Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-51

m Áz országgyűlés 51. ülése 1948. évi február hó 23-án, hétfőn. bn pedagógus státuskérdés egyszerre politikai kérdés és egyszerre szakmai minőségi kérdésünk is. Politikai kérdés először, mert valóban nehéz megkívánnia a magyar demokráciának a nevelőitársadalomtól azt a feltétlen lelkesedést és odaadást, amelyet különben joggal kíván meg Vágvölgyi igen t. képviselőtársam, ha nem tudjuk számára biztosítani a nyugodt anyagi létnek, a nyugodt családi körülményeknek azt a minimumát, amely mellett munkájukat nagyobb gond nélkül vé" gecabatik. Márpedig mi, a magyar demokrácia és minden fcoirmányzati rendszer valójában saját jövendőjét napról-napra, óráról-órára pedagógusainak kezébe adja, napról-napraóráról-órára a pedagógusaira bízza a magyar demokrácia, hogy milyen lesz a jövendő. Nem közömbös tubát számunkra politikailag, hogy a pedogógus státus hogyan alakul De nem közömbös szakmai, minőségi szempontból se. Az a társadalmi réteg, amelynek a rossz státuísrendleizés következtében alálhaaiyatliíWtársadallmi önbecsülése, amely aiz előző rendszerek {alatt állandóan érezte, -~ erre, az előadó úr megrendítő szavakkal mutatott rá — ihogy csupán megvetett, lábbal tiport szolgája, cselédje az államnak, elhanyatlik a maga sízak- . mai teljesítményében, vagy pedig a tehlatségesieik, tárna; íalíkalmasak messze-el fogják kerülni a pedagógus pályát. A bölcsészeti karoknak, így elsősorban a pesti bölcsészeti karnak, évtizedek óta központi problémája volt, — ós erre többször felhívta a kormányzat figyelmét — hogy a pedagógus társadalom _ szinvonala romlik, mert rossz a pedagógusfizietés, nincs, ami odacsábítsa a tehetséges embereket, azt a nagyon csekély részt kivéve, amelyet valóban a ipedagógiai, a nevelő j ós fo>, tudományos szenvedély .fiit. Hogy ez nemcsak nálunk volt így, mutatja a francia helyzet. Egy legutóbbi beszámolóban olvastam, hogy az, egyik legkriminálisabb pedagógus státus a világon a francia pedagógus státusRoueuban például legutóbb 90 tanítói állásra csupán húszan jelentkeztek és ezekjközül is csak hat volt.\ alkalmas, aki a megkívánt versenyfeltételeknek eleget tudott tenniNem kívánatos és nem szabad

1 megtörténnie, hogy a magyar társadalomnak (egyszer rá ketliljen ébrednie! anra, hogy a legmagasztosabb legmagasabbrendű hivatás, a nevelői hivatás elhagyottan áll, és) nem akadnak szerte e hazában olyanok,, akik tanárok, tanítók kívánnának lenni. A magyar pedagóguskar az egyik r leghősibb munkát végzi e hazában. Ök is a hídverők fajtájához tartoznak, ők is az igazi hídverők közé tartoznak, akik a magyar demokrácia jövendője felé építik állandó, áldoizatos, lemondó munkájukkal a hidat. Eziért^ kérem és őszintén köszönöm a t. Ház megértését^ai magyar pedagógus társadalom kérdései iránt. Be kell jelentenem, nem nyugszunk bele a pedagógus 'társadalom mai helyzetébe, és a pedagógusok szakszervezetével együtt új • pedagógus státus elkészültén dolgoizunk. amely az egész nevelői kart, beleértve az egyetemi tanári és tudományos segédszemélyzetet is, végre kellő mértékben honorálni kívánja, természetesen figyelembevóve hazánk gazdasági helyzetétEzizeíl kapcsolatban meg kell említenem, hogy a leghálátlanabb, legkeményebb sorban levő tanyai tanítók számára minisztériumom a tanyai pótlékra vonatkozó rendeletet elkészítette. ós^az a pénzügyiniinisiztériumban várja a mielőbbi kedvező döntést. Hadd említsek meg néhány, a nevelői társadalomra- vonatkozó kérdést. Minisztériumom ímegSEÜntetni kívánja azt a minősítési kartotókrendszert és anyagot,, amely az elmúlt évtizedek hagyatékaként reá maradt és amely becsületes, demokratikus nfevelőket éppen baloldali, gerinces ni agatartásuk miatt rossz minősítéssel sújtott. Nevetséges lenne, hogy ma a magyar demokráciában az elmúlt rendszerek minősítési lapjai szerint ítéljenek és bíráljanak el nevelőket akiket éppen" azért minősítettek elítélően, mert a Horthy-rendszer idején is jó nevelők, becsületes demokraták mertek lenni. Ezen a minősítési rendszeren a legsürgősebben változtatunk. Hónapoki óta dolgozik minisztériumom azon a keserves és hálátljani feladaton, amely a tanítóság, a nevelőtársadalom egy részének falura s tanyára való kitelepítésének munkájában rejlik. Megikell mondanom, roppant nagy akadályokkal találjuk magunkat szembenAmíg ugyanis a városokban — hadd mondjam el én a; kritikát gyakorló szónokok helyett ezt a kemény kritikát — találunk olyan nevelőket akik heti három-négy órával teljesítenek szolgálatot, addig, amint éppen egy legutóbbi interpelláció is világot vetett rá, 207 tanyai iskola •van a mai napig tanító nélkül. Szeretnék rámutatni arra, nem ia] közoktatásügyi kormányzat erőfaszítésén múlik, hogy eddig még nem értünk el kellő eredményt,, azonban közömetjein, hogy a munka már megindult és megindult természetesen a protekeiózások áradata is. hogy a már kihelyezett tanítókat ismét visszahelyezzük vagy másokkal cseréljük ki. Szieretném bejelenteni itt a t. Ház előtt, hogy a tanyai lakosságunk, falusi lakosságunk érdlekében semminő protekciónak, semminő pártfogásnak . helyet adni nem fog a minisztérium(Általános helyeslés és taps). Ezzel a kérdéssel kapcsolatban legyen szabad bejelentenem a minisztériumnak egy ge~ nerálisabb rendezési, megoldási tervét. Elh'ar tároztam, hogy a legközelebbi hetekben benyújtok a magyar parlamentiben egy törvényjavaslatot, aimely mezőgazdasági lakosságunk kulturális és szociális felemelkedését . kívánja szolgálni. Ez a törvényjavaslat kimondja, hogy minden tanító, tanár és orvos diplomájának megszerzése után az első két-három esztendőt köteles falun, tanyán tölteni. (Általános helyeslés és tavs.) "Remélem, hogy az illetékes szakszervezetek megértik ennek a törvényjavaslatnak 'asz intencióit és segítik annak megvalósítását. . •Hogy a nedagógustársadalom fejlődési lehetőségét milyen fontosnak tartjuk, mutatja az a tény, hogy nemcsak továbbképző _ tanfolyamokkal igyekszünk tanítóságunk szinvpdalát emelni, hanem más úton is. A továbbképző tanfolyamokkal kapcsolatban szoktak kritikákat hangoztatni, szintén nem ismervén világszerte á helyzetet. Legyen szabad rámutatnom arra. hogy az átképző, továbbképző tanfolyamok" nemcsak magyar specialitások, hanem például Franciaországban is legutóbb Sévres (mellett összegyűjtöttek 2.5Ü0 francia .nevelőt ós négynapos továbbképző tanfolyamot tartottak •nekik. Mi a magunk részéről aiz ilyen szükreszabott továbbképző tanfolyamokat sohasem helyeseltük. Ellenben nagyobbtávu, jóminőségü továbbképző tanfolyamokat tanítóink szánmra. nyújtottunk. A nyelvtanítási kurzusokra most