Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-49

343 Az országgyűlés 49. ülése 1948. dekkép viseletek létrehozásai a mezőgazdasági „termelés és! értékesítés tervszerű,, összehan­golt vezetése szempontjaiból feltétlenül helyes­leni. Ennek - a kérdésnek helyes megoldása komoly lépés lehet előhaladásurtk-bami Fel .szeretném azonban hívni t. képviselőtárisaim •figyelmét arra, hogy ne gondoljuk, hogy ez valami rendkívüli csodaszer és azonnal mennyországot tereinthet a dolgozó parasztság számára. Ne várjunk ettől többet, mint amenhyit számunkra a körülményekhez mér­ten valóban hozíhátí Az érdekképviseletet megvalójsátandónak tartom,, mégpedig minél előbb. Meg kell azon­ban mondatnom, nem, szeretnők és minden kö­rülmények között megakadályoznánk azt a tö­rekvést, hogy be próbálják csempészni ebbe azt érdekképviseletbe a régi elszigetelő célokat, amelyeik az ország munkásosztályától, a dol­gozók m'álsi rétegei toll akarták elszigetelni ezt a termelő osztályt, és ellene mondanánk iám­nak, hogy a paxasztérdekieík 1 támogatásának ürügyével újra falat építsenek a magyar pa­rasizTtiság és az ipari munkásság közé. (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárton.) Mind­két dolgozó osztálynak egy célért: magyar népi demokratikus államunk megerősítéséért, egymás egyéni boldogulásáért kell küzdenie. Az; új érdekképviseleteik csalk az érdekel­tek képviselete lehet és csak a mezőgazdaság legbecsületesebb dolgozói lehetnek vezetői: a fóidhozjuttlaiiottak, az új vágy régi dólgoizó gazdák, és nem a fklis százalékot kitevő föld­birtok ősmaradvány ok, vagy azok, akik azok­nak befolyása alatt állanak, hogy meggátol­hassák a magyar dolgozó parasztság és mun­kásosztály (szövetségének kialakulásai T. Országgyűlés! Ha kimegyünk az or­szágba dolgozó parasztjaink közé, azt látjuk* hogy a való lényeik sok területen éles ellen­tétben állanak azzal a sötétszándékú, sokszor bujtogatásként ható demagógiával, amellyel <a nép ellenségei arról akarják meggyőzni a dol­gozó parasztságot, hogy minden, ami történt, tulajdonképpen semmi, és minden területen az elégedetlenség keltése acéljuk. Ez ellen az agrárdemagógia ellen felsorakoztatjuk az eredmény eket, ámenek megcáfolhatatlanul kimutathatók és amelyekre felszólalásomban igyekeztem rámutatni. Mezőgazdasági politikánk eddig elért ered­ményei új perspektívákat, kilátásokat nyit­nak dolgozó pára szíts águnk milliós táborának. Erre a legniag3 r obb bizonyíték az a hatalmas! munka- amelyet senki le nem tagadhalt. Ezt látjuk a határokban, ha kimegyünk az or­szágba, . mert csak akkor láthatjuk azt az óriási erőkifejtést igénylő munkát, amelyet ősszel és télen a termelés területen elvégez­tünk. Ez a bizonyítéka annak, hogy a földmí­velésí tárcának költségvetésében máris ke­resztül tudtuk vinni a dolgozó parasztságnak jobb támogatását. Ezért a magam és pártom nevében a költségvetést elfogadom. (Élénk taps a kormány pert okon.) t ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Kiss Ferenc (f elegy háizá)! KISS FERENC (félegyházi) (md): Tisz­telt 'Országgyűlés! Ha a részünkre kiadott földmáveilési költségvetést vizsgálat tárgyává tesszük, azt látjuk, hoigy annak kiadási tétele 218,000-000 forintban, bevétele pedig 41,654.000 forintban van megállapítva. Ez a költségve­évi február hó 19-én, csütörtökön. 344 tés azonban az előadó úr szerint sem hű képe a tulajdonképpeni- mezőgazdasági kiadások­nak, illetve bevételeknek, ugyanis nincsenek benne a hároméves tervben a mezőgazdaságra fordítandó összegek. (Felkiáltások a komimir nistapártról: _ Hangosabban! Halljuk!) Ha a tisztelt képviselő úr hangosabban beszél, az ő dolga, én mindenesetre tetszés szerint hasz­nálom hangomat. (Mozgás és zaj. Derültség. — LUKÁCS Vilmos (nd): Ide kelt. ülni! — Derültség.) Miután a bizottsági tárgyaláson sem kö-. ­zölték velünik! azt az összeget, amelyet a há­roméves terv alapján a mezőgazdaságra for­dítanak, kénytelen vagyok a kiadott költség­vetés számtétaliei alapján vizsgálat tárgyává! tenni a földmívelésügyi költségvetés bevételi, illetve kiadási rovatait. A 218,000.000 kiadási öisszeg tényleg nagy és sok, ha ,azt nézzük, hogy azt egy embernek kiadására vagy fölszerelésére fordítják, azon­ban nagyon Ikevós ez az összeg akkor, ha el­gondoljuk, hogy abból a 218 milliós! öisiszegből Magyarország , 16.000.000 katasztrális holdnyi ingatlanát akarjuk jobbá, többi termővé tenni, hogy a 9.5 millió lakosnak több és jobb éle­lem biz'tosíttassék. Kicsiny ez az öislszeg, ha arra gondolok, hogy ebből a földreform során földhözjuttatott mintegy 600.000 új egziszten­ciának talpraállítására kell nagy összeget fordítani és ha azzal az ipari növények terme­lését, belterjes gazdálkodást és a mukanélküli­iséget is enyhíteni akarjuk. Kicsiny ez az összeg így az egész magyal nemzet szempontjából, mert a földimívelésügyi minisztérium költségvetése az öiaszk ölts ég­vetésnek mindössze 4.8% -ált teszi ki és ha a nemzetközi kötelezettségeket levonjuk ezekből a kiadásokból, akkor is csak 6.9% az,, ami az ö'ssziköltségvetésből a földmívelésügyi minisz­tériumnak kiadásiad fedezetiére rendelkezésre áll. ' , Tudott dolog, hogy a háború ^ pusztításai folytán közel 14 milliárd vesztesége volt a mezőgazdaságnak és az is tudott, hogy az előadó úr közlése szerint ilsl a magántőke nem­áll tovább rendelkezésre az elalélt gazdaság­nak ahhoz,, hogy kölcsön formájában vagy egyébként talpraállítsa, belterjesebbé tegye a mezőgazdaságot A hitelkérdés így teljesen az állam kezébe kell, hogy Ikerüljön, miután* nemesített vetőmagvakhoz, jobb állatokhoz pénz hiányában a pénztelen mezőgazdasági . termelő, a földhöz juttatott új birtokos egy­általán nem tud hozzájutni, csak az állam segítségével. Be még- inkább föltűnik ennek az összeg­nek tulajdonképpeni kicsinysége; ha azt néz­zük, hogy ebből a 218 millióból} a 10. cím alatt az áttelepítési kormánybiztosság fcöltiséiffeire 40 milliós összeg van felvéve. Ha ezt levo­násba hozzuk- mert ez tulajdolnképpen magát a termelést nem mozdítja elő, és egészen bát­ran a külügyi tárca vagy a népjóléti tárca költségvetésébe is lehetne állítani, más hely­zetet látunk. Hasonlóképpen nem szolgál termelési cé­lokat a' földbirtokrendezési alapnál hozzájáru­lás címen kiadásba tett 6 milliós! összeg sem. A 218 millióból levonva a 46 milliós, össze­get, 172 millió az az összeg, amely rendelke­zésre áll. Ebből megint a bevételt levonva. 130,500.000 forinit csupán az az összeg, amelyet a földmívelásii kormányzat- a költségvetés szerint a mezőgazdaság talpraállítáKára for­díthat. *

Next

/
Thumbnails
Contents