Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-49

327 Az országgyűlés 49. ülése 1948. évi február hó 19-én, csütörtökön. 32Ő munkaidejéneik jelentékeny részét az úton kénytelen tölteni. De különösen figyelembe kell vennünk azt, — talán még" nem késtük el vele teljesein — hogy részben az 1920-ban kiosztott földeknél, részben a mostani földreform során &

u tagosításnaik már bizonyos gyakorlati lehetőségei adódhatnak, ugyanis a. kiosztott földbirtokok telekkönyvezve vaannak, a mérnöki munka azonban még a legtöbb helyen nincs meg. Aíhol lehetséges, ezt a mérnöki munkát össze lehelne kötni a tagosítással' sokkal kevesebb munkával és költséggel járma, mint esetleg a mérnöki munka keresztülvitele után néhány esztendővelA 11. cím alatt az állattenyésztés és a tej-, rét- és legelőgazdálkodás szerepel 32,992.000 forinittal. Itt a multévihez képest 22,600.000 forintos emelkedés van, ezenkívül a hároméves tervben _ ebinél a címnél 40 millió forint van előirányozva. Ha figyelembe vesszük' azt, hogy főleg a,z újonnan földhöz juttató ttaknak állatokkal való ellátása hiányos s hogy egész állattenyésztésünkben a

;

z apaállatokban bekövetlkbzett hiány a háború folytán még ma is fennáll," továbbá, hogy a törzskönyvezés és a tejelés ellenőrzése terén és minden más téren is állattenyésztésünkben mennyi a hiányosság: látjuk, hogy nagyon' sok ezen a,-téren a tenni való. A 40 millió forint jelentős összeg a mostani költségveltésnek 22 millió forintos többletével együtt. Ez kedvező utat nyithat ia további fejlődés lehetőségének s ezt megnyugvással vehetjük tudomásul. Különösen jelentős a fejlődés az ország állategészségügyénél, amely elbben az évben 3,700-000 forinttal szerepel és 1,100.000 forintos emelkedést mutat a niultévivel szemben. Erre még külön 2,000.000 forint van előirányözvai a hároméves terv keretén belül. Itt különösen lényeges az, hogy szérumtermelésünk fokoztassék és annak termelése gazdaságosabb legyein, \mert olcsóbb szérumot kell biztosítanunk (Helyeslés az ellenzéken) ahhoz, hogy^ az állattenyésztés felvirágozzék. Itt nagyon megfontolás tárgyivá kellene tenni, hogy ha a termelés odafejlődük, hogy elegendő és olcsóbb szérumunk lesz,, nem kellene'e bevezetnünk a kötelező védőoltást, mégpedig biztosítással egybekötve. Ennek egészen jól bevált formái vannak egyes külföldi államokban. Gondoljuk meg, mit jelent például egyes községekben a rendszeriint augusztusban vagy szeptemberben fellépő sertésvész, amiikor tömegesen pu&ztul el a dolgozó kisparasztság sokszor egyetlen állata. Ha az oltásra befizet a gazda az eddiginél néhány százalékkal többet és azzal biztosítva van az el" hullás ellen, 'illetőleg elhullás esetén kártérítést kaphat, a» életszínvonalát is emeljük. Mert lessék elképzelni: ha egyetlen sertése elpusztul, annak a kisparaszti háztartásnak egészávi zsírozója hiányzik. (Felkiáltások a néppárton: Igaz!) De különösen fontos ez anyagi szempontból is. nemcsak közellátási szempontból. Ha a kisembernek nehezen összekuporgatott fillérekből megvett egyetlen tenyészállata elpusztul, csak évek alatt tud másakat szerezni helyette. Mármost, ha a kötelező védőoltást, | amelynek előfeltétele a gazdaságosabb szérumtermelés, a kötelező biztosítással együtt be tudnánk vezetni, biztonságot tudnánk adni a kisparaszti állattenyésztőik számára, hogy ne érje őket ilyen katasztrófa, minit amilyen a múltban akárhányszor érte. . A 13. cím alatt fel van véve a vízügyi szolgálajt 18,134.000 forinttal. Ez a multévinél kétmillió forinttal kevesebb. (PÁRRA GI György (md): Eső után köpönyeg!) A 14. cím " alatt vannak felvéve a vízitársulafti ügyek 3,390.000 forinttal, ami Szintén kevesebb 800.000 forinttal,, mint a multévi tétel. Ennél a két címnél azonban 34 millió forint van a hároméves tervben előirányozva. Mánmost ami azt illeti, hogy iaz eső után köpönyeg, azt kell mondanom: évek mulasztása volt az, ami az árvízvédelemnél történt Teljesen egyetértek abban, hogy ez eső után köpönyeg a mostani árvíznél, de a jövőbeli árvizek elkerülésére nem eső utáni köpönyeg. (PARRAGI György: Ez helyesj — Úgy van! Ügy van! >az ellenzéken.) Ahhoz, hogy árvízvédelmünk és belvizeink rendezése egyszer már tökéletesebb legyen, meg kell indulnia itt a munkának és ez a 34 millió forint erre sok lehetőséget ad. Ez sem elég, — mint ahogyan mindazoknál a címeknél, amelyeket előhoztál?:, semmi sem elég, — de ez olyan fejlődés^ az eddigi bármikori földniívelésügyi költségvetéssel sziemben, ami még eddig nem volt. (PARRAGI György (md): Elismerjük !j El kell ismernünk. — amint beszédem elején is mondottam, — hogy stabil költségvetésben van ez ás stabil pénzrendszer mellett, amely nem" külföldi segítségre épült. Ha most ami demokratikus rendszerünkben, közgazdaságunkban ilyen stabilizációt .és egy biztonságos fejlődési utat tudtunk eddig elérni, ez irányt mutathat egész mezőgazdaságunk fejlesztésére. Ha kevés is ez az összeg: mind" eddig ennél kevesebb volt ós ezután mindig több lehet. Itt még a tárca költségvetéséihez tartozik az általános költségvetés X. fejezete, közellátásunk kérdése. Amint a t. Országgyűlés is tudja, a közellátási minisztérium megszűnt és most a földmívelésügyi tárcához tartóztuk, mint Közellátási Hivatal. A Közellátási Hivatal ebben az évben 44,489-000 forinttal szerepel a költségvetésben, amely összeg a következőkép oszlik meg: 37,690.000 forint a személyi járandóságok, 8,080.000 forint a dologi kiadások és 3 977.000 forint az átmeneti kiadások összege. Habár állami igazgatásunknak ez az ága, a közellátás az, amely a legtöbb kritikát fcapja, — mert akár a parasztot, akár' az ipari munkást, akár a városi értelmiségi dolgozót kérdezzük m\&g

t mindnek van panasza s mindnek van is egy kis igaza panaszában, — mégis meg kell állapítanunk, hogy ^ ilyen körülmények mellett, amilyen körülményeik mellett a magyar közellátás működött, kevés ország tud jobbat felmutatni, sőt talán egy sem. (NAGY Károly (kp): Egy sem!) A beállított költségvetést nem akairom in" dokolni, mert hiszen nem cél afefe hogy örökké közellátás legyen. A megnyugtató az le«z, ha nem lesz Közellátási Hivatal és erre nem lesz. a' tárca (költségvetéséiben beállítva semmi. De most Szükség van rá. A költségvetésnek ezt a tételét is elfogadásra tudom ajánlani a t. Országgyűlésnek. Meg kell még emlékeznünk a szintén a tárca költségvetésébe tartozó XXVII. fejezetéről az általános költségvetésnek: az erdőgazdaságokról. Az erdőgazdaságok bevétele ebbeíi az évben 250,486.000 forint, kiadása pedig 247,831.000 forint és így 2,655.000 forint felesleggel zárul. Multévi bevételé 177,218.000 forint volt, kiadása pedig 182,768.000 forint s