Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-49

383 Az országgyűlés 49. ülése 1948. évi február hó 19-én, csütörtökön. sági iparhoz szükséges növényféleségek a leg­• jobban és a legeredményesebben, a legolcsób­ban és ia legjutányosabban temielbeitők­Nagyoai fontosnak tartanám még a mező­gazdasági kísérletügynél a növényeknek, te­hát maguknak a magvaknak a kikísérletezé­sét, vegyvizsgálatát. stb., ami szintén be van állítva ia költségvetésbe. Nagyon jól tudjuk, hogy a minőségi termelést az ilyen kísérletek is nagy mértékben tudják elősegíteni. A mi­nőségi termelés szempontjából nemcsak gya" korlatból fontos tudnia a parasztnak, hogy milyen minőségű búzát termel, hanem még az is nagyon fontos, hogy a lisztkísérleti állo­más bizonyítsa be. hogy annak a búzának mi­lyen nagy a siker tartalma, milyen aminősége. örömmel látom, hogy a föild>mívelésügyi kor­mányzat igyekszik segíteni és támogatni eze­.ket a kísérletügyi intézményeket, hogy ezzel segítsen bennünket, termelő parasztságot és teljesítse a mi jogos kívánságainkat és köve­teléseinket. Nagyon szeretném, ha a kísérletügy terén még fokozottabb mértékben vehe'tnők munkába gyógynövényeink gyűjtésének és kikísér léte" zésének problémáját. Ha a magyar mezőgaz­daság jövőbeli helyzetét nézzük, félő, hogy — amint már előttem szólott képviselőtársam is megemlítette — gabonában túltermelésbe ke" rülhetünk. (Úgy van! a kisgazdapárton.) Kert­kultúránkkal olyan fejlődést érhetünk el, hogy esetleg nehézségekbe fog ütközni az eladási lehetőségek megteremtése. Mi lesz akkor azzal a, kisparasztsággal, amely nem találja meg kereseti lehetőségét? Óriási szerep vár tehát a gyógynövényterinelésre és azoknak az apiró magvaknak termelésére, amelyeknek eladási lehetőségei a külföld felé egészen jól biztosít­hatók, mert a Magyarországon termelt apiró" magvak jó csiraképességük következtében mindig elsőrendű exportlehetőségre számít­hatnak. (Úgy van! a kisgazdapárton.) T. Országgyűlés! Amikor ezeket a mező­gazdasági problémákat nagy általánosságban összefoglalva ennél a címnél tárgyaljuk, en­gedjék meg, hogy megemlítsek még a mező­gazdaság egyetemes szempontjából egy olyan kérdést is, amely ugyanolyan fontos érdeke a mezőgazdaságnak, mint az, amit eddig el­mondtam. Kísérletügyi intézményeink felállításánál említést tettein a meszes homokról. Most sze" rétnek itt továbbmenni ós egy kérdést meg­említeni, amelyről a, földmívelésügyi minisz­ter úr valószínűleg megfeledkezett. Ez pedig a szikesek javításainak kérdése. (Helyeslés és taps a kisgazdapárton és a néppárton.) Én magam is saját szememmel láttam azt a gi­gászi küzdelmet, amelyet a magyar paraszt­ság a szikesek megjavításával kapcsolatban folytatott. Ebben a kérdésben még fokozottabb mértékben kell a parasztságnak segítségére sietni, mert nemcsak annak az egyénnek, an­nak a kisparasztnak szolgáltatunk ezzel bol­dogulási lehetőséget, hanem az egész magyar nemzetgazdaságinak is jövedelemtöbbletet, tudunk biztosítani. De vannak más szikeseink is, nemcsak azok a mésztelen szikeseink, amelyeknek már — hála Istennek — elkezdődött a megjavítása. Itt vannak különösn a Duna-Tisza közén az onasi kiterjedésű szódás-meszes szikesek. Ezeknek a javítási problémáival is foglalkoz­nunk kell, mert ezeken a szikeseken — mint a múlt esztendőben a Duna-Tisza közén láttam — még a rizstermelésit sem tudják bevezetni, mert a rizstermelés is csiak ott magy, ahol a szódatarrtalom a talajban nem megy 1 vagy 1.5 százalékon felül. A rizstermeléssel is tehát csak ia jobb szikesekan tudunk foglalkozni árasztással. Itt vannak azonban ezek a nagy­kiterjedésű szódás-szikes területeink. Ezeknek javításával szintén foglalkoznunk kell; így tudjuk földterületünket gyarapítani, mert ha egy hold földön tíz hold föld termését tudom kihozni, ezzel az országnak tekintélyes jöve­delrníi többletet tudok biztosítani. T. Országgyűlés! Sajnos, időm nagyon te­lik és végére akarok érni mondanivalóimnak. (Halljuk! Halljuk!) Szeretnék itt még meg­említeni egy\ a mezőgazdaságról szóló cím alá egész nagyszerűen beilleszthető kérdést. Ez pedig- a mezőgazdaságnak, tehát 'az egész ma­gyar parasztságnak régi jogos követelése. 4xz, hogy saját sorsának irányításába, beleszólhas­son, termeivényei útjának követésébe bete­kintést nyerhessen __ és azt figyelemmel kísér­hesse. (Úgy van! Ügy van! a kisgazdapárton és az ellenzéken.) Á mezőgazdasági ^érdekkép­viseletnek volna ez a feladata, (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárton és az ellenzéken,) sajnos, ezt eddig még nem tudtuk megvalósí­tani. Örömmel hallottam, amikor a. miniszter úr célzást tett airra, hogy a meglévő földmíves­tanáicsokat igyekszik felruházni nagyobb ha­táskörrel, esetleg — mint hallottam — a föld" mívestanácsok kiépítésével igyekszik pótolni ezt a nagy hiányt addig is, míg ezt meg tud­juk, valósítani. T. Országgyűlés! Van itt azonban még egy másik probléma is, amely ezzel szorosan kap­csolatos. A mezőgazdaságnak hiába van tör­vényes érdekképviselete, ha ez a törvényes ér­dekképviselet nem tudja betölteni feladatát, nem tudja pedig betölteni azér ! K mert nem ve­szik figyelembe vagy nem hallgatják meg. 1946-ban 214/1946. sz. alatt a Giazdasági Főta­nács már hozott egy határozatot, amelyben fel­hívta a minisztériumokat és a belügyminisz­tériumon keresztül a. közigazgatási hatóságo­kat, hogy minden rendelet kiadásánál és meg­szerkesztésénél a mezőgazdasági érdekképvi­seletet, más vonatkozású rendeleteknél pedig a más érdekképviseleteket feltétlenül hall­gassák meg. Nagyon sokszor érezzük és tapasztaljuk­hogy a mezőgazdasájg már csak akkor szerez tudomást a rendeletekről, törvényekről, ami­kor azok kibocsátásra kerülnek, és a mező­gazdaságnak nagyon sokszor utólag kell par taaiszaivaöi — hogy úgymondjam — valósággal zaklatni a minisztériumot azért, hogy az eset­leg tévesen kihozott rendeleteket megváltoz­tassák. ELNÖK: A képviselő úr beszédideje lejárt. PATONAY ELEK (kg): Befejezem. T. Országgyűlés! A földmivelésügyi mi­niszíteir úr beszámolójából és a kormányzat jó­indulatából! ia látjuk' hogy segíteni, támogatni akarják a mezőgazdaságot ós különösen ta­pasztaljuk ezt a háromtéves tervnél Figyel­mébe ajánlva a miniszter úrnak mindazt, amit elmondottam, kérem, hogy mjiinéu! előbb se­gítse meg a mezőgazdaságot.

Next

/
Thumbnails
Contents