Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-51
523 Az országgyűlés 51. ülése 1948, pen a valláserkölcsi erők mutatták njeg a magúik időfelettiségét és segítették hozzá az &mberiséget, hogy minden szellemi és erkölcsi erejét a legmagasabb fokon összeszedve, éppen a valláserkölcsből merítse azt az erőt, hogy öm zetlenül, fáradhatatlanul, megfeszített munkává] dolgozva^ az ujraeuielkedés szolgálatába álljon. , Gazdasági rendszerek jö'tek és mentek a történelem, folyamán. Az emberiség élt patriarchális és rabszolgarendszerben. Az emberiség élt, feudális, liberális, kapitalista gazda^ sági rendszerben és most szemünk előtt látjuk egy szociális gazdasági rend kifejlődését. De ki volna közöttünk, aki azt merné állítani és jósként azt merné mondani, hogy az emberiség gazdásági és szellemi életének ez a végső és utolsó formája s hogy az emberi fejlődés utján már nem következhetik el olyan kor, amikor még szebb, még "értékesebb és még tartalmasabb világot teremt meg -a kultúrember, a valláserkölcsi ember a maga és embertársai számára. , , A valláserkölcsi erők mindig felette állt'ík a rendszerek hullámzásainak s a keresztény világnézet az előbb említett kétezer év alatt látott gazdasági rendszereket születni és elmúlni, de maga'mindig; ezek felett élte a maga lelki, szellemi és erkölcsi életét. A történelemtudósok egyik legnagyobbika joggal mondta azt, hogy »az egyház fennáll, nem elomlóban és nem is mint vailami régi emlékmű, hanem telve élettel és fiatal életerővel; (GRÓH József (nt): TJgy vap) és nincs semmi jel, amely arra vatllana, hogy hosszú uralmának közeledőben van a vége. (GRÓH József int); tlgy van! — Gúnyos hona a kommunista-^ párton: Ha Gróh mondja!) A világon meglévő minden kormánynak és minden intézménynek látta kezdetét és semmi sem szól amellett, hogy nem .fogj a meglátni valamennyinek a végét is. Es lehet, hogy fogyatkozástalan erővel fog állni még akkor is, amikor valamelyik újzélandi utas a nagy pusztaság közepette a londoni híd egy tört ívére dőlve vázlatkönyvébe majd a Szent Pál-templom romjait fogja rajzó In i.« T. Országgyűlés! A többi tárcák feladata a magyar nép gazdasági és-jogi életének megteremtése és felvirágoztatása. A kultusztárca kötelessége és feladata a magyar nemzet szellemi és erkölcsi életének megalapozása, ápolása, gondozása és védelme. Természetesen ebbe a feladatkörbe tartozik a valláserkölcsi erők biztosítása, elősegítése is, r és másodszor, vele egyenrangúan az emberiség, s a magyar nemzet szellemi eletének általános közkinccsé tétele s az igazi komoly, tudományos élet megteremtése és felvirágoztatása. E kettős kitűntető munka és feladat a kultuszminisztérium hivatása. E kettős munka:, e kettős irányzat, sohasem kerülhet egymással szembe és ellentétbe, mint ahogy az igazi komoly tudomány és az igaz komoly valláserkölcsi élet nem is terülhet egymással szembe, hiszen eredetű, isteni eredetű mind a kettő és célja is ugyanaz mind a kettőnek, az ember boldogítása, felemelése és kulturemberré, erkölcsös emberré való nevelése. Ha igaz az, hogy elvész! az a nép, amely tudomány nélkül' való, akkor az is igaz, hogy a tudomány a valláserkölcsi életet nem élő ember kezében arra való, mint a tolvajnál a lámpás: hogy tudásának fényénél annál job" évi február hó 23-án, hétfőn. 524 ban tudjon lopni, rabolni, vagy gyilkolni. (Ugy van! Ugy .van! a női táborban.) Hiszen a^ látjuk, hogy a valláserkölcsi alapok nél-» kuli embert nem tudják visszatartani a gonoszságtól sem az államrendőrség hatalmas apparátusa, sem a fegyenc-intézetek zárkái, sőt még a statárium akasztófája sem. (RUDAS László (kp): De a pokol gyötrelmei sem!X Láttuk a nácizmusnak és a vele rokonszenvező irányzatoknak • .a gazságait, őrültségeit és gonoszságait, de a XX. század kulturembere csatk azért tudott idáig lesüllyedni, mert ezek az irányzatok először kitépték azoknak a népeknek a lelkéből a valláserkölcsi erőket és" gúzsba kötötték} azokat a tényezőket és intézményeket, amelyeik valláserkölcsi alapra nevelték és segítették a XX század kulturemberét. . (RUDAS László (kp): A legtöbb bűnöző igen vallásos!) Számonkérik az egyháztól ezeket a hibákat és bűnöket* de elfelejtik azt, hogy az egyházaknak nem fizikai, hanem morális erők állnak rendelkezésükre (Egy hang a kommunistapárton: Es anyagiak!), és akarat, amelyekkel szemben igenis brutális fizikai eszközöket használtak, hogy az egyháznak ezt az embernevelő, emberfelemelő munkáját megbénítsák. (RUDAS László (kp): És az autodafék?) Éppen azoknak van legkevesebb joguk számonkérni az egyháztól ezeknek az elmaradását, akik ahol csak tehették, akadályozták az egyház munkáját vagy nevetségessé igyekeztek azt tenni. (RUDAS László (kp): Elvették a földet, ugye?) Természetes, hogy voltak hibák az egyház : . ban is, hiszen az is emberekből áll, de ki meri állítani, hogy a túloldalon csak szentek ülnek? (Taps az ellenzéken. — Zaj a kommunistapárton.) Áttérek az előttem fekvő kultusztárca tárgyalása során ahhoz a, fejezethez, amelynek címe: »a vallási célok támogatása és az egyházak javadalmazása.« A kormányzatnak minden erőt és intézményt támogatnia köteles- • sége, amely a magyar nemzet erkölcsi felemelésének'munkáján fáradozik. • • Hogy mit köszönhet a z emberiség a kereszténységnek kétezer óv alatt, azt minden kultúrember tudja. Hogy mit köszönhet a magyar nép a magyar kereszténységnek, .azt minden komoly magyar ember tudja. _ (Gúnyos közbeszólás a, kommunistapárton: Éreztük is!) "Nagyon jól tudjuk, hogy a kereszténység tanította meg a magyar népet (14-00). arra, hogy a kalandozások helyett telepedjék le és békés munkában élje életét. A szerzetesek tanították meg a magyarságot az iparra, a kereskede. lemre; a kereszténység volt az, amely a magyarságot megtanította a betűvetésre, és 900 éven keresztül a. magyar keresztény egyházak hordozták a tanítás terhét és munkáját. (Közbekiáltás a. kommunistapárton: A . káptalani birtokokon a népet zsarolták! Erre is megtanították őket! — Zajos ellentmondások a néppárton. — Az elnök csenget.) Hogy mit köszönhet az egyháznak a magyar kultúra, arról legjobban bizonyságot tehet a kultuszminiszter, áki maga is kijelentette egyik beszédében: »Boldog volnék, ha az állami iskolák olyan színvonalon állnának, mint a katolikus iskolák.« (Taps a néppárton. —-• Szegedi Albertné (kp) közbeszól. — KELETI Péter István (dn): Kérdezze meg a csepelieket!) • Azt, hogy az iskolák fenntartása terén