Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-49

31.-7 Az országgyűlés 49. ülése 1948. évi február hó 19-én, csütörtökön. Ő48 alapján szedett tenyésztési Jódíj ési hoz;z.á.iárulás* címén befolyó 4 összeg

1 mintegy 5 millió forint, a kettő tehát összesen szintén; 14 milliió. A földmívelésügyi kormányzatnak tehát a iovakra sincs kiadása, mert a kiadás megtérül a 'lóversenyfogadásokból, illetve a lótenyésztési bevételeikből. Rét- és legelőg/aizdálkodásii célokra Százezer forint' zöldmezőmozgalom támogatására 240.000 forinit van a költségvetésben biztosítva. Ez nem komoly összeg, ha tudjuk azt, hogy 1,127.000 hold rétünk és 1,700.000 hold f legedőnfc van az országban. Ebből az ös«zegből túlzottan sok aligha jut rájuk. Mi állandóan minőségi termelésről beszélünk. Az. állattetnyésztés a múltban is mindig a kisemberek takarékosságának eszközéül szolgált. A kisemberek jobb jószágot, jobb hízót, jobban tejelő tehenet igyekeztek tartani ' gondoizósuk révén és ha egy sertést sikerült gyorsabban vagy szebben megbízlalni, aiz abból származó pénzből tellett ruhára, megélhetésire, esetleg házra vagy földvásárlásra. Takar mány terme lésről — különösen homoktalajon — addig nem Jenét komolyan szó, amíg a beszolgáltatás a mai holdrendszerhez vian 'kötve. Nem lehet róla beszélni azért, mert a beiszoligáltaítlást takarmánynövényt termelő holdak után isi teljesíteni kell, s mivel a rossz földön kevesebb terem, a gazda nem tudja pótolni azt a mennyiséget, amelyét a talkarmáiiytermesztés elvon tőle. Ezen akként lehetne segíteni, hogy a takarmánytermelő földeket, a hereföldeket vagy pedig az egyéb bükkönyös takarmányokbal bevetett földeket mentesíteni kellene a beszolgáltatások aiób éppen ügy, mint az ipari növényekkel bevet ett s z autó f öld eket. Állattenyésiztésünk másik igen nagy hiányossága, hogy nincs korpa, niíncs olaj- " pogácsa. A gazdáik millió métermázsaiszámra szolgáltatják be adóba a búzájukat, korpát, olajpogácsáit azonban alig tudnak vissizakapni. Mondhatnám, semmit sem kapnak vissza. A kukoricát ezer viaigón, számra főzték ki, mert állítólag defektet kapott a sizárazságban. A melaszt csak iszeszfőizésne baszni alják. A 60 forintos búza mellett 56 forint a korpa ára- az 5%-o.s idegen ainy/ag-gal [kevert olajpogácsa igen sokszor 20%-ban is héjat tartalmaz. (13.00) Tejet szárazom tartott igázott jószág nem ad; nemcsak hogy nem ad tejet, haniem meddő maariad, két esztendeig nem tud tejet adni, ez pedig igen nagy veszteség mind a ösialád, mind az ország és a csecsemők tejellátása. szempontjaiból. De megfontolás tárgyáivá kellene tenni aziti ' is, hogy a kintiaké tanyai embernek egy telién után egyáltalában kel!l-e tejet leadnia, vagy nem kell. Egy tehén falusa vagy tanyai viszonylatban a mostani rossz időjárási viszonyok mellett, a mosdani szárazság és taikarmányinség közepette, alig-alig ad annyi tejet, amennyi niagánaik a családnak elég lenne. _ ' De egyébként is megf jntolás tárgyává teendő a jobb takarmányozás kérdése, mert a jobb ^takarmányon tartott állat jobb trágyát ad, a jobb trágya pedig jobb, illetve több termést ad_ és nagyon, de nagyon sokat jelentene az, ha jobb trágyázással csak egy mázsával is emelnénk 9.5 millió hold szántóföldünk termésátlagát, mert ez'azután valóban eme^é a dolgozók életnívóját. * Nem ingyen kéri ezt a parasztság, mert 16 millió hold földje után 15 millió aranykoronával adózik, és búzában fizet földadót; a homokos föld után még büntetést is fizet, mert 10%-kal megbüntetik, ha földjén csak rozst termelhet; 20%-kal büntetik, ha csak zabot termelhet ésy30%-kai, hacsak kukoricát terem a földje. De kis tanyája után is fizet — a r tegnapi nap folyamán festettek szomorú képet arról, hogy milyen primitív, egyszerű tanyák vannak 50—60 forint adót a fogata után, illetve saját maga után fizet közmunkát, lova után tenyészadőt, tehene után ugyancsak adót,. kutyája után ugatása adót, (Derültség.) fizeti a közmunkaváltságot a földje után az OTI-hozzáj árulást, az illetményadót, a műtrágyaadót, bead gabonát, tejet, zsírt, olajosmagot, — mégpedig önköltségiáron alul adja ezeket — fizeti az ártéri hOiZizájáruiást, a kamarai illetéket, fizet .adólapokért, fizet belypénzt, járlatot, fizet a cukor-, textil-, petróleum- és talpjegyért, igen sokszor 36%i-os kamatot is fizet, az elszámolásnál pedig temérdek munkanapot elveszt. Ez, mélyen t- Országgyűlés, mind azért van, mert még ma sincs meg a mi paraszt- ságunk érdekvédelme. (Úgy van! Úgy van! a néppárton.) Igenis, az érdekvédelem volna" hivatva arra, hogy azt a bizonyos, agrár olló» mák nevezett dolgot szűkítse ós egyszersmindenkorra megfizettesse azt a munkát, amelyet földmunkának hívnak. Szólnom kell még az erdősítésről. Az erdősítés kérdése' nagyon is fontos, különösen az ' Alföld fásításának szempontjából, mert ott szükség van az, erdőre, mint homokfogóra, szükség van az erdőre csapadékok előteremtése miatt és •— talán elsősorban kellett volna említenem — egészségügyi szempontból Erdősítésünk m,a 12%-os, holott 24%-osnak kellene lennie. Kétmillió köbméter kitermelt fa helyett csak egymillió köbméter az é\

T

i növekedés. Ha így haladunk az erdőirtással, igen könnyen megérhetjük, hogy valóban nem lesz tűzrevaló fánk. Nagy niba az, hogy az emberek fát ugyan vágnak ki naponként, de ültetni nem ültet senki. Keresni kell ennek okát. Tudott dolog, hogy a fa tulajdonképpeni növéséhez 20, sőt homoktalajokon 30 év kell. Ma a fa ültetése és a föld megfordítása körülbelül 1000—1500 forint kiadást jelent, 1500 forint fe'eslege pedig nincs ma. a gazdának, nincs a kisbirtokosnak, mert hiszen, még az igával és a különböző felszerelésekkel kapcsolatos beruházásait sem tudja elvégezni. Abból az 1,400.000 katasztrális hoki erdőterületből, amelyet a

z állam 1945-ben kapott, még csak mindössze 100.ÜUÜ katasztrális hod van a.z állam nevére telekkönyveivé, 1,300-000 katasztrális hold sorsa tulajdonképpen még ' bizonytalan. így tehát az állam — egyedül neki lévén nagy erdőterülete — kellene, hogy jó példát mutasson beruházásokkal, illetve telepítésekkel arra, hogy ezt a kérdést hogyan és miként kell megoldani Az erdőtelepítés nagyon fontos eszköz lenne az állandóan hangoztatott munkanélküliség levezetésére is. Nagy pusztaságok, buc- «. kás részek vannak még mindig, amelyek csak lyukat- helyettesítenek a földön, és ezeknek fásítása nagyon szükséges lenne. A földmívielésügyi tárca egyesített bizottsági tárgyalásakor a pénzügyminiszter úr adott választ felszólalásainkra. (DÉNES István (md): A pénzügyminiszter?) Igen. Hibáz-