Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-50

401 Az országgyűlés 50. illése 1948. vannak Magyarországon csemetekertek, ezek leginkább magánkézben vannak és olyan helyen!, ahol könnyebb — hogy úgy mondjam — a megtermékenyítésük. Éhből a szempontból ez bizonyos vonatkozásban jobb. de nem jó abban a vonatkozásban, anrükor például Cegléd környékéről vagy máshonnan kell elvinni a

; tiszitántúli földbe, a szikes talajba azt a fát, amelyet itt a homokon neveltek vagy ne meisíiteítek; ez ugyanig ott a legtöbb ecetben elpusztul, Nekünk tehát az a kérésünk, hamson odia a földmívelésügyi miniszter úr, hogy állami csemetekertek létesüljenek tájegységek szerint, (Helyeslés a MsqazdWárton) hogrv a csemetéket ott tudjuk felnevelni, abból a ta" iliajbóli, amelybe azután ültetni akiarjuk, mert akkor a csemetének már lesz elég ereje ahhoz, hogy ott megmaradjon és ott növekedni tudjuk. Hiába próbáltuk akár a köszméténél, akár más nemesített fáknál: ezelk elpusztulnak abban a kemény talajban. Természetesen erre van előirányzatunk, de amennyire lehet, ezt tovább kell még fejleszteni és ha lehet nagyobb beruházásokat fordítson rá a minisz" ter úr. Arról is beszélni kell még itt, a már fennálló csemetekertekikel kaipcsolaitban. hogy miért szükséges, hogy ezek állami kézbe kerülj enek. f

Azért, miért a magán facseniete-kereskedéSnél kihasználják iái fogyasztókalt. Kilenc-tíz forintba kerül egy csemete. (Ügy van! a néppárton.) Sem az i új, sem a régi birtokosok nem tudnak ilyen áron csemetéket megvásá" rolni és még fokozzia a bajt, hogy a csemete közben el is pusztul, mert nem arról a vidékről való. H,a ezeket a csemetekertekei; át tud" juk venni, igen nagy előrehaladás lesz a kertészeteiknél és egészen,világos, hogy erre szükség van. Lehetetlen az. ahogyan mi: állunk a Tiszántúlon, meg másutt. Nagy a sivárság, nagy a kopaszság az egész vonalon, mert nincs sem gyümölcsfánk, sem pedig szerszámfánk. Egykét szóval talán azt is megemlítem még- — bár nem tartozik ide, de annvira^ szomorú szívvel és szomorú lélekkel állapítjuk meg. hogy mégis felhozom — hogy: nekünk nemcsak ezek a fáink pusztulták el, hanem elpusztultak az akácfák és mások is. Ma a dülőutak végig kopaszak és nincs fánk ott sem. Talán ennek is következménve aK, hogy az eső is jobban elkerül bennünket, mint a Dunántúlt vagy más megyéket. Jó volna, ha a földmívelésügyi miniszter úr arra is kiterjesztené a figyelmét és kezébe venné és kötelezővé tenné azt. hogy a birtokosok legalább saját földjük vég-ét ültessék be csemetékkel. Ez nagyjelentőségű kérdés. Rengeteg sok fát tudnánk elhelyezni, ültetni, amire nagy szükségünk is van. Ezt mindén földbirtokos megteheti, csak egy kis akarat kell hozzá^. ha pedig nem akarja, egv kicsit meg kell szorítani a körmét. Meg kell említenem, hogy azok a csemeték, amelyeket magántelepeken neveinek, nagyon silányak, nem kezelik őket jól, éppen ezért kellene állami kezelésbe venni ezeket a telepeket. Van itt egy másik megjegyezni valóm is: a permetezőszerek hiányossága- A permetezőszerekkel igen sok baj van. Nehezen lehet hozzájuk jutni. Ezt a kérdést is tisztáznunk kell, nehogy úgy járjunk, mint ahogy sokszor jártunk már, hogy el-elkéstünk valamivel, például úgy hébe-korba a vetőmaggal'. Tudjuk* hogy nehézségek vannak, de arra kell törekednünk, hogy ezek a permetezőszerek ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ III. \ évi február hó 20-án, pénteken. 402 abban az időben juthassanak el a fogyasztóhoz, amikor arra tényleg szükség van, mert hiszen ez meghozza a maga költségét. Drága voltáról nem beszélek, mert hiszen ha van. akkor megéri azt, amibe kerül, mert megmentettük vele é r tékee gy üm öleseinkéit. Rá kell mutatnom arra is, hogy a. kiosztott gyümölcsösök elég silány kezelésben vannak. Sok helyen rosszul kezelik őket. Talán jó volna, ha a földmívelésügyi minisztérium felügyelet alatt tartaná ezeket és gondolnának arra, hogy valahogy szövetkezeti alapon kellene ezeket műveltetni, mert így szakember is kerülne és irányítaná a művelést. Azt látjuk ugyanis, hogy az ilyen területeken sok a pusztulás és a pusztulásnak elsősorban a szakképzettség hiánya az oka. Több ember között — esetleg kiküldöttekről is szó lehetne — inkább akad olyan, aki ért hozzá és irányítja a művelést: de így. ha nem törődünk vele, mindenki „a maga feje és szakálla szerint csinálja. — amint a paraszt szokta mondani. Meg kell azt is említenem ezzel kapcsolatban, hogy az értékesítés terén is vannak hiányosságok. Előfordul, hogy megterem ugyan a gyümölcs, de nem tudják értékesíteni; nincsen összekötőszerv, amely összefogná az egészet és gondoskodnék a szállítási lehetőségekről. Van rá eset. hogy megterem a gyümölcs, de nem tudnak vele mit kezdeni- Ezért kellene központokat létesíteni. Valószínű, hogy erre a célra megfelelnek a földmívesszövefkezetek, tehát azoknak ,a kezébe kell ezt tenni. Biztosítani kell, hogy a földmívesszövetkezeteknek legyen lehetőségük és módjuk ahhoz, hogy megfelelő öszszeggel rendelkezvén elláthassák ezt a feladatot. Hiszen a földmívesszövetkezeteknek ez a hivatásuk, a nagy baj csak az, hogy nincs tőkéjük. Lehetőleg oda kell tehát hatni, hogy a l'öldmívesszövetkezetek több tőkéhez jussanak, hogy erre is jusson egy kis befektetés. Ezenkívül hűtőházakra is szükség volna, hogy tárolni is lehessen az árut. Tárolás lehetősége nélkül ugyanis mindjárt el kell adni ia gyümölcsöt, ami annyit jelent, hogy esetleg akárhogy el kell adni, na azonban a termelőnek lehetősége van a tárolásra, akkor várhat egy kicsit az eladással addig, amíg az ára erősebb lesz. Más vonatkozásban is ez a helyzet, hogy akár a búza, akár más mindig akkor olcsó, amikor szezonja van. Ha várni tudunk az értékesítéssel, akkor jobban tudjuk értékesíteni. Tulajdonképpen ennek is az volna a célja, hogy a termelő várni tudjon az értékesítéssel és az egészséges gyümölcsöket el tudja raktározni. (11.30-) T. Országgyűlés! Még a méhészetről szeretnék beszélni, amely az előbbiekkel szoros kapcsolatban van. A méhészetet az emberek valahogyan könnyen veszik, különösen azok, akik nem ismerik, és nem is tudják, hogy a méhészet mezőgazdasági szempontból tulajdonképpen mit jelent. A méh nemcsak a mézet hordja, hanem nemesíti is a virágokat, miközben porzóról porzóra megy. De a méh egyébként is értékes kis állatocska. Bár mi emberek volnánk mindnyájan olyanok, mint a méhek. (Derültség és helyeslés.) akkor hároméves gazdasági tervünk is biztosan még hamarább sikerülne, és két év •alatt befejeznénk, (DÉNES István (md): így van!) mert a méhek között nincs szabotázs, (Derültség és helyeslés.) nincs összeesküvés, (Derültség és felkiáltások az ellenzéken: De ott vannak a herék!) a heréket pedig csak addig tartják, míg szükség van rájuk. (Derültség. — 26 ' \