Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-51

525 Az országgyűlés 51. ülése 1948. milyen áldozatokat hoz az egyház, mutatja az, hogy az elemi iskoláktól kezdve egészen az egyetemekig a múlt századig minden iskola az egyházak alapítása volt, és az egyházak tartották fenn azokat. Most is, amikor az állami iskolák százai működnek «már, az egyház az állami iskolák fenntartásához éppúgy hozzájárul a maga adófilléreivel, mint saját hit- • vallásos iskoláinak fenntartásához. A valláserkölcsi neveléshez és munkához hozzátartozik az egyház munkássága az enr • heti jogok és az erkölcsi törvények hangoztatása és védelme terén is. Ezt mindig megtette az egyház, akár tetszett a hatalmasoknak, akár nem tetszett. Hogy csak a magunk magyar nemzeti történelménél maradiunk, gondoljanak csak vissza t. képviselőtársaim arra,- hogy a szabadságharc után ki más emelte fel szavát kint az emigránsok között a bécsi elnyomás ellen, oiint az esztergomi hercegprímás, Scitovszky, és ki más volt az, aki a nácizmus őrületében az isteni és az emberi természettörvények nevében felemelte szavát, mint Serédi prímás? (Ugy van! ügy van! « néppárton. — ORBÁN .László (kp): Sajnos, a Horthy-rendszer förtelmeivel szemben nem nagyon emelték fel a szavukat! — Zaj a kommunista- és a szociáldemokratapárton.) •— KISS Ferenc (md, félegyházi): Orbán ott volt, .ő emelte!) Arra pedig, hogy a nácizmussal szemben az egyház hogyan emelte fel szavát, az előadó úrral szemben nekem legyen szabad idéznem egy olyan tanút, akit mindnyájan elfogadnak, önök is a. túloldalon: Einsteint, a relativitás világhírű tudósait. (KATONA Jenő (kg) előadó: Magyarországról beszéltem! Jövök konkrétumokkal! — ORBÁN László (kp): Öt elfogadjuk,, mint fizikust!) Azt írja (olvassa): »Amikor Németországban kitört a forradalom, azt vártam, hogy az egyetem, amely mindig büszkén hirdette, hogy az igazságot szolgálja, védelmet szolgáltat nekem, de az egyetemek hallgattak. Akkof figyelmemet a nagy ujságvállalatok felé fordítottam, amelyek szintén hangoztatták az igazságot, de azok is megnémultak. Éppen ezért az irodalmi élet nagy személyiségeihez fordultam, mint Németország, nagy vezetőihez, hiszen annyit és olyan sokat dicsőitették a modern világ szabadságát, de hiába. Egyedül az Egyház helyezkedett szembe Hitlerrel.« (Felkiáltások a kommunista^ és a szociáldemokratapártról: Hol? — KELETI PÉTER István (dn): Olvassa el Niemöllert! — (Egy hang a néppárton: Sopronkőhidán meuvnyi püspök volt? — SZEGEDI Albertné (kp): Hol látták?! Akkor talán, almikor megáldották fegyvereinket és kivitték a fiúkat és apákat a frontra

1

? Keresztes hadjáratot hirdettek a kommunizmus elliem! — Felkiáltások akorntThunistaypárton: Beszéljen Mindszen'tyről! — Zittj- — A szónok tovább olvassa.-) »Sohásem érdeklő dtJeimj különösen &B egyház irta ín t« — írja —, »de most nagy tiszteletet és csodálatot érzek iránta, mert csak ineki volt bátorsága védeni 'az igazságot és hangozhatni ;az erkölcsi iSza!badságiot.« . (NONN György (kp): Az is relatív, az egyházra nem vonatkozik!) »És mindez annak beismerésére kötelez, hogy végtelenül csodálom azt az egyházat, amelyet azelőtt semmibe sem vettem.« (RUDAS László (kp): Melyik egyházról beszél? — KELETI Péter István Jdn): A római katolikus egyházról! — NONN György (kp): Nem biztos; hátha a protestáns egyház" I évi február hó 23-án, hétfőn. 526 ról! — SZEGEDI Albertné (kp): Az ötödik parancsolat azt mondja: »ne ölj!« mégis elvitték a fiainkat a mészárszékre! — Az elnök csenget.) És hogy mit tett az egyház a magyar nácizmussal szemben, -abban a. tekintetben nem fogok idegen emberre hivatkozni. hanem a magam életére hivatkozom. Székesfehérváron és Fejér megyében a nyilas főispán először elrendelte az alispánnak és polgármesternek, hogy hat témát adjanak át az egyházmegye minden papjának azzal,' hogy azokról beszédeket kell mondani és be kell jelenteni, hogy mikor fogják azoiklat a beszédekéi elmondani. Senki sem, válaszölt a nyilas főispán felhívására. (NONN György (kp): A fasizmus nem Szálasival, hanem Zadravetzcel kezdődött Magyarországon. Arról beszéljen!' -— FÖLDES Mihály (kp): Zadravetz elmondta az imát! Folyton mondta, estétől, reggelig!) Akkor az következett, hogy minden papnak ajánlott levélben saját nevére küldték ki a felhívást, de egyetlenegy lelkipásztor ^sem méltatta válaszra a nyilas főispán rendelkezését. Hogy pedig hányan ültek Sopronkőhidán és másutt a nyilasok börtöneiben, azt önök éppen olyan jól tudják, mint mi. (Egy hang a néppárton: Nem akarják tudni!) Azt pedig, hogy Magyarországon a szociális igények és a szociális erők az egész népet oly hatalmasan megfogták, a szociáldemokraták évtizedes nevelése mellett nem utolsó sorban az egyháznak is köszönhetjük, amely igenis ' mindig szociális szellemben nevelte a magyar népet. (SZEGEDI Albertné (kp): Mit köszönhetünk az egyháznak? — HÁNER József (kp): Nem restell ilyet mondani? Semmi közük sem volt hozzá! Ahelyett, hogy segítették volna, pusztították a szegényeket. — KELETI Péter István (dn): Nézze meg a kórházakat, meg a népkonyháikat! — Az elnök csenqeí.) -A szociális gondolkozásnak két nagy apostolára hivatkozom: Prohászkára és Giessweinre. Az előbbi sürgette a földosztást (DÖGEI Imre (kp): Gsak sürgette!) és amennyire tehette, a maga hatáskörében végre is hiacjtottai, Már 1919 augusztus 22-én a magyar püspöki konferencia leszögezte, hogy a földreform szociális és közgazdasági szempontokból kívánatos és annak végrehajtása alól az egyházi birtokokkal nemi óhajt kivételt tenni. Á 6001945. számú rendelettel megindított új magyar földreformról a püspöki kairi körlevél ugyanabban az évben kijelenti, hogy »neni a földibirtokreformot tesszük bírálat tárgyává.« A napokban hivatalos nyilatkozat hangzott el, araelv még a födref ornitörvény által leszögezett kártérítés tekintetében is "kijelenti, hogy az eg-yház megértéssel -van a kártérítés terén az állam mostani helyzete iránt és még az- is kijelenti a hivatkozott nyilakozat, hogy a katolikus egyház nem yá.&'yódik a régi idők viszszatérése után. (FILÓ Sámuel (kg): Ki az, aki ezt mondja? Nem tudok róla!) Azt. hogy ÍZ állaimba tálam, tisztéletben tar>ja és éttékeli az egyházak valláserkölcsi nevelő munkáját, mutatja az, hogy a költségvetésbe összegeket vett fel egyházi célokra; • A költségvetésben a katolikus egyház^ támogatására fel van véve kereken 23 millió, a vallási célokra adott 42 milliónak 55°/o~a, tehát költségvetésünknek körülbelül 0.5°/o-a. (ORTUTAY Gyula miniszter: És a felekezeti oktatás niem számít? ) Arról majd beszélünk. Ami a felekezeti Oiktatásnatk adott állaimi juttatásokat illeti, ezen a téren 'az állam na-