Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-50

433 Az országgyűlés 50. ülése 1948. mezőgazda ság sokkal több szakember tudását kamatoztathatná előnyösen, mint amennyi rendelkezésre áll. A kisüzemi gazdálkodás terrmészetes. követelményeiként 'a mezőgazdasági igazgatás, szakoktatás, kísérletügy, értékesítés és a szövetkezeti élet az eddiginél jóval több hozzáértő embert követel. Az említett feladatok zökkenőmentes ellátására 7000 okleveles gazdára volna szükségünk. 5000 szakemberünk van, ebből 3000 vár még elhelyezésre. A mutatkozó hiányt az egyetemiek a jelenlegi hallgatólétszám mellett nem tudják pótolni. Itt nyílik alkalom '£ kisebb képzettségű, de egyébként rátermett szakemberek bekapcsolásaira. A gazdajegyzői állások betöltésével kap csiolatban arra kérem a miniszter urat, hogy a mezőgazdasági életben mindenkor, a jelen esetben pedig kétszeres figyelemmel mellőzze a pártpolitikai szempontokat. A kinevezések nyomósabb indoka a magasabb értékű szak-, kénzéttség. szaktudás és rátermettség legyen. A kinevezették magaítartását viszont a faluval szemben minden tevékenységükben jellemezze a társadalmi szolidaritásból és erkölcsi kötelességérzetből fakadó hivatásérzet. {Helyeslés a néppárton.) ELNÖK: A (képviselő úr beszédideje lejárt KOVÁCS K. ZOLTÁN (dn): Azonnal befejezeui. /Az előadottakból tehát azt láthatjuk, hogy a míGKŐgazdiasági szakemberképzés és 'azoknak a mezőgazdasági életbe való bekapcsolása behálózza* egész gazdasági életünket. Ezen fordul meg a mezőgazdasági alappal rendelkező nemzetgazdaságunk és >az egész magyar parasztság jövője. Természetes tehát, hogy amikor a 218 milliós előirányzatból a felső-, közép- ós alsófokú oktatásra csak 30 millió, vagyis a földmívelésügyi költségvetésinek 13.15 százaléka jut, a költségvíetés't a magam és pártom nevében elfogadni nincs módomban. (Helyeslés és- taps a néppárion.) ELNÖK: Szólásra következik a 6. címhez feliratkozott szónokok közüli .. : FARKAS GYÖRGY jegyző: Medey István! . MEDEY ISTVÁN (szd): T. Országgyűlés! Minden kultúrállam felismerte a szaktudás jelentőségét mezőgazdasági vonalon a termelés eredményessége szempontjából, minden országban élénk aktivitás tapasztalható a'mter zőgazdasági szakoktatás kiépítése terén. Különösen nagy haladást látunk e tekintetben Oroszországban, ahol az 1917-es forradalom előtt csak 10 mezőgazdasági főiskola volt 3900 hallgatóval, ma pedig 60-nái több mezőgazdasági főiskola működik 53.000 hallgatóval. Természetesen ennek arányában bővül a középés alsó fokú mezőgazdasági szakoktatás is Oroszországban, , De az érdeklődés, amely a mezőgazdasági szakoktatás eredményességié felé irányul, nálunk is örvendetes, ha szemügyre vesszük, hogy az 1946/47. évi költségvetésben még csak 16 millió forint, az 1947/48. évi költségvetésben pedig máir közel 30 millió forint van előirányozva a szakoktatás kiépítése céljából. (RÉVÉSZ Ferenc (szd): Ez már egészen máskép fest!) Ha a. felsőfokú mezőgazdasági szakoktatást vizsgálom, akkor tekintettel lehetek arra, ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ III- _ évi február hó 20-án, pénteken. 434 hogy Magyarország kimondottan agrárjellegű ország, és akkor megállapíthatom, hogy felsőfokú szakoktatásunk semmiesetre sem tekinthető túlméretezettnek, annál is kevésbbé, mert az Egyesült Államokban, Csehországban, Németországban egymillió agrárlakosira esik egy főiskoto, illetőleg egyetemi fakultás, nálunk pedig — ötmilliós agrárlakosságot számítva — 1.3 millióra esik egy agráregyetemi osztály, Felsőoktatásunk hibáit tehát nem túlmé" rettezettségében kell keresnünk s így nem az kell, hogy célkitűzésünk legyen, hogy a felsőszakoktatást lebontsuk, hanem célkitűzése -lehet a földmívelésügyi kormányzatnak, hogy a közép- és alsófokú mezőgazdasági szakokta" •• tást kiépítse. 1945"ben a

t mezőgazdasági felsőoktatás átszervezése terén az addig önálló mezőgazdasági főiskolákat az agráregyetem szeryezetéiben egyesítették. Létrejött tehát egv erősen centralizált szervezet, amelynek vannak előnyei, de vannak hátrányai is, oktatási é

s pénzügyi téren egyaránt. A földbirtok által teremtett új helyzetben • a vidéki mezőgazdasági szakoktaitásnalk .különös jelentősége van, éppen ezért az évszáza" los múltra visszatekintő, gyakorlati és tanító munkát végző vidéki mezőgazdasági főiskolákat fejlesztenünk kell. Ez felel meg elsősorban a mezőgazdaság jelenlegi adottságainak' a fejlődés követelményeinek és a takarékosság elvének is. annál is inkább, mert szaktudás nélkül a gazda rendelkezésére bocsátott gépek, állítok, veliőmag, műtrágya sib. a gyakorlat" bara nem érvényesülhet. T. Or&zággyűlés! Ha a felsőfokú gazdasági szakoktatás költségelőirányzatát nézem. akkor megállaoíthatom, hogy a múlt évvel szemben személyi járandóságokra 1,774000 fo~ rinttal több van előirányozva, ugyanakkor a dologi kiadások tekintetében az előirányzati 'többlet csupán 195.000 forint holott a dologi kiadá&oiV terhére mennek a kutatások, tanulmányi kirándulások, vándorgyűlések költségei és a gyakorlati oktatással összefüggő költségek is. I A magyarországi felsői okú mezőgazdasági szakoktatási intézmények közül legyen szabad • felhívnom a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét a magyaróvári egyetemi osztályra, amely országunk egyik . legjelentősebb intéz" menye. Falai közöltt népfőiskola, szabadegyetem, traktorkezelői és ezüstkalászos gazda" képző tanfolyamok működnek. Ez az intézet nemcsak a tudomány elvont kérdéseinek művelésévé] foglalkozik,, hanem feladatának tekinti a mezőgazdaság minden gyakorlati pro" bléuiájánaJk megoldását is. Á sváboktól megtisztított Nyugat-Magyarországon igen fontos szerepet tölt be ez az intézmény, amely a háború alatt igen sokat szenvedett és a múltban, Horthy Magyarországán a felsőbb hatóságok részéről mindig: igen mostoha elbánásban része, siil'C tanulmányi és diákszociális intézmények tekintetében is. Tanszélkei jelentéktelen pénzeket kaptak, a legfonltosabb tanfelszerelési kiadásokat sean tudták fedezni. A háború által okozott károk pótlása és korszerű felszeretés nélkül tudományos kutatómunka eredménye" sen ebben az intézetben nem folytatható. (U.30.) T. Országgyűlés! Mezőgazdaságunk problémáit' égető kérdéseit csak a mezőgazdasággal •együttélő, érte dolgozó vidéki agráregyetemek, felső" és alsófokú mezőgazdasági szakoktatási intézményeink útján tudjuk megoldani. Több erkölcsi és nagyobb anyagi támogatást kell * •.'.'- 28