Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-49

341 Az országgyűlés 49. ülése 1948. t is. Mezőgazdasági igazgatásunk terén is ered­ményes átalakításokat tudtunk végezni. Ezen a téren is termelő gazdáink anyagi helyzeté­nek javítása érdekében az idevágó, törvények sorozatát változtattuk meg. Nein hallgathatjuk el azonban a hiányos" ságokat sem. Még ma is érvényben van az 1800-as éveikből származó törvényeinknek egész sora, amelyeket a nagybirtokos hataloni ma­radványaiként valóságos szégyenfoltoknak kell tekintenünk, Ezeket azonnal el kell töröl­nünk, mert ez az előfeltétele mezőgazdaságunk sikeres kibontakozásának". De ugyancsak saj­nálattal tapasztaljuk azt is, hogy mezőgazda" sági közigazgatásunkban, különösen a gazda" sági felügyelői karban még mindig nagy számban vannak olyanok, lakik szívesebben támogatják a földbirtokos-maradványokat, vagy az amúgyis jobb módban élő nagyobb gazdákat, szemben az új és kiesi gazdákkal­Meg kell állapítanunk, telttünk előre lépé­seket mezőgazdaságunk belterjessé való tétele érdekében szakoktatásunk kiterjesztésével. Míg 1937/38-faan a gazdasági szakoktatásra 2 millió pengő és ebből az iskolánkívüli szakoktatásra csak 200.000 pengőt fordítottunk és ez a szak­oktatás csak a gazdatiszteknek, ispánoknak, vagy a jómódú emberek gyermekeinek szóit, akik abban az időben _ és talán még ma is — inkább a dolgozó parasztok elnyomására töre­kedtek, addig ezzel szembeni 1946/47-ben a szak­oktatásra már 16,064.000 forintot (12-30) téli gazdasági tanfolyamokra 500.000 forintot for­uítottunk, míg 1947/48. évi jelenlegi költség­vetésünkben már 28 millió forinton felüli ösz­szegeí fordítunk gazdasági szafooktatáÉra, amely ; összeg i 8:z 1946/47. évvel szemben már 100%-os emelkedést mutat. Hatalmas eredményt hoz ez dolgozó parasztságunknak, és bátran mondhat­juk mi dolgozó parasztok, hogy ennél jobb helyre nem is fektethetné be demokratikus ál­lamunk filléreit, forintjait, mint a dolgozó pa~ j rasztok tudásának fejlesztésére és szakmai kép­zésére. (Úgy van! Úgy van! a kommunista­párton.) T. Országgyűlés! Komoly figyelmet érde­mel az az ereömény is, hogy dolgozó paraszt- j ja inkát politikai, gazdasági téren közelebb tud- | tuk hozni '.aiz ipari munkássághoz és ezenl az J úton lépéseket tudtunk tenni előre, mert ossz- | hangba tudtuk hozni mezőgazdasági termeié- j sünket az ipari termelés érdekével- A termelés­ben nyújtott támogatás várakozáson felüli eredményeket hozott. A kapott földhöz bizony­talanul nyúló űisrazdák és az adósság keserve­terhe alatt nyögő régi gazdák — akiknek a fel­szabadulás után sem szerszám, sem a szükséges anyagi eszközök nem álltak rendelkezésünkre — munkájának eredményeképpen a termelést ma már .a békebeli termelés 70%-ára fokoztuk. Ebben a vonatkozásban mint legfciütkö­zőbbre, csak arra a példára utálok, hogy alap­talannak bizonyult minden ijesztgetés, amely •"> földesurak részéről (hangzott el, hogy nem Lelsz belterjes gazdálkodás, s ipari növényi ter­melésünk nem fog sikerülni. Ezt legje'lemzőb­ben cáfolja cukortermelésünk- Ma Magvaror­szág a háborút viselt országok közül talán az első ország, aihol évenként 16 kilogrammjmkor jut egy személyre, szemben az 1938-as évvel, amikor csak 9 (kilogramm jutott. Örömmel kell megemlékeznem arról, hogy ezévi költeégvetéisünkben a földmívelésügyi kormányzat már megteremtette a gazdajegy­zői intézményt, amely dolgozó parasztságunfc : vi február hó 19-én, csütörtökön. 342 legelső támogatója, tanácsadója esi segítője^ lesz- és kell is hogy legyen. Szakembereink* miár nem egy szűkkörű felső falusi, klikk tá­mogatói, hanem a falusi dolgozó parasztság nagy többségét kitevő, ma még nem kellő tu­dással rendelkező új és régi termelő gazdáink­nak tanácsadói, segítői és előrevivői lesznek. T. Országgyűlés! Meg szeretnék emlélkezni egy olyan hatalmas termelő ágat kitevő dol­gozó parasztságról, mint a Jdsbérlők. Ebben az évben már támogatásukra tudunk lenni abban, hogy könnyebbé tesszük bérletük meg­szerzését, hogy kiszakítottuk őket régi, rossz bérletük keserves nyomása alól. Ezeket a régi rossz bérleteket nagyon soksizor hallottuk ki­fogásolni- Hiszen, természetesen, vannak itt-ott helyek, ahol valóban nehézségek mutatkoz­tak, így például az özvegyeknek való bérbe­adásnál és így tovább. Az elért eredmények azonban még mindig nem azt jelentik, hogy végérvényesen rendezhettük a soktízezer kis­bérlő helyzetét. Ez a kisbéi'lőkérdés teljes egé­szében csak úgy' oldható meg, ha egész való­ságában áll előttünk és áttekintjük azt, hagy Magyarország igen sok megyéjében sokezer paraszt föld nélkül maradt, és ugyanott, ahol hatalmas földéhség van, a föl'déhes emberek mellett 100—150—200 holdas bérlők vannak. Azt mondják ezekkel a bérleti kérdések­kel kapcsolatban, hogy nagyobb területen jobb a termelés. Meg kell azonban monda­nunk, hogy ezen a mai helyzeten változtatni kell,^ éspedig* úgy, hogy megteremtjük a kis­bórlők szövetkezetét, hogy sokezer kisbérlő egymással szövetkezve ezekben az egyéni bérlőiknek a helyébe kerüljön, hogy termelé­sünket — az államtól kapott anyagiakkal, gépekkel, nemesített vetőmaggal támogatva — belterjes irányban lendítsük előre, hogy ne történjók meg az. hogy sokszor tízezrek munka nélkül, föld nélkül sétálnak, amikor a szomszédban hat-hét nagybérlő 150—200 hold földön viszonylag [kényelmesen él bérle­téből. (Ugy van! Ugy van! Taps a kommu­nistapárton.) T. Országgyűlés! Habár a munkafegyelem megerősítése kérdésében előbbre jutottunk, mégis e tekintetben első helyen le szeretném szegezni, hogy a munkafegyelem megerősí­tése, a szorgalom értékelése a mai viszonyok •között előtérbe kell hogy kerüljön. Szakkép­zett dolgozó parasztjaink fegyelmezettsége napról-napra növekedett eddig is, az eUkövet­kező időben azonban tovább kell hogy ápol­juk, kitüntetésekkel jutalmazzuk a, szorgal­mat, hogy megcáfoljuk volt uralkodó osztá­lyunknak azt a hazug állításait, hogy a dol­gozó paraszt buta, lusta és csak akkor tud haladni, ha ík,orbáccs,al vagy .kakastólLa 1 álla­nak a háta mögött. Kakastoll nincs már, a korbácsot eltöröltük, de e helyett odaállítjuk a foldj einikhez a demokratikus országunkhoz ragaszkodó, erős akarattal dolgozó- szorgal­mas parasztolkat. akiknek munkakészsége abból az érzésből fakad, hogy saját államunkat, gia­ját országunkat építjük. Ez a parasztember .' udja. hogy ha két kalász búzával vagy két cső kukoricával többet ad, ezzel népi demo­kratikus hazáját segítette és ^építette. (Ugy van! Ugy van! a kommunislapárton-) T. Országgyűlés! Meg szeretnék emlékezni az egyik- legtöbbet emlegetett és előtérben lévő kérdésről: az érdekképviseleti kérdésről is. (Halljuk! a néppárton.) A mezőgazdasági ér­22*

Next

/
Thumbnails
Contents