Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-50
435 'Az országgyűlés 50. ülése 1948. évi február hó 20-án, pétiteken. V 436 ezeknek az intézményeknek nyújtani, hogy , teljesíteni tudják kultúrfeladatukiaif, Magyarország mezőgazdasága és a magyar nép felemelése érdekében. s Fel kell hívnom a miniszter úr figyelmét a vidéki egyetemi ifjúság nehéz anyagi helyzetére is. A fővárosban tanuló egyetemi ifjúságnak több támogatásban van része, mint a vidékieknek, így könnyebben és kevesebb anyagi gonddal terhelve szentelheti magát a itamulás nak. A vidéken tanuló egyetemi ifjúság lényegesen kisebb támogatásit élvezhet, ezért a vidékem tanuló ifjúság szociális viszonyai lényegesen rosszabbak, mint a fővárosban tanuló . ifjúságé. Ennek a körülménynek pedig nemkívánatos hatásai máris jelentkeznek, és meg állapítható, hogy mindenki igyekszik a budapesti egyetemeikre beiratkozni, ahol az anyagi gondok kisebbek. A vidéki agráregyetemeken és mezőgazdasági szakiskolákban lehet, t. Országgyűlés, elsősorban elsajátítani a gyakorlati mezőgazdálkodás tudományát, mert ott a hallgató állandóan kint van a gazdaságban és résztvesz v a folyó gyakorlati munkában. Cstik gyakorlatilag kiképzett szakemberektől várható mezőgazdaságunk fejlesztése. így teháit elsősorban ezek a gyakorlatilag felikészülő szakemberek érdemlik meg az állami támogatást. T. Országgyűlés! A költségvetésbein ösztön- . idíjakra, meinzasegélyekre, kollégiumok támo* gátasára 1948-*bain 100.000 forinttal nagyobb összeg van előirányozva, mint 1947 ben, azonban ezen a 'téren még tovább kell mennünk és reméljük, hogy az ország gazdasági helyzetének javulásával egyidőbeu iaz 1948/49. évi költségvetésben e téren nagyobb összegű elő" irányzattal fogunk találkozni, annál is inkább, mert a népi kollégiumok jelentőségét különös nyomatékkal kívánnám hangsúlyozni diáknevelésünk szempontjából. A mezőgazdasági szakoktatás legfelsőbb irányításában vezető pozíciókba olyan embereket kell állítani, akik ezeket az igen fontos ügyköröket a demokrácia szellemének, megfelelően szervezik át és irányítják. A múltban az irányítás terén sok hibás intézkedés és mulasztás történt, ezért az ezen a téren máris jelentkező örvendetes javulást folytatni kell az átszervezés útján. A középfokú és alsóbbfökxi intézmények irányítás a , a múltban nem a szükségleteknek „ és kívánalmaknak megfelelően, hanem tervszerűtlenül és ötletszerűen történt. Ennek ered" menye az, hogy ma több olyan intézmény is van, amely felesleges, mert nincs elég hallgatója, de vannak vidékek, ahol nincs mezőgaz- _ dasági szakiskola, pedig az érdekelt lakosság több esetben kifejezte kívánságát ilyen mezőgazdasági szakiskola létesítési© iránt. A tervszerűtlen mezőgazdasági iskolapolitika, amely a múltban folyt, valamint a^ háború eredményezte azt, hogy a meglévő intézmények nim csenek kellő felszereléssel, tan- ós gazdasági eszközökkel ellátva. Hiányosan felszerelt intézmény munkája pedig nem lehet eredményes, sőt azt eredményezheti, hogy^ például a terméseredmény egy ilyen vidéki iskola gazdálkodásában alacsonyabb lehet, mint a környé-. ken gazdálkodó parasztok* terméseredménye. A gazdasági iskolának mintagazdaságnak kell lennie, hogy be tudja tölteni tanítói és példaadói feladatát. ^ T. Országgyűlés! Ha a közép- ós alsófokú szakoktatás költségelőirányzatát nézem, személyi tekintetben azt látom, hogy az 1947. és >•'-.'•'"»''.•• •'•.,'' * | a z 1948. évi költségvetés között 3,532.000 forintos többletelőirányzat van, valószínűleg az újonnan szervezett iskolák személyzetének kiegészítése, céljából. De ugyanakkor a dologi kiadások terén azt látom, hogy 1,441.000 forinttal van több előirányozva, mint a múlt évben, holott az ösztöndíjak,- a menza-segélyek,\a szegónysorsú és jóelőmenetelű tanulók jutalmazása is ennek , a kiadási rovatnak terhére van elszámolva. Tehát itt is további előrehaladásra, további fejlődésre van szükség. De a tanszemélyzet beosztása körül is voltak és még jelenleg is vannak hibák. A váró-, sokban létesített iskolák bővebben el vannak látva tanerővel, viszont a falun létesített iskolákban egy vagy két ember roskadozik a munka alatt. . A mezőgazdasági szakiskoláknál feleslegesen kitermelt nagy adminisztráció túlzottan igénybe veszi a tanárok idejét, így kevés idő marad sok helyen a gazdaság vezetésére. A gyakorlatban bemutatott eljárás igen fontos része a szakoktatásnak, mert megítélésem szerint többet ér a iSgjobb elméleti előadásnál is. Miután a mezőgazdasági termelés igen sokoldalú ismereteket követel meg a gazdaközönségtől, ezért mezőgazdasági szakoktatási intézményeinkben ki kell építeni a megfelelő szaktanácsadói szervezetet is. így elsősorban a közép- és alsófokú intézményeink jöhetnek számba._ A megoldás természetesen személyzeti kérdés is, mert ia legtöbb alsófokú intézmény ma, — a kevés létszámú tanerő miatt — ezt a feladatot nem tudja jól elvégezni. Az újgazdáknak, de a t régi gazdáknak is, a. minőségi mezőgazdasági termelés érdekében el kell sajátítaniuk mindazokat az ismer eteket, amelyek a gyakorlati életben ós munkában szükségesek ahhoz, hogy célszerűbben > végezhessék el munkájukat. Értenie kell ma egy gazdának a növénytermelés szövevényes • kérdéseihez, az állattenyésztés, az értékesítés problémáihoz is. Miután gyors eredményt kell elérnünk, szaktanácsadással kell a gazdaközönség segítségére sietnünk. Támogatnunk kell a gazdát minden problémájában, mert. csak így tudunk bel férjesebb gazdálkodást Magyarországon kialakítani. Alsó- és középfokú mezőgazdasági szak; iskoláinkban tervszerűen kiépített tanácsadói szolgálatot kell létesíteni, erre személyzetet kiképezni és .beállítani, hogy minden mezőgazdasági szakiskola jó példával, tanácsadással segíthessen a régi- és az újgazdákon. Az egységes szaktanácsadás irányítására 'a mezőgazdasági főiskolákat kell felhasználni, amelyek szorosan _ együttműködve a tudományos és kísérletügyi intézményekkel, képesek desznek a mezőgazdaságunk gyorsí fejlődését szolgáló feladatot ellátni. T. Országgyűlés! A költségvetésben talál; kozunk hozzájárulás ^ételével a nem állami jellegű mezőgazdasági iskolák költségeihez. Nem kifogásolom ezt a tételt, de felhívom' a földmívelósügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy úgy kell irányítani tervszerű iskolapolitikánkat mezőgazdasági vonalon, hogy _ ezek a magánkézben lévő mezőgazdasági iskolák, szakoktatási intézményeink, mielőbb teljes mértékben állami irányítás alá kerülhessenek. _ -''.•• ,".'".•'*• A közép- és alsófokú gazdasági tanási továbbképzés céljára előirányzott /120,000 forintos költséget kevésnek találom. Ezzel nincs intézményesen biztosítva a kérdés megoldása,
