Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-51

m Áz országgyűlés 51. ülése 1948. évi február hó 23-án, hétfőn. bn pedagógus státuskérdés egyszerre politikai kérdés és egyszerre szakmai minőségi kérdé­sünk is. Politikai kérdés először, mert valóban nehéz megkívánnia a magyar demokráciának a nevelőitársadalomtól azt a feltétlen lelkese­dést és odaadást, amelyet különben joggal kíván meg Vágvölgyi igen t. képviselőtár­sam, ha nem tudjuk számára biztosítani a nyugodt anyagi létnek, a nyugodt családi körülményeknek azt a minimumát, amely mellett munkájukat nagyobb gond nélkül vé" gecabatik. Márpedig mi, a magyar demokrácia és minden fcoirmányzati rendszer valójában saját jövendőjét napról-napra, óráról-órára pedagógusainak kezébe adja, napról-napra­óráról-órára a pedagógusaira bízza a magyar demokrácia, hogy milyen lesz a jövendő. Nem közömbös tubát számunkra politikai­lag, hogy a pedogógus státus hogyan alakul De nem közömbös szakmai, minőségi szempont­ból se. Az a társadalmi réteg, amelynek a rossz státuísrendleizés következtében alálhaaiyatliíWtár­sadallmi önbecsülése, amely aiz előző rendsze­rek {alatt állandóan érezte, -~ erre, az előadó úr megrendítő szavakkal mutatott rá — ihogy csupán megvetett, lábbal tiport szolgája, cse­lédje az államnak, elhanyatlik a maga sízak- . mai teljesítményében, vagy pedig a tehlatsége­sieik, tárna; íalíkalmasak messze-el fogják kerülni a pedagógus pályát. A bölcsészeti karoknak, így elsősorban a pesti bölcsészeti karnak, évtizedek óta központi problémája volt, — ós erre többször felhívta a kormányzat figyelmét — hogy a pedagógus társadalom _ szinvonala romlik, mert rossz a pedagógusfizietés, nincs, ami odacsábítsa a te­hetséges embereket, azt a nagyon csekély részt kivéve, amelyet valóban a ipedagógiai, a neve­lő j ós fo>, tudományos szenvedély .fiit. Hogy ez nemcsak nálunk volt így, mutatja a francia helyzet. Egy legutóbbi beszámolóban olvastam, hogy az, egyik legkriminálisabb pedagógus státus a világon a francia pedagógus státus­Roueuban például legutóbb 90 tanítói állásra csupán húszan jelentkeztek és ezekjközül is csak hat volt.\ alkalmas, aki a megkívánt ver­senyfeltételeknek eleget tudott tenni­Nem kívánatos és nem szabad 1 megtörténnie, hogy a magyar társadalomnak (egyszer rá ketlil­jen ébrednie! anra, hogy a legmagasztosabb legmagasabbrendű hivatás, a nevelői hivatás elhagyottan áll, és) nem akadnak szerte e hazá­ban olyanok,, akik tanárok, tanítók kívánnának lenni. A magyar pedagóguskar az egyik r leghő­sibb munkát végzi e hazában. Ök is a hídverők fajtájához tartoznak, ők is az igazi hídverők közé tartoznak, akik a magyar demokrácia jövendője felé építik állandó, áldoizatos, le­mondó munkájukkal a hidat. Eziért^ kérem és őszintén köszönöm a t. Ház megértését^ai ma­gyar pedagógus társadalom kérdései iránt. Be kell jelentenem, nem nyugszunk bele a pedagó­gus 'társadalom mai helyzetébe, és a pedagó­gusok szakszervezetével együtt új • pedagógus státus elkészültén dolgoizunk. amely az egész nevelői kart, beleértve az egyetemi tanári és tudományos segédszemélyzetet is, végre kellő mértékben honorálni kívánja, természetesen figyelembevóve hazánk gazdasági helyzetét­Ezizeíl kapcsolatban meg kell említenem, hogy a leghálátlanabb, legkeményebb sorban levő tanyai tanítók számára minisztériumom a ta­nyai pótlékra vonatkozó rendeletet elkészítette. ós^az a pénzügyiniinisiztériumban várja a mi­előbbi kedvező döntést. Hadd említsek meg néhány, a nevelői tár­sadalomra- vonatkozó kérdést. Minisztériumom ímegSEÜntetni kívánja azt a minősítési karto­tókrendszert és anyagot,, amely az elmúlt év­tizedek hagyatékaként reá maradt és amely becsületes, demokratikus nfevelőket éppen bal­oldali, gerinces ni agatartásuk miatt rossz minősítéssel sújtott. Nevetséges lenne, hogy ma a magyar demokráciában az elmúlt rend­szerek minősítési lapjai szerint ítéljenek és bí­ráljanak el nevelőket akiket éppen" azért minő­sítettek elítélően, mert a Horthy-rendszer idején is jó nevelők, becsületes demokraták mertek lenni. Ezen a minősítési rendszeren a legsür­gősebben változtatunk. Hónapoki óta dolgozik minisztériumom azon a keserves és hálátljani feladaton, amely a tanítóság, a nevelőtársadalom egy részének falura s tanyára való kitelepítésének munká­jában rejlik. Megikell mondanom, roppant nagy akadályokkal találjuk magunkat szemben­Amíg ugyanis a városokban — hadd mondjam el én a; kritikát gyakorló szónokok helyett ezt a kemény kritikát — találunk olyan nevelőket akik heti három-négy órával teljesítenek szol­gálatot, addig, amint éppen egy legutóbbi inter­pelláció is világot vetett rá, 207 tanyai iskola •van a mai napig tanító nélkül. Szeretnék rá­mutatni arra, nem ia] közoktatásügyi kormány­zat erőfaszítésén múlik, hogy eddig még nem értünk el kellő eredményt,, azonban közömetjein, hogy a munka már megindult és megindult természetesen a protekeiózások áradata is. hogy a már kihelyezett tanítókat ismét vissza­helyezzük vagy másokkal cseréljük ki. Szieret­ném bejelenteni itt a t. Ház előtt, hogy a ta­nyai lakosságunk, falusi lakosságunk érdleké­ben semminő protekciónak, semminő pártfo­gásnak . helyet adni nem fog a minisztérium­(Általános helyeslés és taps). Ezzel a kérdéssel kapcsolatban legyen sza­bad bejelentenem a minisztériumnak egy ge~ nerálisabb rendezési, megoldási tervét. Elh'ar tároztam, hogy a legközelebbi hetekben be­nyújtok a magyar parlamentiben egy törvény­javaslatot, aimely mezőgazdasági lakosságunk kulturális és szociális felemelkedését . kívánja szolgálni. Ez a törvényjavaslat kimondja, hogy minden tanító, tanár és orvos diplomájá­nak megszerzése után az első két-három esz­tendőt köteles falun, tanyán tölteni. (Általá­nos helyeslés és tavs.) "Remélem, hogy az ille­tékes szakszervezetek megértik ennek a tör­vényjavaslatnak 'asz intencióit és segítik annak megvalósítását. . •­Hogy a nedagógustársadalom fejlődési le­hetőségét milyen fontosnak tartjuk, mutatja az a tény, hogy nemcsak továbbképző _ tanfo­lyamokkal igyekszünk tanítóságunk szinvpda­lát emelni, hanem más úton is. A továbbképző tanfolyamokkal kapcsolatban szoktak kritiká­kat hangoztatni, szintén nem ismervén világ­szerte á helyzetet. Legyen szabad rámutatnom arra. hogy az átképző, továbbképző tanfolya­mok" nemcsak magyar specialitások, hanem pél­dául Franciaországban is legutóbb Sévres (mellett összegyűjtöttek 2.5Ü0 francia .nevelőt ós négynapos továbbképző tanfolyamot tartottak •nekik. Mi a magunk részéről aiz ilyen szükre­szabott továbbképző tanfolyamokat sohasem helyeseltük. Ellenben nagyobbtávu, jóminőségü továbbképző tanfolyamokat tanítóink szánmra. nyújtottunk. A nyelvtanítási kurzusokra most

Next

/
Thumbnails
Contents