Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-49
363 Az országgyűlés 49. ülése 1948. .Ezek előrebocsátása után ós annak az ige-. rétnek a kinyilatkoztatása mellett, hogy a részletes tárgyalás során fogok majd az egyes részletekkel kapcsolatos esetleges megjegyzésékre válaszolni, méltóztassanak megengedni, hogy nagy általánosságban röviden vázoljam a földmívelésügyi minisztérium ezidőszeriíiti tevékenységét, amelyből elsősorban az állami gazdaságokat emelem ki. Az állami gazdaságok területe, mint méltóztatnak tudni, a háború előtt mintegy 70.000 katasztrális holdat tett ki Ebből a földlterü" létből, ha jól emlékszem 47.000 katasztrális holdat kiosztottak, a megmaradt 23.000 katasztrális holdhoz csatlakoztak még az ország különböző területein létesült 200—1500 katasztrális holdas állami birtokok, amelyekkel együtt végeredményben a háborúelőtti, körülbelül 70 000 katasztrális hold területet teszik ki az állami gazdaságok. Ezek az állami bittokok hivatottjaik azokat a vetőmagnemeS'ítési,. állattenyésztési ós egyéb feladatokat teljesíteni, amelyeket azelőtt bizonyos mértékben a nagybirtokok teljesítettek. Ezeket ia feladatokat az állami birtokok természetesen 70.000 katasztrális holdon maradék" tálamul nem tudják megoldani. Éppen ezért — amint azt Filó Sámuel barátom is említette felszólalása során — magam is foglalkozom már régebbi 'idő óta azzal a kérdéssel, hogy bevonjuk ebbe a munkába' az 50 katasztrális holdon felüli területeket is. amelyeiket ezek' nek a feladatoknak megoldására alkalmassá kell tennünk. Megjegyzem, hogy az állami birtokok csodálatos munkát végeztek már eddig is. Állattenyésztésünk fokozatosan most már annyira javult, hogy amíg azelőtt egy számos jószágra 100 katasztrális holdon felüli terület esett, ma már egy számosállatra 7-2 katasztrális hold esik. Vetőmagnemesítő kötelezettségünknek az állami birtokok a közelmúltban csak annyiban "tudtak eleget tenni, hogy például a gabonaneműelkből 220 vagont, tengeriből 30 vagont, burgonyából ugyancsak 30 vagont »tb. termeltek, de azt hiszem, ezek felsorolásával kár volna untatni az igen_ t. Országgyűlést. Min" denesetre az állami birtokok ezen túlmenően más feladatokat már nem tudnak végezni, ezért kell segítségükre sietni. Az állattenyésztés területén rendkívül je~ lerutős munkát végeztek az állami birtokok, mert hiszen lóból 10, szarvasmarhából 30, juh-, ból 20, sertésből 39> kecskéből 1 és szamárból 1 gazdaság törzstenyészettel rendelkezik már, amelynek szaporulata az. állami akció keretén belül a köztenyésztés feljavítására szolgál. Gondoskodás történt az állami ••mezőgazdasága birtokok mezőgazdasági iparának kihasználásáról is. Felemlítendő itt, hogy 9 szeszgyár, 3 malom és 1 kendergyár már működés" ben van. Külön kiemelendő a mezőbegyesi kendergyár, amely az országban a legkiválóbb minőségű kendert állítja elő és amely jelenleg már kapacitásának 60% ával dolgozik. Itt kell még megemlítenem, hogy a mezőhegyesi állami birtokon létesítettünk ^egy takarmánybrikettgyára t, amely melkó néven takarmánybrikettet gyárt 60%-os kukoricaszár" őrleményből. Ez a takarmány a maga össze" tételében — tartalmaz olajmagdarát, melaszt, stb. — szóval takarmány értékiében meghaladja a száraz lucernaszéna tápértékét. Ebből a takarmányból főképpen az árvízsujtotta területekre juttattunk nagyobb mennyiségeket. évi február hó 19-én, csütörtökön. 364 (GYULAI József (kg): Nagyszerűen bevált!) Örülök neki, meg is Ígértem annakidején, annak ellenére, hogy tamáskodott a képviselő úr. Az álliaimi birtokokon ezenkívül kísérletek folynak növénytermelési, állattenyésztési,. ál. dategészsógügyi stb. vonaDakon. Az állami hal- és nádgazdasági üzemeik természetesen bizonyos hallastógiaEdálkodást folytatnak, amelyet már odafejleszt ettek, hogy ha jól emlékszem, mia már -mintegy nyolcszáz métermázsa éöőpontyot tudunk külföldre szállítani. Ami a nádgazdaságot iliieti, az ipari nád egyrészét építkezési célokra próbáltuk .forgalombahozni. Meg 1 kell mondanom, hogy külföldön már a mi nádunkat nem nagyon keresik, mert az olasz nád közben Svájcban elfoglalta azt a területet, amelyet azelőtt mi birtokoltunk. Éppen ezért komoly kísérleteket folytatunk atekintetben, vájjon ai nádat nem lehetne-e ceíQulózegyártásra felhasználni. . Jelenthetem az igen t. Ország-gyűlésnek: ebben a tekinltetben már annyira előreha'liadtak a kísérletek, hogy azt hiszem, csak néhány nap kérdése ós röv'desen megkapom az idevonatkozó számadatokat. A kalkulációt ellenőrzöm és meg vagyok győződve arról, hiosv a nád! ilyetén való*, felhasználásával ceüflülóze-. és .papírbehozataiiunlk jelentékein v részét ki tudjuk küszöbölni. Ebben az esetben még a kukoricaszárnak ugyan esiak __ cellulózegyálrtásra való bevonása nieilltett foglalkozni fogunk egy eel'lulózegyár feíliállításával. Azt hiszcni, felesleges külön hangsúlyozn'om, hogv ez mit jelent valutáris szemnontból. (KISS _ Ferenc (félegyházi) (md): Több lesz a napilap! — DeriMtség.) Ennek a gyártási eljárásnak melléktermékeként jelentkezik ia> formaldehid nevű anyag, aimeOyből a nylonhoz hasonló pótany^ietot lehet előállítani. Ezt m ki forrjuk vizsp-áini. (DerihMséa és közbekiáltások a néppárton: Állllaimi nylonharisnya!) Ne tessék ezen mosolyogni, melrt ha beválnak PIZ ehhez fűzött remén veik, akkor ennek értékes eredménye Cíesz- (Általános helyeslés és tar>s. — BAKÓ KállTTíán (kp): TJÍTV lláts-yik, nipni hisznek a, fejlődésben! — SZABADOS Páft Mn): Már örömében se n^ves«fin p^ ember? Hát úrkor' nevessen'? — Derültspp.) ELNÖK: Csendet kérek, képviselő urak! SZABÓ ÁRPÁD miniszter: T. Országgyűlés! Az álilaani , erdőgazdasági üzemek a múlthoz képest nagy átalakulásion mentek keresztül. Méltóztatnak tudni, hogy a -száz kataszitráljis holdnál nagyobb kiterjedésű iingatr iának álami tulajdoniba jutottak. Az üzemek területi kiterjedése 100.000 katasztrális hoLdiró! 1,544.066 katasztrális holdra emelkedett. Az oirszág tűzifa- és szerszáuifa-szüfcsógiLete évenként körülbelül 6,650.000 ürméter. Hazai erdőségeink, évii. fahozauiia 1,200.000 ürmétert tesz ki. Ennyi az évi f'amövedék. A folyó költségvetésbe 2,000.000 ürméter' faitermelést állítottunk be, auii jóval kevesebb országunk faszükségleténél. Ezért, hogy _ az erdőkben lévíő fátokét megmentsük a jövő számiána, a hiányzó famennyiséget a szonniszéd országokból kell beszereznünk. Megfontolás' tárgyává teszem Filó Sámuel barátomnak a bútorfára vonatkozó gondolatát Utasítani' fogom az álami. erdőgazdasági üzemek vezetőségét, hogy .ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozzék, mert ha, ilyen örven' detesen emelkedik az ország széntermelése 1 ,
