Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-52
615 Áz országgyűlés 52. ülése 1948. napilapokat!) Jaj! Ralijuk! Halljuk! a néppárton.) Valóban igaz. hogy az egyházi iskolák fenntartásához az állani különösen az utóbbi három év alatt jelentős összeggel járult bczzá. Ha a centenárium évében, visszagondolok az 1848:XX. te. 3. §"á,ra, akkor azit mondom, hogy az állani csak kötelességének tesz eleget, éppen a múlt nagjaival szemben ér?etLegyüttérzéséből íolyólag. , (Elnök: NAGY IMRE. - 12.08). De" még mást is mondhatnék ízzel kapcso latban, Szószerint. igaz, hogy az egyházi isko" Iákat az állam komoly összegekkel támogatja, de ha az állam fenntartásához hozzájárul végső erejét megfeszítve áz a 67—70 százalékos katolikus tömeg, amely igényli magának ezt áz egyházi nevelést, akkor azt hiszem, joga van ahhoz, hogy ebben az ő legszemélyesebb és sokszor igazán a helyzet mostohaságánál fogva szinte kizárólagossági joggal biró nevelési kérdésben hallgassa meg, honorálja az állam az ő kívánságait is. és segítse ahhoz, hogy szétosztva a lakosságra a kultusztárca által felvett összegeket, azt a 18 forintot fejen" ként minden magyar állampolgár után jut" tassa vissza kulturális- világnézeti, nevelé*si célra az egyházinak. Még néhány szót szereinek szó'ni arról a vádról, amely az egyházi iskolákat egyoldalúsággal vádolja. Aki egyszer is bement már katolikus vagy egyáltalán egyházi iskolába, az nagyon jól tudja, hogy ott mindig a mindennapi élettel szoros kapcsolatban, lüktető, eleven élet folyik. En csak a magam tapasztal' ából szeretnék itt utalni néhány dologra, amelyek sok tekintetben megelőzték-a mai érteimezé--ben ve t demo Kratikus átalakulást az állami iskolákkal szemben. Köztudott dolog, hogy Magyarországon a .szövetkezeti vezetőképzést egyedül az egyházi iskolák merték megvalósítani. 1931-ben a szegedi katolikus tanítóképző, 1939 ben az esztergomi és néhány évre rá az egri és a győri a nítóképzők is beálltak ebbe a munkába, éspedig akkor, amikor a szövetkezeti gondot at hangoztatása nem volt éppen ajánlatos dolog és nem egyszer történt az meg, hogy ezért a munkáért nem elismerés, hanem gáncs érte ezeknek az intézet éknek vezetőit. Ma is számos szövetkezeti vezető dolgozik azok közül, akiket ezek az iskolák képeztek ki szövetkezeti vezetőikké. A katolikus iskolában alakult meg az el múlt két háború közti időben, 1928-ban fiz első diákok ál al szerkesztett és diákok által írt szépirodalmi és bizonyos értelemben pedagógiai folyóirat. Ennek a múmiájáról tanúskodhatnak a parlament tagjai közül talán Székely képviselőtársam, sőt maga Darvas miniszter úr is, akik mind a ketten itt bontogattáik írói szár nyukat először. Akkor is materialisták voltak, . de valahányszor jelentkeztek írásaikkal az egyházi iskolákban szerkesztett lapnál, azoknak Sízáves készséggel és igaz barátsággal adtak helyet, mert nem ! az elvi, hanem a nemzeti cél volt szem előtt. (LUKÁCS Sándor(kp): Horthy féle szellemben lehetett abba írni!) Darvas József miniszter úrról beszéltem, méltóztassék megkérdezni. ELNÖK: A képviselő úr beszédideje lejárt, j szíveskedjék befejezni. KISHÁZI MIHÁLY (nt): Miután még sza- I évi február hó 24-én, kedden. , 616 rnos 'mondanivalóm lenne, ezeket. a következő címnél leszek bátor elánon diami, ezt'a címet pedig érthető okokból nem tudom elfogadni. ELNÖK: Szólásra ikövetkezik a címhez fel' iratkozott szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Csépé Jenő! CSÉPÉ JENŐ (dn): T. Országgyűlés! Az előttünk fekvő költségvetés mutatja számoszlopaiban, hogy az általános iskola demokráciánknak valóságos alappillére, hiszen a kultusztárca összes költségvetésének; leszámítva a nyugdíjalapot, 42 százaiékát teszi ki. Ez a 42 százalék mutat ja legjobban azt, hogy a kultuszkormány,a legtöbb gondot és figyelmet az általános iskolára fordítja. Az általános iskolának, ahogyan a miniszter úr mondotta, legfőbb célja az, hogy -minőségi nevelést adjon a magyar nép széles rétegeinek. Itt meg kell emlékeznünk Eötvös Józsefről. Utalok Lukács képviselőtársam beszédére, aki idézte Eötvös Józsefet az 1868-as népiskolai törvénnyel kapcsolatban s elmondta, hogy Eötvös Józsefnek már 1868-ban felötlött, hogy a nép széles rétégéinek szüksége van egy magasabb iskolatípusra, éppen azért már tervbe vette, sőt törvénybe is iktatta az iigynevezett felsőbb népiskolákat, amelyek a hatosztályos népiskolákra épültek volna. Ugyanakkor a polgári iskola is ebből az Eötvös-Csengery-féle elgondolásból keletkezett. _ A polgárosodásnak akkori vetülete azonban inkább a polgári iskoláknak kedvezett és így a felsőbb népiskolák elsorvadtak. Ezt a felsőbb népiskolai törekvést pótolja most az általános iskola bevezetése. Mostani beszédemben nem akarok egyebet, mint belekapcsolódni a miniszter úr ama _ intenciójába^ hogy vájjon hogyan és mifcéip sikerül a minőségi nevelést mentől hatékonyabban megvalósítani az általános iskolákban. Legyen szabad egy-két megállapításomat elmondani, amelyeket mint gyakorlati pedagógus 24 éven keresztül szereztem a polgári iskolákban. Ezeket szeretném az általános iskolába átültetni. Az általános iskola megalapításánál két s ég telén ül lelkes cél vezette az illetőket. Az, hogy mentől többet nyújtsanak annak a népnek, amely, főkép azon osztálypolitika folytán, amely csak a vagyonosabb rétegeknek engedte meg a magasabb iskoláztatást, ki volt zárva a tudomány műhelyéből. Az általános iskola megszervezői azonban bármennyire gondol koztak is, nem vették tekintetbe teljes egészében a magyar települési viszonyokat. Figyelembe vették annyiban, hogy az általános^ iskola elkülönülésénél is megállapítottak fiókiskolát, együttműködő iskolát, körzeti és. önálló iskolát, ezeken belül természetesen osztatlan-és koedukált iskolákat. Ez /a mindenesetre széteső egység, hogy úgy mond jani nem kedvez annak a minőségi nevelésnek, amely az általános iskola tantervében tulajdonképpen le van fektetve. Az általános iskola alsó tagfozPta és felső tagozata merőben különbözek egy mástól. Az alsó tagozat ma is népiskolai vonalon halad, ia felső ta• gtozait pedig természetesen igyefcteizilk. mint ahogy aizt a kultuszminiszteri remidtelkjezések is „előirtják, a p-olgáiri iskola színvonalához hasonlítani. Már most méljji tiistabeieititel felvéteni azt a kérdtáist. vaj jen mit ártana az általános iskola szélesebb körű nívóra emelésének, ha mi az
