Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-49

•: 329 Az országgyűlés 49. ülése 1948. több mint 5,000.000 forint hiánnyal zárult. Itt egészen nagy, kedvező változás mutatkozik. De meg kell itt emlékeznünk még arról, amit a költségvetés általános vitájában-, az egyik szónok mondott, — már nem tudom, ki mondotta — hogy az állami erdőgazdaságot is milyen kiesi jövedelmet mutatnak ki, amikor a 2.655.000 forint feleslegből a nyugellátások levonása után 1,246.000 forint a másfélmillió holdnyi állami erdőnek a kimutatott jövedelme. Ugyanekkor azt is mondotta: pedig adót sem fizetnek. Hát ha megnézte vo'lna a költségvetést, megállapíthatta volna, hogy 12,693.000 forinttal szerepel benne a közadó és 220.000 forinttal az egyházi és kulturális célokra kifizetett összeg. De nem is ez, a döntő kérdés. A döntő kérdés ennél az üzemnél az, hogy a háború., alatt sok erdőfásításunk pusztult el, amit ' pótolnunk keik Ebben a költségvetési évben 80.000 holdi új erdősítés folyik, ha ez nem is pótolja a meglevő szükségletet, mert hiszen tudnunk kell azt, tüzifaszükségletünk nincs biztosítva. (11.30) Fokoznunk kell az új erdősí'tést és nem jövedelmet kell ennek az állami üzemnek kimutatnia, hanem erdőt és fit kell termelnie. (Helyeslés.) Ennél a kérdésnél meg kell néznünk még azt is, elegendő-e az, hogy csak az állami erdőgazdasági üzemek fasítanak, avagy nem kellene-e ezt magángazdasági térre is átvinni. Érteni^ ezalatt azt, hogy én semmi sérelmet nem látnék abban, ha például minden ötven holdon felüli gazdaság köteleztetnék arra, hogy területének 10 százalékát erdősítse. A 100 holdon felülieknél akár húsz százalékát is kötelezővé lehetne tenni. (Egy hang a néppárt oldaláról: Államosítják!) Én magam is, mint birtokos paraszt azt mondom, nem előny az, hogy minél több föld legyen. Előnyt az jelent, hogy ami van, az jól legyen megmunkálva, abból semmi ne hiányozzék, sem az üzemi, sem a forgótőke. Itt például figyelembe kell venni még azt a kérdést is, hogy az állami erdőgazdasági üzemek természetszerűen ott vannak, ahol erdő volt. Az erdőben eddig is szegény tiszám túli vidéken sohasem volt erdő, ott nincs állami erdőgazdaság gem. Fásítani elsősorban itt kellene. (PARRAGI György (ind): Az Alföld fásítása!) Vannak is fenntartott terüle

: tek, amelyek &• földreform során az állami erdőgazdaságnak jutottak. Ez magában véve' kevés,- ós különben is ezek a területek ott vannak, ahol éppen föld volt. Egyes fában szegény vidékeken semmi területe nincs az állami erdőgazdaságnak, pedig _ fásítani ott is kellene. Az elaprózott kicsiny birtokokon a fasorok, az útmenti fásítások sokkal kevésbbé jelentősek, mint a nagybirtokoknál voltak. De teremthetünk összefüggő . erdőterületeket anélkül, hogy az igaerőyeí gyengén felszerelt ós kevés forgótőkével bíró 100 holdas gazdaság nem termel kevesebbet, ha csak 90 holdja lesz, mert arra több lesz a forgótőkéje és több lesz. az igaereje. (PARRAGI György (md): Propaganda kell!) Itt nemcsak propaganda keíl, hanem ezt intézményes en kell megszervezni, mert maga a propaganda nem elég. (P. ÁBRAHÁM Dezső (md): A gyerekeknek az iskolában!) A propaganda egyik emberre hat, a másikra nem hat. Az a cél, hogy ott legyen! a legtöbb erdő, ahol arra a legnagyobb szükség van, már éghajlat szempontjából is. Semmi sérelmet nem jelent az, ha kötelezővé tesszük az erdősítést. Semmi egyéb nem évi február hó 19-én, csütörtökön. 330 kell hozzá, csak adókedvezmény arra az időre, míg az erdőisített terület nem terem, mert idővel meghozza majd a maga hasznát. Amit pedig itt mondott valaki, hogy hátha államosítás jön, erre azt felelhetem, hogy az államosítást ez nem befolyásolja, ha jön, akkor úgyis jön, ha nem lesz erdő, ha pedig nem jön, akkor az esetben sem jön, ha erdő lesz. Az ellenben bizonyos, hogy akármilyen rendszer is jön, mi magyarok csak akkor tüzelhetünk, ha fánk van. Ha nem lesz fánk, akkor;^ megfázunk mindenképpen. Én ezt a földmívelésügyi kormány figyelmébe ajánlom. Az állami költségvetés következő fejezete, a XXVIII. fejezet, az állami gazdaságokról szól. Az állami gazdaságok bevételei 32,134.000 forintot tesznek ki ebben az évben. A kiadások összege 31,579.000 forint, tehát 555.000 forint felesleg van. A múlt évben az állami gazdaságok bevételei 20,122.000 forintra, kiadásai 28,822.000 forintra rúgtak, tehát 8,359.000 forint hiánnyal zárult a múlt évben az állami gazdaságok költségvetése. Anélkül, hogy ennek okait kutatnánk, megállapíthatjuk azt, hogy kedvező fejlődés jelentkezik az állami gazdaságok terén is. Itt szintén figyelembe kell vennünk azt, hogy rendkívül nagyjelentőségű feladat az, amely az állami gazdaságokra hárul. A nagybirtokrendszer megszűnése után az egész magnémesítésünk, magszaporításunk az állami gazdaiságokra hárul' és itt a feladat nagyobb annál, mint amit el tudnak látni, mert hiszen legjobb értesülésem szerint, a szükséges nemesített vetőmagvaknak csak 30 százalékát tudják termelni. Ha maga a nemesítés az állami gazdaságokban marad is, a szaporításra bele kell kapcsolni a,magángazdaságokat is megfelelő helyeken, Tenyészállatokban fennálló hiányunkat csak az állami gaz• claságokban tudjuk a legkedvezőbben pótolni. Itt nagy feladat még a különböző termelési formák, új növények, új művelési módok, új gépi eljárások kikísérletezése; az állami gazdaságoknak éppen ezért nagyon fontos kiegészítő szerep jut a mezőgazdasági kísérletügy terén. Az állami gazdaságok költségeihez szintén van a hároméves tervben hozzájárulás, kiegészítés, és nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy jó úton vannak állami gazdaságaink ahhoz, hogy szerepüket betöltsék, de m« még nem töltik be. A XXIX. fejezetben a hal- és nádgazdasági üzemek -szerepelnek 12,744000 forint bevétellel és 11,617.000 forint kiadással, tehát igen kedvezően, 1,127.000 forint felesleggel zárulnak. Ez az egyetlen állami üzem. amely már a múlt évben is felesleggel zárult: a múlt évben 6,224.000 forint bevétel- mellett 5,788.000 forint kiadása volt, és így 436.000 forint felesleggel zárult. Ez új üzem, amely a földreform után előállt helyzetben vált szükségessé egyes nádasok, vízjogok hasznosítására. A földmívelésügynek igen nagy .fejlődési lehetőségű üzeme ez. Egész halgazdaságunk jövő fejlődésének lehetősége szorosan kapcsolódik aa állami hálós nádgazdaságokhoz és látnunk kell.-hogy jó úton is megy. A XXX. fejezetben van felvéve a, selyemtenyésztés, amelynek bevételei 5,461.000 forintot, kiadásai pedig 6,417.000 forintot tes'zinek ki, vagyis több mint egymillió forint hiánnyal zárul- A múlt évben 5,514.000 forint bevésel mellett 6,839.000^ forint kiadása, volt. vagyis 1,325.000 forint hiánnyal zárult.^ A kedvezőtlen eredményt értesüléseim sze-