Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-52

613 Az országgyűlés 52. ülése 1948. is, ha azok _ katolikus, keresztény világnézet szerint akarjak nevelni, gyermekeiket^ inert hiszen ez a demokráciából folyó egészen természetes jog. r r Az államosítással kapcsolatban legyen szabad a rendelkezéseimre álló adatok alapján néhány számadatot felhoznom. Amennyire utána indítani járni és meg tudtam nézni az adatokat, Magyarországon 1786'áttami általános és. (12.00) népiskola van 281.490 tanullóval. A felekezeti, tehát nemcsak a-katolikus' hanem az összes felekezeti iskolák e zárna 4325, mégpedig 13.948 tanerő

_ vei és 612.570 tanulóval. Ha csak a katolikus népiskolákra és általános iskolákra vonatkoztatjuk ezeket az adatukat', akkor ez így fest: van 2911 általános és népiskola 8821 tanerővel és 428-114 tanulóval. Ha ezeket a számokat,. valamint a' költségvetésben levő adatokat is egybevetem, akkor megállapíthatom a&t, hogy egy tanítóra jut az állami iskoláknál 34 tanuló. Ez a mutatószám csak a (katolikus iskolákra vonatkoztatva, felugrik ötvenre. Az eddigi .tapasztalatok szerint tehát többletmunkát kell végeaniök a katolikus iskolákban és általában az egyházi iskolákban működő tanerőknek, mert hiszen több gond, több baj van, mint kevesebb gyermekkel. Többlet folytán tehát a töbletmunka feltétlenül fennáll, de ezt a munkát úgy végzik el ezek a tanerők, hogy nemcsak az egyház, hanem az állami felügyelő hatóságok s nyilván meg vannak elégedve azzal. Mint 'katolikus pedagógus, nem tartom szerencsésnek, de lehetségesnek sem azt, hogy az állami és a felekezeti iskolákat, általában az iskolafajtákat összehasonlítsuk, úgy hogy melyik végez jobb vagy kevésbbé jobb munkát. Aki pedagógus, az tudja, hogy ilyen összehasonlítást akár kataszteri, akár más formában öszszeállítani igazságosan, megnyugtató mód m nem lehet. Ha mégis jobbra vagy balra vannak hangulati változások, ha mégis előfordul, hogy például az állami iskolát kedveli a szülő jobban vagy az egyházi iskolát, annak pusztán csajk az az oka. hogy mennyire igényli a pozitív katolikus keresztény világnézetet a szülő a, maga gyermeke számára, avagy mennyiben elégszik meg egy kevésbbé intenzív katolikus élet kialakításával a niaga és gyermeke számára. Ha hozzáveszem még ezen a téren mondanivalóimhoz, hogy az egyházi iskolák természetüknél fogva dologiakban is bizonyos értelemben kevésbbé ellátottak, mint az állami iskolák. és ha hozzáveszem azt, hogy az állam természetszerűleg könnyebben, teremti elő mindig a maga, iskolái számára a szükséges anyagi bázist, amelyre építheti •iskolapolitikáját, akkor egy érdekes számot kell felemlíteniem. A költségvetés tanúsága szerint az állami iskolákban egy tanulóra az állam részéről 372 forint kiadás jut. Ezzel szemben az egyházi iskolákban az állami ' befektetés a költségvetés tanúsága szerint mindössze 190 forint. Ha egyáltalán szabad itt üzletről beszélni, akkor azt mondom, hogy az állam; nak Jobb üzlet pénzben kifejezve az egyházi iskolák' támogatása, mint az állami iskolák fenntartása. Az egyházi iskoláknak legfőbb bűne' az szokott lenni, mégpedig igen furcsa módon azok részéről, akik pedagógiával nem foglalkozníak. hogy ki játszák az állami felügyeletet s az állam egyáltalán nem tudja rajta tartani munkájukon a kezét. Csodálkozom az ilyen beleszólásoikíon és megnyilvánulásokon, mert ez mindennél ékesebben bizonyítja azt- hogy az illetőknek fogalmuk sincs arról, hogy hóéin február hó 24-én, kedden. 614 gyan is megy az állami és egyházi iskolákban — a tanterv és az utasítás összeállításánál fogva — az egész tanítási munka, • Az egyházi iskolákban a. tantervet, tehát azt, hogy mit kell az egyházi iskolákban] tanítani, katolikus részről az állami iskolákban érvényes tanterv alapján állítja össze a Katolikus Tanügyi Tanács. Ennek tagjai egytőlegyig gyakorlati pedagógusok, akárhányszor nem egyházi, hanem állami iskolánál működő pedagógusok, akik nagyon gondosan ügyelnek arra, hogy véletlenül se maradjon ki semmi lényeges vonás az állami tantervnek a katolikus tantervbe való átültetésénél. De még ha el is követné ezt a hibát a tanács, akkor is ott a kultuszminisztérium. -— tehát az egész minisztérium — amelynek kötelessége éppen a törvény szerint gondosan ellenőrizni, hogy vájjon nem történt-e mégis hanyagságból, vagy bármilyen _okból kisiklás. Én is voltam tanterv-szerkesztő 'bizottság tagja s tudom, hogy a kultuszminisztérium következetesen a múltban sem hagyta jóvá azt a tantervet, amelyből kimaradt egészen lényegtelen, de általuk lényegesnek vélt anyagrész. Nyilvánvaló, hogy ugyanez az eljárás érvényes az egyházi tanterv mellett az egyházi tankönyvekre is. Elannyira gondosan tanulmányozza az illetékes szerv például a régen beadott katolikus tankönyveket, hogy egy részű; lkét még mindig nem adta vissza a Tanügyi Tanácsnak, hogy azt nyomdába adhassák. Természetes, hogy ilyen gondos átvizsgálás alapján kizárt dolog, hogy ne legyen benne az egy-' házi tantervben és tankönyvben az, ami az államiban is benne van. Az iskolák, munkáját az állam megfelelő ellenőrző szerveivel elenőrízteti. A pedagógusok nagyon jól tudják, hogy a tanfelügyelő, a szakfelügyelő aá általános iskolákban nemcsak egyszer, hanem többször is megjelenik, mindig gondosan ügyelve arra- hogy nemcsak az állam által követelhető államhűségi és egyéb szempontokat betart.]ák"e, hanem mód" szeri kérdésekbe, tehát didaktikai kérdésekbe is beleszólnak és tanácsot adnak. Nem tudok arról, hogy valaha is negligálták volna ezeket a tanácsokait vagy kifogásokat áz egyházi hatóságok, amelyek igen kínosan ügyelnek arra, hogy minden tekintetben eleget tegyenek az egyházi iskolák tanszemélyzete részéről ezeknek a kívánságoknak. Mi hát akkor a kifogás az egyházi (iskolák ellen? Világosan megmondom: az, hogy többet dolgoznak, többet adnak végeredményben bizonyos értelemben az állami tantervvel szemben és az állami iskolákkal szemben. Ez a több viszont az ő hivatásukból folyik, mert hiszen ez adja meg létalapjukat, létjogosultságukat és ez a többlet röviden kifejezve: maga ,a krisztusi világnézetre v

^ló ráneveiés és törekvés. Ha ez bűn, ezt a bűnt az egyházi iskolák elkövetik, mert el kell kö" vetniük, hiszen erre- — amint bevezetőmben mondottam —• az egyházat és minden szervej zetét krisztusi parancs kényszeríti. (NONN György (kp): ,A demokrácia elleni agitációra is?) Legyen szíves a képviselő úr bírói ítéletre hivatkozni, amely ezt kimondotta volna! Tudunk arról, hogy egyházi iskolákat vádolták ezzel- én azonban a magam részéről nem tudok arról, hogy bírói ítélet elmarasztalta volna bármelyik iskolát, amely ezt elkövette volna, (NONN György (kp): Nem olvasta a 39*