Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-51

§17 Az országgyűlés 51. ülése 1948 eleget, amikor nem emberi szavakra, emberi állásfoglalásokra és okoskodásokra akarok; itt hivatkozni, hanem perdöntőnek tartom Pál apostolnak azt az üzenetét, amelyet az őskereszténységhez intézett. Amikor Neiro idejében a keresztények a katakombákban üldözést szenvedtek és mártiriumot vállaltak. Ebben a korszakban, ebben az időben Pál apostol a rómabeliekhez írott levelének 13. részében olyan, utasításokat adott, amelyeket érdemes figyelemmel meghallgatni és érdemes ennek konzekvenciáit levonni. A felsőbbség iránt való _ engedelmesség ikérdésére vonatkozóan ezt írja Pál apostol '(olvassa):' »Mináeu lélek engedelmeskedjék i&\ felső hatalmasságoknak; mert nincsen hatalmasság, hanem csak Istentől: és amely hatalmasságok vonnak, az Istentől rendeltettek. Azért, aki ellene támad a hatakniaeságnak, .az Isten rendelésiének támad ellene; akik pedig ellene támadnak, önmaguknak ítéletet szereznek. ÜMert, a fejedelmek neim a jó, hanem iái rossz cselekedetnek rettegésére vannak. Akarod-é pedig, hogy ne félj* a hatalmasságtól 1 Gsele~ kedjieid a jót és dicséreted lesz attól. Mert Jsten szolgája ő a te javadra. Ha pedig a gonoszt cselekszed, félj: mert nem ok nélkül viseli a fegyvert: mert Isten szolgája, bosszúálló a haragra annak, ajki gonoszt cselekszik. Annak okáért szükség engedelmeskedni, nemcsak a haragért, hanem a lelkiismeretért is. Mert azért fizettek adót is, mivelhogy Istennek szolgái, kik ugyan abban, foglalatoskodnak. Adjátok meg azért mindenkinek, amivel tartoztok; akinek iae adóval, az adót; akinek a vámmal, a vámot; akinek a félelemmel, a félelmet; . akinek a tisztességgel, a tisztességet^. T. Országgyűlés! Azért tartottam fontosnak ennek szós-zerint való felolvasását, mert fezzel eldőlt az állam és az egyház viszonyának a. kérdése. Az állam és az egyház között belső okokból nem lehet ós nem szabad ellentétnek lennie.; Aki itt ellentétet szít, az nem hivatkozhatik a vallásra, a hivők lelkületére, az politizál és mindjárt hozzátehetjük, hogy rosszul, helytelenül politizál ós ennek következtéiben ez a helytelen egyéni akció nem befolyásolhatja a demokráciának és a köztársatságnak azt a törekvését, hogy a vallásnak' és az államnak továbbra is kollaborálnia kell és mindent el kell követnie, hogy itt 1 ékesség, szereltet ós megértés uralkodjék. Szükség van erre még egyéb okokból is. [Erről is szeretnék néhány szót szólni. Mindenekelőtt: a lelkiismeret szabadsága a demokráciáinak egyik vezető eszménye^ Tartozunk önmaguknak és a demokráciának azzal, hogy az emberek vallásos érzésének megadjuk a szabad utat és megnyilvánulási lehetőséget. De az erkölcs kérdése is döntő jelentőségű ügy, mert az állam alapja és támasza a tiszta, erkölcs és a demokrácia megerősítését csak azokon az erkölcsi alapokon tudjuk megválóéi tani,*•amely erkölcs kifejezője a tízparancsolat, a vallás és az egyház. De ezenfelül szeretnék még arra, is rámutatni, hogy az ember életét épp úgy, mint az állam és minden emberi közösség életét, neon kizárólag racionális elemek irányítják. Mi emberek szeretjük elhitetni önmagunkkal és másokkal, hogy azt csináljuk, amit helyesnek tartunk, amit átgondolunk, amit megértünk;, holott a lélektan ismerői régen kiderítették, hogy bizony az emberi - sors kialakításában szinte nagyobb szerepük van az irracionális évi február hó 23-án, hétfőn. 518 elemeknek-és a nemzetek életében is a polititkát és a nemzet sorsát misztikus ós irracionális elemek is irányítják. Ezeket tehát nem lehet és nem szabad figyelmen kívül hagyni, különösen most, amikor az emberiség egy_ új misztikus korszak küszöbére lép. ívem szabad elfelejteni, hogy a történelemben racionális és irracionális korsaajkfoik yáltják^ egymást. A XIX. század józan racionalitására a XX. században egy új misztikus irány jelentkezett és az emberiségnek legnagyobb csapását, legnagyobb szörnyűségét, a nácizmust nem racionális meggondolások szabadították és zúdították az emberiség

1 nyakára, hanem egy rossz, hamis', misztikus irány. Amikor tehát" nem struccpolitikát folytatva, hanem az emberi természettel számolva tisztában kell lennünk azzal, hogy vannak irraciomalis elemek, vannak misztikus irányok, akkor az államhatalomnak arra kell törekednie, hogy az emberi léleknek ezt a sóvárgását a miszticizmus iránt* az egyházak felé vezesse és irányítsa és ezzel megakadályozza, hogy szekták és egyéb zavaros misztikus irányok bontakozzanak ki és a társadalmat romboló és pusztító erők legyenek úrrá. A jósoknak, a spiritisztáknak és egyéb misztikus irányoknak megszaporodása mind laizt bizonyítja és igaj izmija, hogy résen kell lenni és az emberi természete^ nem lehet fúrkós bottal kiverni, mert ! úgyis mindig újra -visszatér, hanem az emberi | természettel számolva, utat és módot kell adni az emberi- kiteljesedésnek,' egészséges és harmonikus fejlődósének. Ennek az egészséges és harmonikus fejlődésnek nagyon szép fejezetét látom az általá." I nos iskolák kiteljesítésében és nem szégyellem megmondani, hogy a kultuszkormány bölcsességét látom abban, hogy itt a kultúrának egy helytelen kinövését helyes irányba iparkodik terelni. . i Tudjuk jól, hogy a nagyfokú differenciálódásnak, ia társadalmi munkamegosztásnak a következménye lett a szaktudásnak és a szaik! ismereteknek nagy jelentősége és méltánylása. | Tudjuk, hogy szakismeretek és szaktudás nél| kül ma már nem állhatja meg az ember az | életben a helyét, sokan elfelejtik azonban, hogy ez a túlzott és egyoldalú specializálódás . veszélyeket is hordoz magában. A szaktudós, j sai szakmunkás a maga nagyfokú szaktudását j azzal fizeti meg, hogy az élet egyéb területein i tbdzony. tájékozatlanná, ügyefogyottá és élheI tétlenné válik. Éppen ezért gondoskodni kell arról, hogy a túlzott specializálódásnak bizonyos mértékben necsák gátat vessünk, hanem egészséges és reális alapot is teremtsünk neki. •: Az la. helyes specializálódás, amely az általa- """ i nos műveltség fundamentumára épül fel. Az 'általános iskoláknak tehát feladatuk, ! hogy minden ernber számára biztosítsák az j általános műveltséget. Az általános műyelti ségre felépülő szaktudás és specializálódás I jaízután nem sorvasztja el az embert, nem teszi | egyoldalúvá. A köznek is ez a megoldás szolgál a- legjobban és leghelyesebbem. (13.30-) Mint orvos nem tudom elég nyomatékosan i felhívni ai figyelmet az eglészisógügyiiSzakokta| tás, az iskolaegészségügy jelentőségére, mert | a demokrácia ezen a téren is mivoltának megfe| lelően az őszinteség segítségével nevelheti, ta I níthatja a gyermekeken keresztül az egész országot és megszaibadíthatjíai hazánkat azoktól a "veszélyektől, amelyek a tudatlanságból szárI máznak. Az orvosok, tehetnek bizonyságot ar35*