Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-49

381 Az országgyűlés 49. ülése 1948. pártom névéiben # részleteiben is elfogadom. (Taps a kommunista', a szociáldemokrata- és a parasztpárton.) ELNÖK: Szólásra következik) a címhez feliratkozott szónokok köziül? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Patonay Elek! PATONAY ELEK (kg): T. Országgyűlés! A tárca költségvetésének második címe a >»Mezőgazdaság«. Ha a mezőgazdaságunkalt né" zem és alapos vizsgálat tárgyává teszem? megállapíthatom, hogy mezőgazdaságunkban nehezen küzködünk azért, hogy kiadásainkat, t

zükségleteinket fedezni tudjuk, (ügy van! Tgy van!) Amikor ezt megállapítom és a vizsgálatok alapján a mezőgazdaságban fog" lalkozók mindnyájan megállapíthatjuk, úgy érezzük, éts úgy látjuk, hogy a földmívelés" ügyi kormányzat maga is ugyanilyen, nehéz* ségekkel küzd és harcol, mert legnagyobb J°" íakarata és odaadása^ mellett sem tudja telje" síteni azt a sok kívánságot, amelyet a pa" rasztság a f öldmívelésügyi kormányzattal szemben szeretne támasztani. A mezőgazdaság fejlesztésénél különös örömmel állapítom meg azt, ami a szántóföldi növénytermesztésnél és azoknak a kísérleteknek beállításánál történik, amelyek azt a célt szolgálják, hogy minőségi termelésünket minél magasabb fokra emeljük, amikor nemcsak a növényfajták kikísérletezését állítja be a földmívelésügyi minisztérium, hanem ezekneík tájegységek szerinti kikísérletezését is. (Helyeslés.) Emellett azonban még nagyon fontosnak és üdvösnek látom azt, hogy a földmívelésügyi kormányzat ezeknek- a 'növényféleségeknek nemcsak tájegységek szerinti, hanem a talaj minősége szerinti kikísérletezésére is törekszikEz olyam szempont, amelyre különösen fel kell figyelnünk. A meső gazaságnak régi panasza, hogy mindenféle tájegységünknek és talajtípusunkmak megfelelően nincsen kikísérletezve és kinemesítve az. a növényféleségünk, amely azon a talajtípuson a legjobb és legtöbb termést hozza. Ennek a szempontnak figyelembevételével a mezőgazdaságnak, különösen a Duna-Tiszaközének külön kívánsága még az is, ezeken a bemutató telepeken, ezeken a kísérleti telepek mellé még' egy meszes homokra kiterjedő kísérleti állomást is állítsunk fel, amely az ennek a talajnak legjobban megfelelő nö. vényféleségéket — rozsot, burgonyát, kukoricát, stb. — kikísérletezii, illetve kinemesíti. Ennél a tételnél külön szeretném még hangsúlyozni, hogy ezekre a kísérleti intézményekre, nemesítő telepekre abból a szempontból is igen nagy szüksége van a mezőgazdaságnak, de szüksége van különösen . annak,a kisparasztságnak, amely a maga Ikis birtokán nem tudja eaeket a kísérleteket elvégezni, hogy ezeken a bemiutgrtó telepeken, ezeken a kísérleti telepeken tanulmányutak során saját szemével láthassa és saját maga meggyőződhessék arról, hogy milyen aiz a növényféle, amely az ő talajtípusának, (17.30) az ő talajminőségének a legjobban megfelel, (tfgy van! a kisgazdapárton és a magyar demokral-apárton- — LÉVAY Zoltán (md): Minden faluba egy mintagazdaságot !) T. Országgyűlés! Nagy szükségünk van még ia minőségi termelésnél a kikísérletezések tekintetében arra, amit már Filó képviselőtárévi február hó 19-én, csütörtökön. 382 saim is említett és amire röviden még én is rátérek: hogy azokat a minőségi vetőmagokait, amelyeket a növénynemesítő telepeik kikísérle• tezve, szaporításra: továbbadnak, olyan gazdáik kezébe adjuk" (Helyeslés a kisgazdapárton.) akiknél a minőségi tiszt ságnak megfelelően tényleg a ^öbbtermelést és a jobb termelést tudják szolgálni. (LÉVAY Zoltán (md): Nem viszik a malomba!) Minit termelőgazda gyakorlatilag tudom, hojgy a minőségi és nemesített mag elvetésénél minden egyes esetben pár métermázsa többletet kaptam. Ha meg tudjuk valósítani, hogy a nemesítő telepek, majd a továbbszaporító telepek segítségével minőségi magot tudunk juttatni a,z egész országnak, olyan termelési lehetőségeket tudunlk a kisparasztságnak biztosítani és olyan eredményeket tudunk elérni, amelyek a jövedelmezőséget óriási mértékben fokozzák. A mezőgazdasági rovatnál még meg kell említenem az ipari növények termelésével kapcsolatos kísérleteket. Ezekneík is óriási jelentőségük van- Számtalan esetben tapasztalhatjuk különösen most az olajmagvak kötelező termelésének bevezetésénél, hogy ha a mezőgazdaság nem kap megfelelő minőségű vetőmagot, akkor rosszabb eredményt ér el. Különösen áll ez a homokoni a napraiforgótermelésre: egyfelől nagyon jól bevált az alacsonyszárú, nagytányérú töirpenapraforgó s ezzel nagyszerű eredményeket tudtak elérni, ugyanakkor a magasszárúak majdnem semmi termést sem hoztakAz ipari növénytermelés kérdése mellett ebben a rovatban szerepel a konzervgyárak részére szükséges növények termesztésének elíősegítése is. Mezőgazdasági konzerviparunk produktív munkáját óriási mértékiben segítjük elő azzal, ha a konzervgyáriakat is kikísérletezett jó termeivényekkel tudjuk ellátni. De különös fontossága van a konzervipari növények termelésénél annak is, hogy a mezőgazdaság konzervipari növényeket csak úgy tud megfelelően termelni, illetőleg úgy tudja azokat verseny

: és exportképessé tenni, ha a mezőgazdasági ipar jövedelmezősége arányban van a mezőgazdaságot jogosan érintő munkabérigényekkel. Ha ezt nem tudjuk a mezőgazdaságnak biztosítani, akkor sem ezeknek a kérdéseknek a megoldását, sem pedig mezőgazdasági iparunkat nem tudjuk olyan mértákbent segíteni és támogatni, mint amilyen mértékben arra szüksége van nemcsak magárnak a mezőgazdaságnak, hanem szüksége van az egész országnak is. (Úgy van! a kisgazdapárton.) T. Országgyűlés! Amikor ezekről a, kérdésekről beszélünk, örömmel kell megállapítanom, hogy a kísérleti célokra fordított összeg tényleg elősegíti ezeknek a kísérleteknek eredményeit, ha <eizeket el is tudjuk juttatni a mezőgazdaságba, a parasztsághoz- De nagyon fontosnak tartanám még ebben a kérdésben azt is. hogy tájegységek szerint igyekezzék a földmívelésügyi kormányzat elvégeztetni azt a talajtérképezést, talajt el vételezést, amellyel a mezőgazdaságban a kataszteri tiszte jövedelem aranykoronában történt megállapításánál sokkal jobb és tökéletesebb megállapításokhoz juthatnánk. Különösen fontosnak tartom^ ezt azért is, mert a tájegységek összeállítása után mezőgazdasági iparunkat decentralizálva azokra a vidékekre helyezhetnők, ahol a talajtérképezés és a tájegység szerint a meizőgazda-