Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-50
399 Az országgyűlés 50. ülése 1948. nem is szólva airról, hogy ennek előveteménye lehet akáir zöldtákamnány. laikár valamelyik rövid tenyészidejű zöldségféle, ami szintén jövedelmet biztosít. Itt említem meg- közbevetve azt, hogy a munkaszerzés lehetősége teMmtetében is nagy jelentősége van ennek a termelési ágnak, mert míg külterjes művelés mellett egy mezőgazdasági munkásra három holdat vagy 'annál 'többet is sízámíthatunk, addig intenzív művelés mellett katasztrális holdankint átlagosain egy ember munkaereje szükséges. Ez a felhozott példa csak egy egysaera eset. Vannak kirívóan nagy jövedeltmet biztosító esetek, különösen egy^ teljes intenzitással művelt kertészetben. Érdekes ez abból a szempontból is, hogy csak az árnívó leszállítása is még sok új kertészet megszervezését javalja. . Az indokolás csak a. 300.000 forintos összeg elköltésére 39 címet sorol fel. Ezzel az összeg" gel nem lehet nagy dolgokat kezdeni, de lehet akkor, ha a hároméves terv előirányzatát nagyobb részben az oktatásra, még hozzá a gyakorlati oktatásra használjuk fel. Anyagi tő" kével sohasem pótolható a szellemi tőke, legfeljebb igen drágán és kis mértékbein, de szellemi tőkével, minél nagyobb az, annál kisebbre szorítható az anyagi tőke. Ha látjuk, hogy az ipari termelés a nagy" üzem esi tós felé halad- látnunk kell azt is. hogy a földmívelés feltartózto Ihatatlan ul és szükségszerűen a kisüzem felé halad. És jó ez így. Szaporodásunk folytán imindig több feladat vár iránk. Elengedhetetlen követelmény, hogy ahogy a terület, tehát az anyagi tőke csökken, olyrnn arányban növeljük a szellemi tőkét. Minéj kisebb terület kerül egy, a többség akaratával lényegében egyetértő akarat alá, annál intenzivebb lehelt a termelés és tannál hasznosabb lesz az. Ma az a helyzet, hogy a földterület decentralizálásával nem áll arány" bian a szellemi deeentralizálódás. A nemzet gigászi gazdasági erő feszítését meg nem értő és rosszindulatú Heselkedőknek az az állítása, hogy öt hold föld ahhoz, hogy ott hagyjuk, sok, megellni kevés, nemcsak hogy megdöbbentő, hanem szerintem a jó megélhetés kívánatos bázisává fejleszthető. Fairkas Ferenc igen t. képviselőtársam szerint egy családnak a megélhetéséhez nyolc hold föld szükséges. Ha figyelembe vesszük, hogy 642.000 újgazda dolgozik körülbelül a fentinek megfelelő területen, továbbá, hogy 2 millión felül van az a réteg, akiknek földje öt hold alatt van. olyan kérdés elé állítjuk magunkat, mely mellett sem szociális szempontból, sem a nemzeti jövedelem, szempontjából nem mehetünk el behunyt szemmel. A mai szaktudás mellett ez a 'terület saját szükségletük fedezésére is csak szűkösen elég, pedig nemzeti javedelem szempontjából még felesleg is kívánatos. A területet sajnost, neím növelhetjük, de az agyak tágíthatok és a csodavárásból \a. reális életre állíthatjuk parasztságunkat. Nem állítom, hogy ezzel minden probléma megoldható, mert vannak területek, ahol a klíma- és talajviszonyok és a piac kizárják ezt, de vannak területek, ahol gyümölccsel, vannak, ahol zöldséggel, de vannak főleg olyanok, ahol kertgazdasággal megoldhatók a problémák, ha a tájgazdálkodást és a piacot évi február hó 20-án, pénteken. 400 megszervezzük. Ez ja foglalkozás felölel minden mezőgazdasági ágat, anélkül, hogy saját keretein belül elaprózódnék. Rugalmas, nem azt termeli, amit apjától tanult, hanem azt tudja termelni, amit kell. Felismeri az összefüggéseket, jegyük, termelési ággal alátámasztja a másikat s minden anyagot, terményt addig forgat saját keretén belül, míg az vagv a jövedelmezőség magas fokát eléri, vagy készáru lesz. tehát átalakít, tárol, egyensúlyoz; feltalálható benne a gyümölcs, ,a legintenzivebb bolgárkertészet, a magtermesztés, a takarmány, az állat, az lapróállattal való foglalkozás, ha kell, a külterjesein termelt mezőgazdasági termények kultiválása, ezeken kívül a szezonokon kívüli termelés és a télire való tárolás egyaránf. Ezek: közül azt, illetőleg lazofcat üzi, amellyel az irányításba vagy körülményeinek lehetőségeibe a legtöbb haszon reális reményében tud beilleszkedni. Fontos ennek a módszernek a meghonosítása nemcsak a termelékenység szempontjából, hanem a gazdasági, helyesebben a gazdaságot fenyegető elemi és egyéb károkon keresztül jelentkező rizikó Szempontjából is. Szükségesnek tartom, hogy a fenti termelési mód elterjesztésére a falvak olyan gazdasági jegyzőkkel árasztanának el, akik a mezőgazdaság de különösen a kertgazdaság minden részletében ne csak hogy elméletileg legyenek otthon, hanem abba gyakorlatilag is bele tud járnak illeszkedni, tehát példát adó és a példaadásból meg" élni is tudó, a tömegeiket természetesen maguk felé vonzó szakemberek "legyenek. Ezeknek kiképzése nem képzelhető el másként, mint decentralizált iskolákban^ amelyek a tájnak megfelelő körülmények között képeznék ki a nö~ vendékeiket, méghozzá gyakorlatilag is- alaposan. Mivel a. földművelésügyi minisztérium céljaira- illetőleg azoknak a 3. címben itt felsorolt és részben még fel nem sorolt tennivalóknak elvégzésére előirányzott 300.000 forintot, illetőleg a hároméves tervben — a szőlészetet is ide véve — mintegy 12 millió forinttal előirányzott összeget kevésnek találom, a költség" vetést részleteiben nem fogadom el. (Taps a néppárton.) ELNÖK: Szólásra következik a 3.- címhez feliratkozott szónokok közül 1 ? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: B,akó Kálmán! BAKÓ KÁLMÁN (kp): T. Országgyűlés! Amikor a földmívelésügyi tárca' költségvetéséhez hozzá akarok szólni, először is szeretnék anegemJlékezni a kertészetről és a méhészetről. Magyarországon a földosztás után igen nagy szükségünk van arra. hogy áttérjünk más gazdálkodásra, hiszen világos, hogy a kisbirtolkrendszer egészen más követelményekkel # áll elő. A jövőben nemcsak búzát és kukoricát akarunk termelni), hanem más, aprómagvakat is és "amellett kertészkedni is kell. gyümölcsfákat is kell ültetni. Nézzünk körül, hogyan is álluinlk a kertészettel. Azt mindnyájan tudjuk és meg tudjuk állapítani, hogy ái háború után és a háború alatt gyümölcsfáinkat is kipusztították: nem csak a többi fát, haaiem a gyümölcsfák nagy részét ís kiirtották, eltüzelték, s ami maradt, az kezelés hiányában elférgesedettj, megbetegedett. Ahogyan más vonatkozásban tettük,^ egészen elölről kell kezdeni mindent a kertészetnél is. Az államnak igen nagy súlyt kell arra fektetnie, hogy csemetekerteket létesítsen. Bár
