Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-46
'51 Az országgyűlés 46. ülése 1948. ját eliisroeirjüfc, cle...«, mert »bár a szövetkezeteknek szükségességét elismerjük, de.-.«, mert »bár az országban szabadság van, azonban .. •«, annyit jelent, hogy rejtett gondolatok húzódnak meg az ellenzék padsoraiban. Ez nem is kétségels, mert elővehetjük a parlamenti jegyzőkönyveket, amelyekből megállapíthatjukaz ellenzék szereplését és hátsó szándékát (KOLBERT János (pk): Miből állapítható meg a, »hátsó« szándék 1) Nem vitás, hogy mi a célja a mai ellenzéki politikának. Hadd idézzek Vértes képviselőtársamból arra vonatkozólag, hogy az ellenzék »bár, de, azonban« elismer-.. (Derültség.) mégis bizonyos hátsó szándékkal teszi ezt. (DÉNES István (md): A kritika sohasem ártott senkinek, csak használ*.) Vértes képviselőtársam éppen a belügymindszteir úrhoz intézett interpellációjában kifogás tárgyává tette, hogy az országból kiutazó kereskedők nem részesülnek ugyanolyan elbánásban, mint akár a sportolók, akár a vikendezők, akár más szándékkal kiutazók. (Zaj a kommunistapárton.) Röviden a beszédnek és a hátsó szándéknak summázatát legyen szabad egy beszédéből vett háromsoros idézettel megvilágítanom (olvassa): »Mert ez a tőkés nem passzióból megy ki és jön visszia« -• már, amelyiiki Visszajön, teszem én hozzá (Elérik derültség a kommunistapárton. — KOLBERT János (pk): Akikor örüljünk, ha megszabadultunk tőle!) — »hanem azért, hogy magának pamutot szerezzen, amelyeit az itteni gyár földolgoz, hogy uraságod ezután« — és itt a másik padsorrla mutatott — »szép kabátban tudjon ide ülni a parilanientbe«. Jó azoknak, akik ennyire jóhiszeműek, akik ennyire puritán lelkülettel feltételezik. hogy egy bankigazgató vagv egy gyáros nem luxusutazás kedvéért megy ki, nem szórakozni megy ki, hanem azért, hogy Magyarországnak hasznot hajtson. (KOLBERT János (pk): Hogy üzletet kössön-) Engedje inéig, tisztelt képviselőtársam, én ezt a magam részéről kétségbe vo-' nom. (DÉNES István (md): Nagyon helyesen!) Nem tudom elképzelni, először is, hogy harmad osztályti kocsin utazik Bécsbe vagy Zürichbe, hogy ligeti padon alszik, hogy azzal a puritán jószándékíklal megy ki, hogy eízeken a nyomorult gyári prolikon és azokon a nyomorult faluszéli zselléreken segítsen. Nem, t. képviselőtársaim, mi egészen határozottan látjuk és tudjuk, mert a saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy mit jelent a magyar dolgozó társadalom számára annak a rétegnek ténykedése, amely sem az elmúlt rendszerben, de a népi demokráciában sem állott e mellé a gondolat mellé és nem e mellett a gondolat mellett bizonyított egyéni munkájával, tisztességével és becsületével, ha ilyen volt, hogy következetesen és fenntartás nélkül a nép demokráciáját, a nép államát és a közigazgatásban a népi közigazgatást segítse, hanem mindenütt, akár gazdasági vonalon, akár közigazgatási vonalon a népi állam, a detnokra tikiig társadalom megalkotása ellen próbálkozott. ! Természetes dolog, hogy a közigazgatásnak egész rendszerié nem olyan, amilyennel? lennie kellene!. Senki sem állítja, hogy olyan(KOLBERT János (pk) :^Miért természetes ez?) Ha valaki iaz életet fejlődésében! nézi, nem kiragadott szempontok szerint, tisztában van a természet járásával, a társadalmi fejlődés törvényszerűségévé!, tisztában van a termelés fejlődésével és elhiszi azt, hogy az ősember I évi február hó 16~án, hétfőn. 52 nem úgy termeltél a gyapotot, mint a mai ember, (P. ÁBRAHÁM Dezső (md): Egyáltalában nem termellte!) és elhiszi azt. hogy az ősember nem ús;y gyártotta a gépet, mint a mai ember, (P. ÁBRAHÁM Dezső (md): Ez egészen biztos!) akkor elvitathatatlanul arra az álláspontra kell helyezkednie, hogy az étetnek akármelyik szektoria sem lehet már ól-holnapra készen. Hogy mást ne mondjak, egy g3^ewmek sem születhetik meg máról-holnapra. Akkor egy társadalom hogyan születhessek meg egyik óráról a másikra? Egy igazgatási rendszer hogyan változhatik át egyik percről a másikra'? Sehogyan, azonban örökké csalk azt látni, ami nincs, örökké csak azt kiszedni, ami hiba, ezia tökéletes negáció álláspontja, improduktív magatartás, vé,gső következtetésben destrukció. (KOLBERT János (pk): A hibát csak úgy lehet orvosolni, ha ismerjük. Néma gyermeknek az anyja sem érti szavát-) Már pedig a népi demokrácia, a népi demokratikus közigazgatási rendszer tar gadása, a népii demokráciával szemben csak a hibáknak, a meg nem lévő dolgoknak kihangsúlyozása azt jelenti, hogy nem értek egyet politikai vonatkozásiban a népi demokráciával, nem fogadom el a társadalmi osztályok felszabadulását, nem fogadom el a dolgozó társadaJlnii osztályoknak, az eddigi elnyomott társadalmi osztály okmafc tehát a nairaszteágnak és a munkásságnak a felszabadulását, felemelkedését, tehát maradjon minden úgy. ahogyiu a múltban volt. Ha azt nézem, hogy 1945 óta, a felszabadulás óta a belügyminisztérium egy ezéttöredezett igazgatási organizmus helyett, annak helyébe teremtett egy már jól működő igazgatási organizmust. Kiszélesítette a közigazgatás rendszerét és egyrészt új önkormányzati testületek felállításával, másrészt a már régi önkormányzati testületeik és szervek hatáskörének kibővítésével szélesebb alapokra helyezte a közigazgatást, ha azt nézem, hogy kikapcsolta a közigazgatásból azokat az elemeket, amelyeknek semmi közük sem volt a néphez és amelyeik intézkedési módszereikkel, emberi magatartásukkal, politikai meggyőződésükkai az elmúlt rendszer hűséges és következetes kiszolgálói voltak és ehelyett részben a közigazgatási tanfolyamok megnyitásával, részben a már a közigazgatásban lévő demokratikus, valóban a népből származó, vagy a néppel együttérző, ía progresszivitást valló közigazgatási elemek bekapcsolásával új vérkeringést v'tt a köziga.zgatásba; rendészeti vonalon — ahogyan egyik ellenzéki képviselőtársam is elismerte, esalk ő a végére tette — az 1945 ös rendőrségből jól orgamizált, fegyelmezett, következetesen és gátlás nélkül a dolgozó osztályok érdekeit védő és szolgáló rendőrséget teremtett: mondom, ha mindezt nézem, akkor elismeréssel kell nyilatkoznom a belügíaninisztérium munkájáról. Ha ennek alapján szemlélem a költségvetést és nézem az elmúlt évvek szemben több mint 50 e /o-os előirányzatemelkedést, akkor azzal a nyugalommal kell szemlélnem ezt a tényt hogy végre biztosítódik a belügyi "kormányzat számára az anyagi lehetőség is arra, hogy egyrészről egész közigazgatási rendszerünk helyébe egy közigazgatási reform által lehetővé váló új közigazgatási organizmust állítson be, másrészről pedig- a régi közigazgatás megváltoztatásával gyors, hatásos, a