Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-51

o75 Az országgyűlés 51. ülése 194< is nagy. gondot (kívánunk fordítani, sőt a magyar nevelői társadalom, a magyar tanítóság megbecsülését és nívójának emelését kívánjuk azzal is szolgálni, hogy külföldi nyelvtanulási ösztöndíjakká] a magyar tanítóságot is honorálni akarjuk, a magyar tanítóság számár'a is biztosítani akarunk ilyen külföldi nyelvtanulási ösztöndíjakat. A magyar nevelői társadalomi fel emelését célozza a nevelőképző főiskolák rendszere. Mielőtt erről beszélnék, hadd mondjam meg Rónay György igen t. képviselőtársamuiajk, aki beszéde végén erre a kérdésre is rámutatott. Nem a minisztériumon múlott az, hogy a bölcsészeti karok tanárképző inltézetei nem kívántak a nevelőképző főiskolákkal közelebbi kapcsolatot keresni, ellenkezőleg a bölcsészeti karok, foglalták el a maguk részéről azt a merev, hogv ne mondjam, kissé gőgösen elutasító álláspontot, (ECKHARDT Sándor (dn): Tévedés!) hogy az általános iskola és a nevelőképzés az egyetemekkel kapcsolatba kerüljön. Őszinte örömre szolgál, hogy ez .a felfogás megváltozott. Őszintén örülök annak, hogy ma már az egyetem és a tanárképző intézetek részéről messzemenő érdeklődés mutatfcoizik nieg és bejelenthetem, hogy a' nevelőképző főiskolák ós egyetemek kooperációját megváló sí tandónak tarltoimj!és ennek megvalósítására a kellő szervezeti lépéseket meg is fogjuk tenni. (He. lyeslés a névvárion.) Arra nem kell sok szót vesztegetnem, hogy a nevelőképző főiskolák szükségességét imi adta. A népiskolák megszűnésével ~— ha úgy tetszik részleges megszűnésével — kapcsolatban az általános iskolák, különösen most, elsősorban szaktanítókat igényelnek és nem osztálytanítókat. Az 1868:

XXXVili te óta meggyőződésem szerint a nevelőképző főiskolák rendszere az, amely az általános iskolák mellett egész közoktatásügyünkben a döntő szervezeti változást és reformot jelenti. Ezért nincs módom kellőképpen értékelni Kende igen t. képviselőtársamnak azokat a megjegyzéseit, hogy 1945 óta csak toldozásfoltozás történt és minden maradt a régiben. Hiszen ege§> iskolaszer kezeltünk alapja az általános iskolával, egész nevelőképzésünk szerkezete as nevelőképző főiskolákkal döntően megváltozott, hogy a tankönyvek kérdéséről később szóljak. Tehát mind szerkezeti-fomiai, mind tartalmi szempontból a magyar demokrácia igenis döntő változásokat készített elő és épít fokról-fokra}. A tanítóképzéssel kapcsolatban a. kritikát nem akarom itt elmondani, az elaprózott tantárgyakat, az egy-két órás tantárgyakat,'' ;a didaktikai, a módszertani képzés fogyatékosságait. Tény az. hogy ma már a túltelített tanítói állásra 27.023 működő tanító mellett 3700 állástalan tanítónk van és ha, figyelembevesszük, hogy 1400 tanítóval csökken is a tanítóságunk száma évente, az utánpótlás az eddigi méretek között 2000 főből áll, mindenképpen szükséges tehát a tanítóképzés eddigi szerkezetét leépítve, új módszerrel, a nevelőképző főiskolák rendszerével magasabb minőségű szakoktatást juttatni nevelőink legfontosabb csoportjának, az általános iskola nevel ő i gárdáj áiiak • Hogy az általános iskola a magyar közoktatásügynek központi, szerves központi része, erre sem kell sok szót vesztegetnem). Ha Kunszeri igen t. képviselőtársam .nem is tartja szívügyének az általános iskolát és nem is l évi február hó 23-án, hétfőn. 576 tartja fontosnak annak megvalósítását, úgy érzem, a magyar demokrácia szava talán hatékonyabb az övénél, mert az egész magyar demokrácia ezt kívánatosnak ítartja és ennek dokumentálására költsiégvetésünkíben közel 100 millió forinttal emeltük az általános iskola tételét és a hároméves terv építési, újjáépítési, rendbehozatali és beruházása tételei közt is az első helyet az általános iskolák foglalják el. Hogy az általános iskolának milyen hangsúlyt kívántunk adni a nevelőképző főiskolák rendszerével, a pedagógus-státus említésével, a tar nyai pótlék, stb. felvetésével,, az!t hiszem elég világosan és elég nyomatékkal bemutattam. Mit mutat a fejlődós

1

? A reform előtt 7.194 népiskolánk volt 27.000 tanítóval, és 1,043.000 növendékkel. A reform életbeléptetése óta ma már van 4.183 iskolánk 764.962 tanulóval, 22.207 nevelővel, ós megmaradt egyelőre, sajnos még megmaradt, 3.011 népiskolánk 278.000 tanulóval, tehát lényegesen kevesebb tanulóval, 4.374 tanítóval. Ez mutatja egyszerre a nagy fejlődést és mutatja a sok tennivalót is. Azonban hiba lenne, ha pusztán a számok emlegetésével megelégednénk, és azt hinnők, hogy pusztán e számok kimondásával már az iskolákban a tanítás minősége, a tanítás szerkezete is megváltozott. Szeretnék rámutatni arra, hogy a magyar közoktatásügy most kövekező idejében központi kérdéssé a minőség kérdését tettük. Nem a puszta számszerű fejlesztésre, hanem az általános iskolákon belül a jó minőség elérésére! törekszünk. Ezért igyekszünk megvalósítani a "banyai oktatás számára a körzeti iskolák típusát. A »kastélyokból iskolát« jelszó azt hiszem, nagyon helyes és Jól érzékelteti azt az irányt, amelyre törünk. Eddig 45 ilyen kastélyból létesített intézményünk r van, amelyet a következő iskolaév megkezdésére kerekszámmal százra kívánunk felemelni. (Helyes-^ lés.) Ugyanúgy a minőség emelése végett meg-' erősítettük általános iskoláinkat polgári iskolai és középiskolai tanárokkal, mégpedig talán az is érdekli a t. Házat, hogy az állami iskoláinknál, amelyeknek arányszáma pedig Jóval kisebb a felekezetieknél,_— ezt nem szabad elfelejteni — közel 3.000 fővel erősítettük^ meg, míg a felekezeti iskoláknál ez az erősítés kb. 1.700 főt tesz ki, ami azt mutatja, hogy távolról sem áll meg az az állítás, amelyet olyan szívesen szeretnek hangoztatni, mintha az állami iskolákban gyöngébb minőségű oktatás folynék, mint a felekezeti iskolákban. (TÓTH László (kg): Sőt!) Felelősségem tudatában közölhetem, hogy az állami iskolák képzése általános iskoláinkban is magas százalékaránnyal jobb, mint a felekezeti iskoláké. Az általános iskola kérdésével kapcsolatban többen említették fel itt a törpe- vagy töredék iskolák ügyét. Hadd beszéljek előbb arról, hogy látva községi iskoláink teljes elhanyagoltságát. — mert Budapest kivételével a községek, a közületek képtelenek eltartani községi iskoláikat^ hiszen például Szeged, amely legnagyobb iskolavárosaink közé tartozik, képtelen eleget tenni feladatainak, hogy községi iskoláit jól ellássa —, a kultuszkormányzat azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a községi iskolák államosításának folyamatat a legsürgősebben befejezzük. A községi iskolák támogatása során a háború által pusztított, kirabolt, kifosztott, tönkretett iskolák között elsősorban az új telepesek iskoláin szeretnék segíteni. Sokszor meg-