Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-49

341 Az országgyűlés 49. ülése 1948. t is. Mezőgazdasági igazgatásunk terén is eredményes átalakításokat tudtunk végezni. Ezen a téren is termelő gazdáink anyagi helyzetének javítása érdekében az idevágó, törvények sorozatát változtattuk meg. Nein hallgathatjuk el azonban a hiányos" ságokat sem. Még ma is érvényben van az 1800-as éveikből származó törvényeinknek egész sora, amelyeket a nagybirtokos hataloni maradványaiként valóságos szégyenfoltoknak kell tekintenünk, Ezeket azonnal el kell törölnünk, mert ez az előfeltétele mezőgazdaságunk sikeres kibontakozásának". De ugyancsak sajnálattal tapasztaljuk azt is, hogy mezőgazda" sági közigazgatásunkban, különösen a gazda" sági felügyelői karban még mindig nagy számban vannak olyanok, lakik szívesebben támogatják a földbirtokos-maradványokat, vagy az amúgyis jobb módban élő nagyobb gazdákat, szemben az új és kiesi gazdákkalMeg kell állapítanunk, telttünk előre lépéseket mezőgazdaságunk belterjessé való tétele érdekében szakoktatásunk kiterjesztésével. Míg 1937/38-faan a gazdasági szakoktatásra 2 millió pengő és ebből az iskolánkívüli szakoktatásra csak 200.000 pengőt fordítottunk és ez a szakoktatás csak a gazdatiszteknek, ispánoknak, vagy a jómódú emberek gyermekeinek szóit, akik abban az időben _ és talán még ma is — inkább a dolgozó parasztok elnyomására törekedtek, addig ezzel szembeni 1946/47-ben a szakoktatásra már 16,064.000 forintot (12-30) téli gazdasági tanfolyamokra 500.000 forintot foruítottunk, míg 1947/48. évi jelenlegi költségvetésünkben már 28 millió forinton felüli öszszegeí fordítunk gazdasági szafooktatáÉra, amely ; összeg i

8:z 1946/47. évvel szemben már 100%-os emelkedést mutat. Hatalmas eredményt hoz ez dolgozó parasztságunknak, és bátran mondhatjuk mi dolgozó parasztok, hogy ennél jobb helyre nem is fektethetné be demokratikus államunk filléreit, forintjait, mint a dolgozó pa~ j rasztok tudásának fejlesztésére és szakmai képzésére. (Úgy van! Úgy van! a kommunistapárton.) T. Országgyűlés! Komoly figyelmet érdemel az az ereömény is, hogy dolgozó paraszt- j ja inkát politikai, gazdasági téren közelebb tud- | tuk hozni '.aiz ipari munkássághoz és ezenl az J úton lépéseket tudtunk tenni előre, mert ossz- | hangba tudtuk hozni mezőgazdasági termeié- j sünket az ipari termelés érdekével- A termelésben nyújtott támogatás várakozáson felüli eredményeket hozott. A kapott földhöz bizonytalanul nyúló űisrazdák és az adósság keserveterhe alatt nyögő régi gazdák — akiknek a felszabadulás után sem szerszám, sem a szükséges anyagi eszközök nem álltak rendelkezésünkre — munkájának eredményeképpen a termelést ma már .a békebeli termelés 70%-ára fokoztuk. Ebben a vonatkozásban mint legfciütközőbbre, csak arra a példára utálok, hogy alaptalannak bizonyult minden ijesztgetés, amely •"> földesurak részéről (hangzott el, hogy nem Lelsz belterjes gazdálkodás, s ipari növényi termelésünk nem fog sikerülni. Ezt legje'lemzőbben cáfolja cukortermelésünk- Ma Magvarország a háborút viselt országok közül talán az első ország, aihol évenként 16 kilogrammjmkor jut egy személyre, szemben az 1938-as évvel, amikor csak 9 (kilogramm jutott. Örömmel kell megemlékeznem arról, hogy ezévi költeégvetéisünkben a földmívelésügyi kormányzat már megteremtette a gazdajegyzői intézményt, amely dolgozó parasztságunfc :

vi február hó 19-én, csütörtökön. 342 legelső támogatója, tanácsadója esi segítője^ lesz- és kell is hogy legyen. Szakembereink* miár nem egy szűkkörű felső falusi, klikk támogatói, hanem a falusi dolgozó parasztság nagy többségét kitevő, ma még nem kellő tudással rendelkező új és régi termelő gazdáinknak tanácsadói, segítői és előrevivői lesznek. T. Országgyűlés! Meg szeretnék emlélkezni egy olyan hatalmas termelő ágat kitevő dolgozó parasztságról, mint a Jdsbérlők. Ebben az évben már támogatásukra tudunk lenni abban, hogy könnyebbé tesszük bérletük megszerzését, hogy kiszakítottuk őket régi, rossz bérletük keserves nyomása alól. Ezeket a régi rossz bérleteket nagyon soksizor hallottuk kifogásolni- Hiszen, természetesen, vannak itt-ott helyek, ahol valóban nehézségek mutatkoztak, így például az özvegyeknek való bérbeadásnál és így tovább. Az elért eredmények azonban még mindig nem azt jelentik, hogy végérvényesen rendezhettük a soktízezer kisbérlő helyzetét. Ez a kisbéi'lőkérdés teljes egészében csak úgy' oldható meg, ha egész valóságában áll előttünk és áttekintjük azt, hagy Magyarország igen sok megyéjében sokezer paraszt föld nélkül maradt, és ugyanott, ahol hatalmas földéhség van, a föl'déhes emberek mellett 100—150—200 holdas bérlők vannak. Azt mondják ezekkel a bérleti kérdésekkel kapcsolatban, hogy nagyobb területen jobb a termelés. Meg kell azonban mondanunk, hogy ezen a mai helyzeten változtatni kell,^ éspedig* úgy, hogy megteremtjük a kisbórlők szövetkezetét, hogy sokezer kisbérlő egymással szövetkezve ezekben az egyéni bérlőiknek a helyébe kerüljön, hogy termelésünket — az államtól kapott anyagiakkal, gépekkel, nemesített vetőmaggal támogatva — belterjes irányban lendítsük előre, hogy ne történjók meg az. hogy sokszor tízezrek munka nélkül, föld nélkül sétálnak, amikor a szomszédban hat-hét nagybérlő 150—200 hold földön viszonylag [kényelmesen él bérletéből. (Ugy van! Ugy van! Taps a kommunistapárton.) T. Országgyűlés! Habár a munkafegyelem megerősítése kérdésében előbbre jutottunk, mégis e tekintetben első helyen le szeretném szegezni, hogy a munkafegyelem megerősítése, a szorgalom értékelése a mai viszonyok •között előtérbe kell hogy kerüljön. Szakképzett dolgozó parasztjaink fegyelmezettsége napról-napra növekedett eddig is, az eUkövetkező időben azonban tovább kell hogy ápoljuk, kitüntetésekkel jutalmazzuk a, szorgalmat, hogy megcáfoljuk volt uralkodó osztályunknak azt a hazug állításait, hogy a dolgozó paraszt buta, lusta és csak akkor tud haladni, ha ík,orbáccs,al vagy .kakastólLa 1 állanak a háta mögött. Kakastoll nincs már, a korbácsot eltöröltük, de e helyett odaállítjuk a foldj einikhez a demokratikus országunkhoz ragaszkodó, erős akarattal dolgozó- szorgalmas parasztolkat. akiknek munkakészsége abból az érzésből fakad, hogy saját államunkat, giaját országunkat építjük. Ez a parasztember .' udja. hogy ha két kalász búzával vagy két cső kukoricával többet ad, ezzel népi demokratikus hazáját segítette és ^építette. (Ugy van! Ugy van! a kommunislapárton-) T. Országgyűlés! Meg szeretnék emlékezni az egyik- legtöbbet emlegetett és előtérben lévő kérdésről: az érdekképviseleti kérdésről is. (Halljuk! a néppárton.) A mezőgazdasági ér22*