Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-51
567 ' Az országgyűlés 51. ülése 1948. évi február hó 23-án, hétfon. 568 munistapárton: Tíz évvel ezelőtt kellett volna ezt mondani!) A magvar demokrácia a földbirtokreform tényén kívül sértetlenül, érintetlenül hagyta az egyházinak minden további funkcióját, sőt nyomban messzemenően kárpótolni igyekezet az egyházakat akkor. amik>r gondoskodni kívánt arról, hogy az egyházak rendben elláthassák a /maguk vallási funkcióit Itlzenkívül — és ezt nem egy képviselőtársam valósággal kritikával illete — ezem túlmenőiig a feJjstkeiaeti ds, u kólákat is sértetlenül] az egyház kle/zén hagytaSzeretnék azonban itt rámutatni egy tényre, egy megkülönböztetésre, amelyet igen sokam! a disputában figyelmen kívül szoktak hagyniAzok. akik a vallásszabadság gondolatáról be1 félnek, veretnék rámutatni tarra, hogy a vallásszabadság gondolatában bennefoglaltatik a ta.nítási télies szabadlábának a gondolata is(BAKANKÖVICS István (dn): És a z önművelés!) Szeretnénk itt rámutatni airra, hoigy a tanítás szabadságát természetesem logikusan úgy érthetjük, hogy a vallási tán tanítása teljes szabadságát biztosítani kell az egyházak számára és meg is mondom- hogy a magyar demoikíráeia éhben merszemenően., néiidhmutatóan előljárt. A magyar demokrácia volt az, amely megnyitotta a templomokat. Nem a magyar demokrácia — hogy egy félórával késleltesse a harcok kimenetelét — robbantotta feli a templomokat, amelyek az országutak mellett állottak. A németek és velük egyetértésben a nyilas banditák egyedül Heves mielgyében 22 templomot robbantottak az ország útjára azért, hogy a felszabadító r vörös hadsereget csak egy félórára is megállísájk a maga hadműveleteiben. A magyar demokrácia a templomok építését segítette elő és a magyar demokrácia, a hivatalos kormányzat éppen úgy, minit a pártok képviselői, a nemzeti bizottságok, majd később a falujáró templomépítők, akik éppen sokak meglepetésére elsősorban a kommunistán ár tból ési az üzemek dolgozói Iközül ketrültek ki. segítettek a templomok felépítésében, segítettek a vallásos élet megkezdésében. (MÉSZÁROS Ö'dön (dn): Nem vonja kétségbe senki!) Aki itt Magyarországon a vallásgyakorlatot megakadályozta, az nem a magyar demokrácia volt, nem a magyar demokraták voltak eteek. hanem a jobboldalnak azok a gonosztevői, aik'ik országunkat egy nemzedék élete alatt kétszer majdnem a végső halál vesz edelem szélére sodorták. (Úgy van! Ügy van! — Nagy taps q kommunistapárton és a kisgazdapárton. — DÖGEI Imre (kp): Több templom épült volna fel, ha segítettek volna a túloldalról!) T, Ház! Szelretnák rámutatni arra, hogy a vallás tanítási szabadságában, a vallás tanítási lehetőségeiben a magyar demokrácia messzemenően az egyháziak najk segítségére sietett. Szeretném azonban" megmondani, — nem kívánok ezzel vitát felkavarni — a vallástanítás szabadsága és az egyházi gondolat vallásos terjesztésének tanítása és ennek sza-bádsága. anem azonos a laikus világi oktatás szabadságával. E két, más és más természetű, különböző fogalom állandó összekeveréséről van itt szó és erre határozottan fel kell hívni a> figyelmet,. Nem vallási hanem laikus világi tanítás folyik i,az iskolákban mindenütt, mind a felekezeti, mind az állami iskolákban egyarántPedig a tanításnak szabadsága és korlátlan*-, sága <a vallásszabadság elve alapján erre a területre- logikusan nem vonatkoztatható. Nem szabad ezt, a két fogalmat egymással összekavarni. E két fogalom összekeveréséből szoktak adódni a viták, a fölösleges jogkeresésfök, a történeti jog haingoztaitása. Viszont arra is szeretnék nyomatékkal rámutatni, hogy a történeti fejlődés hozta magával Európában. — és bűn és könnyelműség volna erről elfeledkezni a Ház bármelyik oldalán — hogy az egyházaknak és történeti helyzeténél fogva elsősorban ,-a katolikus egyháznak roppant niagy szerepe volt oktatásügyünk történetében- Hiba,és vakság lenne ezt el 'neon ismernünk, hiszen a, maga igfsai magasrendű, de másfajta kultúrájából az európai keresztény kultűrközösségbe beépülő magyarságot elsősorban az egyházak papjai, a szerzetesek tanították meg (a földmívelésre, a földmívelésuek arra az európai^formájára, amelyet megismertünk, Amellett kár lenne letagadni a szerzetesrendeknek azt a nagy nevelő, iskolaépítő munkáját, amelynek a magyar parasztság éppen úgy, mint a sntagyar dolgozók különböző kategóriái igen sokat köszönhetnekVagy kár lenne megfeledkeznünk arról a debreceni, vagy a sárospataki kollégiumról, vagy akár a pápai kollégiumról, amelyben többek között Petőfi Sándor is neveilksdett, ezek szintén magyarságra, emberségre tanító fontos intézményei voltak jaépünknrík. (MÉSZÁROS Ödön „(dn): Senki sem vonja kétségbe!) Nem lenne helyes, ennek elhallgatása és el nem ismeréseAzonban végtelen) nagy hiba lenne, ha kizárólagosan történeti jogok alapján kívánnánk s változatlanul ugyanolyan természetű jogokat. A törteiméit! jog törékenységét, a történeti jogesendőségét eléggé megtapasztalhatta a magyarság is, éppen az lelmult évtizedek során. Ez a magyar nép eléggé megtapasztalhatta,, hogy a történelmi-£ogok hangoztatásán keresztül ' való irredentizmus és revizionizmus; — hogy ezt-a példát említsem — milyen veszélybe sodorhatja az országot. Bár a magyar demokrácia veszető politikai tényezői tisztában vannak azzal, hogy, a*történelmi jognak önmagában való hangoztatása, a történelmi jog önmagában nem elegendő érv, mégis a magyar demokrácia a maga iskolapolitikájában, — -és azt kell mondianom itt Kende Zsigmond igen t. képviselőtársammal szemben, hogy sem nem tehetetlenségből, sem nem tehetségtelené égből mindkét jelzőt a ma" gyár demokrácia nevében a leghatározottabban vissza kell utasítanom (Taps.) — ismétlem, a magyar demokrácia a magyar társadalmi és történeti helyzet helyes ismeretébén nem is kívánta a felekezeti iskolákat kivenni a felekezeti oktatás kezéből, sőt az történt, hogy 85— 100%-os államsegéllyel meghagyta a felekezetig iskolákat felekezeti jetlegűeknek, tehát igen* sok esetben teljes egészében az állam gondoskodik eltartásukról. Szeretnék rámutatni, hogy ebben a kérdésbon s hr n ('""'^VesiM i.uirópaí fejlődés, A-Szovjetunió például teljességben állami feladatnak és állami funkciónak tekinti az oktatásügy kérdését, nem pedig a felekezetek funkciójának, ugyanakkor, amikor a legimesszebjbmenő vallási és felekezeti szabadságot engedélyezi az eg3 r házi knak és az egyházak ilyenirányú céljait inesszemeniőeax támogat ja. Jugoszláviában ugy amilyen irányú a fejlődés. Lengyelországbau 14 éves korig kizáró'liagosan állami feladatnak tekintik az iskolaügyet, 14 éves kortól 18 éves korig felekezeti iskolatipusok is
