Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-46

-55 Az országgyűlés 46. ülése 1948. cflak arra való utalással is, hogy -a hivatalnokságnak igen jelemitekeny része éppen a belügyi tárca ikeré tán belül dolg-ozik. Én azt hiszem, hogy az alapvető antibürokratikus reform, amelyet múltkori válaszában Nógrádi állam titkár úr volt szíves felhozni, nem teszi feleslegessé azt, hogy minden tárca keretében addig- is ne történjenek intézkedések, ha kisebb méretűek is, reformok, ha nem is teljességgel átfogók, amelyek a bürokráciával szemben hangoztatni szokott jogos panaszok mérvét csökkenteni alkalmasak. Éppen a közigazgatásról lévén szó, a közigazgatás terén a kormányzat — azt hiszem —• átfogó reformok nélkül és a közigazgatás teljes újjászervezése nélkül máris számos .olyan intézkedést tehet, amellyel a közigazgatási ügymenetet gyorsítja. Itt van elsősorban az instanciát megrövidítése. Nem a jogorvoslati instaneiákra gondolok, hanem arra az instancia-rövidítósre, amely a (következők kiküszöbölésében nyilvánulna meg. Ha ma a legfelsőbb központi hatóság valami kérdést intéz a legalacsonyabb hatósághoz, valamilyen felvilágosítást kíván tőle kapni, akkor kitűz, mondjuk, 30 vagy 60 napos válaszadási határidőt. A kívánalom azután a különböző retortákon szalad lefelé: mégy az alispánhoz, innen a járási főjegyzőhöz — a régi szolgabíróhoz — s onnan végre a községhez. Ezen az úton aztán megtörténik. hogy a 30 vagy 60 napos határidőből az idő javarésze azzal telik el, hogy az alisipán és a főbíró magánál heverteti az aktát s végül úgy adja le a legalsó fokhoz, hogy az 24 órán belül adja meg a választ arra a kérdésre, esziközölje a kívánt vizsgálatot vagy tegye meg a kívánt jelentést Mi történik már most odalenn? Az történik, hogy 24 óra nem- lévén elégséges a munka elvégzésiére, nagyjából valami elkenő, se hideg, se meleg választ fognak adná, amely azután ismét az előző instancia-úton foiff visszafelé száguldani. Igen, száguldani, az előbb jelzett gyorsasággal. Én azt hiszem, hogy ha az ilyen megkeresés egyenest irányoztatnék rövid határidővel az illető legalsó szervhez, s másolatban adatnék ki a közbülső szervnek, lassú kényelmes továbbítás végett, akkor ha rövidebb idő adatnék is, mégis több ideje lenne annak a legalsó szervnek a tőle megkívánt munka elvégzésére. Mert azzal azután tisztában! lehetünk, hogy a munka nehezét, lényegót, valójában és többnyire ez a legalsóbb szerv, — például az. adott esetben a községi jegyző — fogja elvégezni. Ugyanígy megy azután az utazás visszafelé i'S, az előbb említett rövid felterjesztési ! jelentések kapcsán, ahelyett, hog-y a legrövidebb úton történnék meg ez az utazás. A (kérelmek felterjesztésével ugyanígy vagyunk. Az a kérelem, amelyet három- vagy négy-soros jelentéssel ugyanaznap lehetne felterjeszteni, ha csak harminc nap múlva kerül felterjesztésre, még nem jelenti valójában restanciát az illető tisztviselő részére, mert engedélyezve van számára ez a respiro, és így^ azután az igényeit szorgalmazó közönség szinte megszokta már, hogy a késedelmesség — szintén nem boszorkányság. Legyen szabad figyelmeztetnem, arra a neon vitatható tézisre is, hogy a gyorsaság, ai gyors elintézés nem okoz munkatöbbletet annak, aki az ügyet elintézi. Egy aktát beérkezésének harmadik vagy negyedik napiján elinévi február hó 16-án, hétfőn. 56 1 tézni épp annyi időbe, fáradságba kerül, mint I a 29-ik vagy 30-ik napon- Ez a közbülső staeioaiálás, azonban szetrvezetileg megszüntethető, kikapcsolható anélkül, hogy nagyszabású közigazgatási reformokba kellene fognunk s áldásiadt^ (mégis valamennyien a legrövidebb idő a. latt észlelhetnők. Egy másik kívánalom is volna, amely a közigazgatás menetét szintén rendkívül egy-. szerűsítené ós

% sok vonatkozásban megbízhatóbbá tenné. Én. mint nagyon öreg- gyorsíró — igaz, hogy nem sokra vittem ebben, de mégis gyakorlom már több mint 40 éve minden nap — azt ia tapasztalatot szereztem, hogy a gyorsírás minden hivatal szellemére, minden szellemi munka elvégzésére a legjobb hatással van, (LUKÁCS Vilimos (md): Úgy van!) Nemcsak azért mert megbízhatóan rögzíti hosszadalmas időveszteség nélkül a kapott utasítást, a. kapott telefonparaniesot és mert az ügyfelekkel való tárgyalás során az eszközölt megbe• szélesekről készített feljegyzések áttekinthetőségét ós megbízhatóságát előmozdítja,, hanem azért is mert — ez egy különös megfigyelésem — aki gyorsírással dolgozik, mi valami expeditivitást, valami löketszerűséget, valami gyorsaságot, valiaoni gyors elintézésre vágyó tempót visz bele a munkájába- (Úgy vem! a néppárton.) f Én senkitől sem kívánom meg* a, hivat siókban azt, hogy a gyorsírás oly művészi fokiát tanúsítsa, mint aminőt például a mi gyoirsirofdánk gyorsírói, — ahol Nemes Zoltán tízszeres bajnok dolgozik és ahol rajta kívül egyszeres, kétszeres és háromszoros bajnokok dolgoznak — de azlt hiszem, hogy ennek eg-y bizonyos hasznos foka könnyen siaíjátítható el bárki számára és ez ia hivatali ügymenetet nádunk éppúgy precízirozná és gyorsítaná, amint erre már példa van a külföld számos országsában. Nálunk is voltak már kezdeményezések ebben az irányba, azonban kellő lendület nélkül, s szárnyuk rendszerint;hamar letört- Szeretném, ha ezúttal egységes, országos kezdeményezést váití.tna ki a belügyi kormányzatból ez a figyelmeztetés, ezi az útmutatás és mindennapos kenyerévé tenné a köztisztviselőknek a gyorsírást, amitől igen sok ós jelentős előny várható laiz ügymenet .gyorsítása s megbízhatóbbá tétele és vógelemzésben ia jogát kereső közönség igényeinek kielégítésié szempontjából. 1 Még- néhány kérdésre is rá jkell térnem. Itt van a személyi okmányok kérdése. Valahányszor külföldről személyi okmányt kértem, mindig" bizonyos szégyenkezéssel állapítottam ,meg, hogy a kérés elküldése után három-négy napra itt volt a születési anya.könyvi kivonat, éppúgy, mint az állampolgársági bizonyítvány és sok egyéb más bizo-. nyítvány is. Koronkint érdeklődtem, hogry lehet ilyen csodákat produkálni. Az illetők abszolúte nem voltak hajlandók ezt csodának tekinteni, hanem azt mondották: ez mindenkinek így jár, r egy állampolgársági bizonyítvány megszerzése oly elemi valami, amelyet 24 vagy 48 óra alatt bárki minden különösebb utánjárás nélkül megkaphat. Nálunk nem ez volt a helyzet, és sajnos, még ma sem ez a helyzet. Nagyon jól tudjuk, hogy az 1879. évi törvény — ugyanaz a dicső törvény, amely vógelemzésben Kossuth Lajost megfosztotta állampolgárságától — oly buktatókkal hintett^ tele ezt az utat hogy va'óban nehéz volt állampolgársági bizonyít-