sajnos, a nevelőknek idáig csak ígér gettek. Az összeg, amellyel a közoktatási kormányzat rendelkezik, politikai szempontból helyesen, arányosan, feltűnő gonddal van különböző célokra elosztva. Sajnos. _ azonban az ország- valódi szükségleteit nem ismerjük, mert a kormánv semmiféle kulturális kataszterre nem tud hivatkozni és ezért nem lehet más alapja terveinek, mint helyenlkint a jószándék, helyenkint az, hogy ne adjon támadási felületet. Az új nevelőképzés megkívánná, hogy községről-községre, tanyáról-tanyálra- gyárról-gvárra elkészítsék az ország jelenlegi művelődési kataszterét. (ORTUTAY Gyula miniszter: Ezen dolgozik a minisztérium! Statisztikai osztályt állítottam fel! — .DÉNES István (md): Akkor egyetértünk!) Örömmel vesszük. Sürgősen niesr kell tehát állapítani, hogy mire van valójában szükség és ennek megfelelően munkához^ kell kezdeni. (ORTUTAY Gyula miniszter: "Már hónapok óta dol-