Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-49
* • 345 Áz országgyűlés 49. ülése 1948. Nem teszem vita tárgyává az előadó úrnak az,t a^ (kijelentését, hogy a tervgazdálkodás folyaonán az iparok azok, amelyeik elsősorban a mezőgazdaság előnyére több beruházást kaptak vagy kaphattak- Én csak azt tekintem, hogy Magyarorisizág ellátása ' bizony nagyon szűkös. Köztudomású, hogy hány elszámoltatás van és mégis milyen kicsiny adag jut ma is a nagyvárosok lakóinak. Az isi tudott) dolog, hogy - ez -a bizonyoisi elszámoltatás nem nagy kedveit teremt a 'termelő munkában, illetve hogy a fogyasztónál ennek a kicsiny adagnak kiszabása meglehetősen hátrányosan hat az esetleg nagyobb munkateljesítményre. Tehát igenis, föltétlenül! parancsolóan sízükség van arra, hogy mindent megtegyünk a több termelés előmozdítására. Ezt a többtermelést pedig, természetesen, csak befektetésekkel tudjuk egyelőre elérni. T. Országgyűlés! Ha az egyes címekéit és az ezekre rendellkiezósire bocsátott kis összegeget nézzük, nehezem láthatjuk megvalósíthatónak azt a szép célt, amelyet a miniszter úr a költségvetés indokolásában kifejtett, hogy tudniillik ebből a 130 milliós összegből a minőségi termelést, a nemesített vetőmagvak szaporítását, a vetőinag-burgonyacserét. a jobb takarmánynövények termesztését, a jobb trágyakezelést és a mütrágyahasználatot, a konzervipar teljesítmény fokozását, a konzerveik exportját a mélyhűtésnek meghonosítását,* a cellulózé-iparnak, a kertészeti termelésnek, a méhészetnek továbbfejlesztését, a kiöregedett és* nem jövedelmező szőlők újraültetését, a gazdasági szakoktatást, a munkaügyi felügyelet kifejlesztését, a mezőgazdasági termények jobb értékesítését a mezőgazdaság jobb állatállományának fejlesztését, az új birtokosok és a régi gazdák bekapcsolását a tenyésztő munkába, a közellátási szükségletekneik biztosítását, az új gazdák ellátását törzskönyveit tenyészállatokkal, a sertés-, juh- és baromfitenyésztés felkarolását, a tenyészállatok pótlását, a tejtermelés^ fokozását, az okszerű zöldmező-gazdálkodást, a legelők megjavítását, a tejszövetkezetiek felállítását, az állategészségügyi helyzet feljavítását, a kolorádobogár és a pajzsíetük irtását. és így tovább — el tudja végezni. Ezek a papíron lefektetett nagyon sízép, nemes célok — ismétlem ' — aligha valósíthatók meg, ha a költség vetésnek az egyes tételeit -nézzük. A 2. cím. 2 rovatában szántóföldi növények támogatására, nemesített vetőmagyaik kedvezményes kiosztására 7 millió forint van felvéve. Mi juthat ebből az összegből a: 9.5 millió holdat kitevő szántóföldre; a 2.5 millió • gazdának 1 Az után járási és. a végén ai csalódás. Jelenleg 300.000 holdon folyik napraforgómagtermesztés. A napraforgótermesztés je'lentős ipari tényező és a köziellátásniak is egyik nagy segítője. Ma ,a. termelés 18.000 métermázsa körül van. amelyből 8.000-elt a gyárak, 10.000-et egyes Oilajütők dolgoznak fel. A termelés eredményéből mintegy 200 vágón olajból! szappant készítettjeik, Ea teszi lehetővé, * hogy dolgozóinkat el tudjuk látni mintegy 1.050 vágón szappannal. De 200 vagon kiment külföldi cserére is, amelyért iparcikkek jöttek be. Ha figyelembe vesszük, hegy iaz, ölstszes ipari növényekre mindössze eisaik 1,310.000 forintot fordítunk és mikor látjuk, hogy napraforgómagtenyésztésünk a mai kicsiny évi február hó 19-én, csütörtökön. 3 46 árak miatt hovatovább visszafejlődik, akkor érezzük azt, hogy milyen nagy feladatok állnak előttünk a nemesített, ipari növénymag behozatala terén. Igen nagy fontosságú a rópamagtermesztés kérdése is. Tudjuk, hogy a cukorrépa termesztése hazánkban — hála Istennek — erősen fellendült, azonban cukorrépamagteirmesz lésünk még egyáltalán nincs. Mindössze 50 "vágón az a mennyiség, amennyit ezidedg még hazai földön termeszteni tudtunk. Tavaly is 172 vágón amerikai magra volt iszükségünk, az idén pedig már 100 vágón ukrán magot kötöttünk le, azonban ez a lekötés még nem elegendő ós nem fedezi kellő mérjlékben a szükségletet. Kert-Magyarországról beszélünk. Azt akarjuk, hogy az a négyzetkiiométerenkénltd száz ember megtalálja itt bent magyar földön a megélhetést úgy, hogy munkája révén valóban felemelkedést jelentsen a megélhetés számára. . A kertészet a filloxera kipusztítása után a legeslegjobb növényzetet biztosítja az Alföld számárai, amiből az országnajk! igen nagy külkereskedeluii^ forgiáimat lehet lebonyolítaná. Ez a termelési ág f az 5. rovat alatt 300.000 forint segítséget kap. Ez a 300-000 forint, természetesen, nem lehelt elegendő, amikor a pajzstetű és az amerikai fehér szövőlepkének a veszedelme már a nyakunkon van, ami nemcsakhogy kivitelünket, de magát a faállományunkat is veszélyeztetheti. Én felvetem a kérdésit, hogy ha a száj-'és körömfájás elleni küzdelmet, ha a kolorádobogár irtását állami feladattá minősítjük, vájjon mi az akadálya annak, hogy a pajzstetű ós az amerikai fehér szövőlepkének az irtását is hasonlóképpen az áüarmi feladatok közé soroljuk be. Nem kétséges, hogy a szőlő-, illetve a kertgazdaság a kisemberek munkásságából lett naggyá és azolk; tulajdónjában is van. Az egységes védekezést megnehezíti a birtokok szétszórtsága, de mégsem szabad elhanyagolni, mert a pajzstetű ós az amerikai fehér szövőlepke veszedelme mindenhová el : jut. Tehát ennek irtását is feltétlenül állami feladattá kellene minősíteni. A szőlő- és bortermelési fejlesztésié, amely ugyancsak fontos kereseti forrása és megélhetési alapja sokezer és millió embernek, niindössze 85.000 forinttal van dotálva, (Egy hang a demokrata néppárt oldalán: Nevetséges!) A 11. címnél — az állattenyésztésnél — azt látjuk, hogy szarvasmarhatenyésiztésre és tenyósz szarvasmarháik kiosztására 386.000 forint van eíőirátnyozva. Az indokolás szerint szarvasniíarhaálloimányunk 50%-a elpusz• tult a háború alatt. Kováts képviselőtársam Igazolta, hogy már most 20% emelkedés van. Ez a kis összeg, al 386.000 forint mindenesetre annyira kevés, hogy komoly segítségnek a szarvasmarhatenyésiztés fejlesztésiében nem tekinthető. • Sertéstenyésztésünk fejlesztésére 190.000 forint van felvéve, míg a juhtenyésztés fejlesztésére 600.000 forint. Ugyanakkor, ha a bevétel rovatot nézzük, azit • látjuk, hogy a gyapjúhozzájárutásból Is (bejön 600.000 forint, tehát ez nem kiadást jelent az államnak, csupán cserét. A lótenyésztés fejlesztésére összesen körülbelül 14-785.000 forint van kiadásba véve, ugyanakkor azonban a lóversenyfogadásokból jelentkező bevétel maga 9 millió forint, ezenkívül & 42.000/1947. F. M. számú rendelőt