Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-51

547 Az országgyűlés 51. ülése 1948, tankönyv áll a tanulók s az átlképző, illetőleg szakosító tanfolyamokat végző nevelők: rendelkezesére. Hibák természetesen vannak, de tudatában kell lennünk annak, hogy a teljes kiépülés nem történhetik meg egy-két év alatt, hanem gazdasági, társadalmi és nevelési téren végbemenő fejlődésünk eredménye lesz. Parasztságunk -öntudatos része örömmel fogadta az általános iskolát; örült, hogy gyermeke helyben szerezheti meg az általános közműveltség alapjait, öntudatos büszkesége nem engedte meg, hogy lemaradjon, s ezért^helyeselte a tanulmányi idő felemelését is. Az őreimbe azonban- — meg kell mondanunk — némi üröm. bánat is. vegyült. Nem csoda, hisz még ma is sokszor négyöt kilométert kell gyalogolniuk a parasztgyermekeknek, hogy elérjék az iskolát. Éppen ezért csak örömmel vehetem tudomásul a miniszter úrnak azt a szándékát, hogy az általános iskolai központi tanuló-otthonok számát ebben az évben szaporítani kívánja, s az erre a célra fordítandó összeg az előző évi 780.000 forinttal szemben 2.5 millió. Joggal kifogá&olja parasztságunk azt is, hogy kevés a falusi és a tanyai, általános iskolákban a tanerő, elsősorban a magasabb képesítésű tanár. Az előbb említett kulturális olló -problémája merül itt fel. Nagy-Budapesten van 362 általános-iskola, 118.126 tanulóval561 tanárral és 3830 tanítóval, vagyis 4391 ^nevelővel Egy-egy iskolára tehát 326 tanuló es 19 nevelő jut, vagyis egy nevelőre 27 tanuló esik. A tanerők 12.7%-a tanár, 87-3%-a tamto. Nézzük meg, mi ezzel szemben a helyzet vidéken, nézzük meg, mi a helyzet például Fejér megyében? Itt van 268 általános iskola 824 nevelővel és 38.000 tanulóval, vagyis egy nevelőre jut 46 tanuló, a fővárosi viszonylatú 27 tanulóval szemben. Súlyos hiba van az általános iskoláknál a beiskolázás körüli m. (Ortutay Gyula miniszter bólint.) főleg a felsőosztályú tanulók közül sokan nem járnak rendszeresen iskolába. Hogy megmaradjak az előbbi példánál, Fejér megyében például az a helyzet, hogy a beirt 38 000 tanuló közül 10.000 tanuló mulaszt rendszeresen. Az okok több irányúak,, s a helyzeten nem új nyilvántartási lapok felfektetésével tudunfc elsősorban segíteni, mert ez csupán az okozaton módosít, magát -az okot azonban nem > zünteti meg. A legfőbb ok kétségfÉnil gazdasági, megoldása elsősorban szociális kérdés, és túlnő az iskola keretein, különösen akkor, ha azt látjuk, hogy 38.000 tanuló közül 10.325"nek nincs cipője, 12.985-nek pedig nincs téli ruhája. De vannak más okok is, s ezeket parasztságunk egy részének öntudathiányában jelölném meg, Szemben az előbb említett öntudatos parasztsággal. Nem érzik, hogy az általános iskola az övéik s e téren Szélesebbkörű felvilágosító munkára van szükség. Ezt a feladatot elsősorban a különféle társadalmi szervezeteknek, főleg pedig a népi művelődési intézetnek kell elvégeznie. A hibák mielőbbi kiküszöbölése érdekében feltétlenül helyénvalónak találom, hogy a kultusztárca idei költségvetésében több, mint 181 millió forint van előirányozva.-általános iskolai célokra a tavaly előirányzott 101 millió forinttal szemben, s ebből többek között 2000 új tanerő beállítása és 36 általános" iskolai központi tanulóottlhon felállítása történik meg. Az általános iskolákkal kapcsolatban megkell még jegyeznem, hogy az a visszavonulás, évi február hó 23-án, hétfőn. ö48 amelyet a mai ^költségvetési tárgyalás folyamán laz ellenzék részéről láttunk) mindennél ékeseíbb bizonyítéka annak, hogy nem voltak helytállók azok a vádak, amelyeket a múlt évben vagy azelőtt az általános iskoláról mondtak főleg ellenzéki oldalról. T. Országgyűlés! Uj költségvetési cím a dolgozók iskolái 11 millió forint előirányzat-, tal A dolgozók iskolái azért létesültek, hogy a tanulás lehetőségétől elzárt néprétegeik előtt nyissák meig a felemelkedés útját, & három év távlatából nyugodt szívvel elmondhatjuk, hogy valóra váltották a hozzájuk fűzött reményeket. Nem ritka jelenség ugyan, hogy 20—25 jelentkező közül mindössze 14—15 fejezi be a tanulmányokat, de a megmjaradó részt olyan ambíció fűti, hogy munkahelyükre is magukkal viszik a könyvet, s ennek az.ambi ciánjaik az, eredménye, hogy a polgári iskoláknál 24°/o-uk általános . kitűnő vagy jeles eredménnyel végzett s mindössze 2—3% nem felel meg, a gimnáziumoknál pedig 13°/o végezett általános kitűnő, illetőleg jeles ereménynyel s 12% nem felelt meg az eddigi vizsgálat Üokon. A haladás kerékkötői a dolgozók iskoláit, miként minden rendelkezést* amely a dolgozó nép anyagi ós kulturális felemelkedését szolgálja, megellenezték, de egy szót sem hallottunk arról, hogy a dolgozók iskoláiból mindazokat távolítsuk el, akiket ia tanulásra a köny- .*** nyebb úri élet vágya készítetett, főleg oedig tá- * volítsuk el az exisztenciájukat vesztett nyugaté sokat. Széleskörű felvilágosító munkára van itt is szükségünk, mert ezidőszerint parasztságunk még nem él azzal a művelődési lehetőséggel, amelyet ai dolgozók iskolái nyújtanak számukra. Kívánatos tolna, hogy minél előbb életbe lépjen a középiskola reformja. Az érettségi ma jóformán úgysem való másra, mint hogy szerencsét próbáljon vele valaki az egyetemen. Ezen haladéktalanul változtatnunk kell, mégpedig a középiskolai tagozatok bevezetésével. A demokratikus középiskolának a múlt rendszer tömegemberei helyett önállóan cselekvő, érző és gondolkodó embereket kell társadalmunknak nevelnie, olyanokat, akik el tudnak igazodni a mindennapi élet kérdései között, akik minél több ismeretet szereznek' de úgy szerzik ezeket az ismereteket, hogy egyetlen egyet sem fogadnak el anélkül, hogy kritika tárgyává ne tennék. A demokratikus iskolának sugároznia kell a köztársaságunkhoz, demokráciánkhoz való ragaszkodást, tanulóink szivébe kell vésnie a népi demokratikus: alapelveket, mindenekelőtt a munkának, s a munkásnak a szeretet és megbecsülését. Az iskolának ebben a munkájában kivan segítségére lenni középiskolást diákságunk első nagy szervezete, a Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége, amely a múlt év őszén alakult meg, s működését egy hamarosan Riadandó rendelet szabályozza. Célunk az. hogv olyan egészséges diákéletet teremtsünk, amelyben diákságunk otthonosan érezve magát, teljesítőképességének maximumát nyújthatja. Minden egyes diákszervezetnek közösséggé kell alakulnia, s ebben nagy segítségünkre lesz a diákszövetség által kiépítendő diákautonómia. De ehhez az is szükséges, hogy »az ilyen közösségeket vezetők tudása tiszlta és erős embersége és becsülete minél különb legyen. Ezzel az igénnyel indítottuk el s tartottuk meg az első diákvezető tanfolyamokat, amelyen egyrészt