Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-52
595 Az országgyűlés 52. ülése 1948. cimet, amelyet az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogad- Felolvassa a 3. címet). ELNÖK: szólásra következik? FARKAS GYÖRGY jegyző: Kálmán Ferenc! KÁLMÁN FERENC (kg): T. Országgyűlés! A vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésének 3. címével kapcsolatban az általános iskolák dologi kiadásaihoz kívánok hozzászólni. Én olyan vidéken lakom, ahol a tanyák kiterjedése nagy és ezért a tanyai iskolákkal kapcsolatiban kívánok aa országgyűlés színe előtt néhány kívánalmat felvetni. Tudom, hogy egy orszlág a kultúra területén is csak annyi munkát végezhet, amennyi ereje, anyagi tehetsége van. de ennek a tudatnak ellenére mégis rá kell mutatnom arna* hogy a tanyai iskolák az elmúlt időkben milyen állapotban voltak- Ez nekem rendkívül fájt azért, mert láttam, hogy a tanyai gyerekek, akik három-négy kilométernyi távolságból jártak be az iskolába és mondanom sem kell, hogyan voltak felruházva, több iskolában fűtetlen tanterembén tanultak. De ez már a múlté. Remélem, hogy a jövőbeit ilyesmi'nem fordul elő, már csak azért sem. mert látom, hogy a költségvetésben a dologi kiadások címénél majdnem a kétszerese van beállítva áz eddigi összegnek. Remélem, hogy ebből az összegből ia fűtésre is jut. De meg kell említenem azt is, hogy a tanyai iskoláknak világítási nehézségeik is vannak- Erre példákat is tudnék felsorakoztatni. Csak azt említem meg: előfordult, hogy ;• tanító huszonkét kilóméter távolságból egy deci petróleummal jött haza. Eazel az egy deci petróleummal a téli délutáni és esti órákban nemcsak az iskolában, hanem meg a saját lakásában sem tudott vilfágítani. Természetes dolog, hogy lépéseket tettünk illetékes helyen; elmondottuk panaszunkat és ígéretet is kaptunk. Remélem, hogy ez az. Ígéret valóra is válik és nem fog többé előfordulni az, hogy a tanyai iskolák vakoskodni legyenek kénytelenek. Természetesen nemcsak az iskolák, hanem a tanyai lakosság is szintén szenvedett a sötétség miatt. Látom, hogy már az én időmben is menynyit fejlődött a kultúra terén a magyar nép. Meg kell állapítanom, hogy ez a haladás továbbra is folyamatban van- Szeretném itt az országgyűlés száné előtt hangoztatni azt, hogy •azokat az elemi iskolás gyermekeket necsak arra tanítsák meg, hogy hogyan áldotta meg Ézsau a fiát, vagy hogy Jákobnak hány fia volt, hanem tanítsák meg arra is... (KUNSZERI Gyula (md): Nem Ézsau! Izsák!) Helyes. Izsák! (BARANKOVICS István (md) | tréfásan: Rosszul tanulta a képviselő úr! — Derültség.) Mondom, tanítsák meg^ arra is, hogyha egy postai csekket ki kell állítania, alkkor ne kelljen neki a sarki boltba vagy ide-oda menni, mert ő nem tudja azt elvégezni. Természetes dolog, a tudáshoz emcsak ennyi tartozik hozzá, hanem az is. hogy ha adóját sokallja, vagy valamilyen panasza van, a kérvényeket ő maga tudja megírni, amikor már önálló, nagykorú lett, ne pedig másokhoz kelljen folyamodnia és kérnie, hogy egy kérvényt írjanak meg neki. (BARANKOVICS István (md): Helyes!) Ezen a téren is úgy gondolom, hogy amikor a kultusztárca költségvetése szerint az iskolák magasabb fokra való átszervezése évi február hó 24-én, kedden. 596 tervbe van véve, rá fog kerülni a sor ezekiek a tudásoknak a megtanítására is és nem fog előfordulni a jövőben, hogy egy parasztember ne tudjon egy csekklapot kitölteni vagy egy kérvényt megírni a maga bajainak elintézésére, (KOVÁCS József (kg): Akkor a jegyzőik nem keresnek!) Természetes dolog. — nagyon helyes a közbeszólás — ez nem ment*szerelemből a múltban, mert akivel a paraszt megíratta annak fizetni kellett ezért a munkáért, mégpedig duplán. (SZENTIVÁNYI Lajos (kg): Szívességből adták!) Természetes, hogy szívesség címén ment, azonban érzékenyen találta azt a szegény tanyai parasztot, ha akár egy pár jó csirkét, akár ötven tojást, akár egy hizott kacsát vitt neki. (KOVÁCS József (kg): De elfogadott egy nagy demízson rizlinget is!) Nem szabad eltűrni, hogy a jövőben ilyen szívességet kérjen a tanyai paraszt, (TERNAY István (md): Gyakorlati oktatásra van szükség!) Ezt azért említettem meg, mert r< Tiszántúlom ott lent a Hajdúságban, ahol én lakom, ezer és ezer a tanyák száma. Természetes dolog, nagy családi élet van és aa iskolák olyan kiterjedésű területen fekszenek, hogy emellett nem mehetünk el közömbösen .Még a közelmúltban is megállapítottam, hogy azok a tanítók,^ akiket odaállítottak tanítani, bizony két-három hónán múlva sem kanták meg illetményüket. Több felől jöttek hozzlám panasszal, én jártam is a kultuszminisztériumban s megállapítottam, hogy az illetményhivatalban is nagyon sokáig feküsznek ezek az akták. Tisztelettel kérem a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat, hogy ilyen visszásságok a jövőben ne forduljanak elő, mert hiszen tudjuk azt, hogy a tanyáról minden tanító menekülni szeret a városba. (ORTUTAY Gyula miniszter': Hiszen, ha aa illetményhivatalnak is ura lennék! De nem tartozik hozzám!) Aki ott tanít a tanyákon, az igazán megérdemli azt. hogy a fizetését kapja. Még egy témáról kívánok néhány szót szólni, arró] tudniillik, hogy a tanyai iskolai tanítók milyen eltemetkezettt életmódban éltek eddig. Szerintem feltétlenül valamilyen kedvezményben kellene részesíteni őket a városi tani tokkal szemben., csak azért, mert ők oitit a tanyán Iáiknak és 20—22 km távolságot kell megtenniök* amíg beérnek a városba. Természetesen úgy teszik melg ezt az utat, aho^y éppen módjuk van rá: szekéren, vagy gyalog.^ vagy ahogyan ?dódik valami utazási lehetőség^ En saját megítélésem alapján külön illetményt adnék a tanítóknak, valami tanyai pótlék címén. (ORTUTAY Gyula miniszter: Bejelentettem tegnap!) A^kor bocsánatot kéreik; nem voltam itt. (ORTUTAY Gyula miniszter: Igen, bejelentettem-) Ezt helyeslem- Nagyon helyes. Mindezeík alapján a kultuszminisztérium költségvetését pártom és a magam nedvében mind általánosságban, mind részleteiben elfogadom. (Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: Szólásra, következik a címhez feliratkozott szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Mészáros Ödön. MÉSZÁROS ÖDÖN (dn): T. Országgyűlés! Vannak szólásmódok, amelyek hosszabb vagy rövidebb ideig élnek, SLiXku eltűnnek, talán eil is enyésznek a feledés tengerében, "de vannak közmondások. — amint erre az előadó úr is hivatkozott — amelyek talán néhány ezer # éve keletkeztek és ha nem forognak is közszájon,
