Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-48

311 Az országgyűlés 48. ülése 1948. •műnk előtt vannak a rideg", fátlan utcasorok, iá letarolt ligetek, vagy akár a*

1 Gellérthegy csupasz sziklája. (BALOGH József (kp): A háború hozta ezt mind magával! — RÓNASZÉKI Lajos' (dn): Magánajk is!). Ez & kérdés tehát nem lehet senki számára közömbös, sőt mindenki előtt elsőrendű fontosságú kelh hogy legyen. Az első világháború után, mint nagyon jól tudjuk, erdőterületeink jelentékeny részét elvesztettük ós a múltban — éppúgy, mint a jelenben is, — épület-, bútor-. szerszám.-, tüzelőfa tekintetében nagymennyiségű behozatalra szorultunk. Nem akarok most azzal foglalkozni, hogy a fiatal, felérésben lévő erdőterületeket az erdőgazdaság- hogyan ós milyen tervvel akarja újjátelepíteni, pótolni, bizonyára megvan erre a meerferelő elgondolása, elképzelése. Jelenlegi interpellációmban Ikiíniondpttan csak az Alföld ííerüiletefciek, szikes földjeinek a legelőknek és' az utaknak fásítására szeretném a földmívelósügyi miniszter urat felhívni, mert " ezen a téren naigyon elszomorító a helyzet. Elszomorító pedig azért, mert úgy látszük, legalább is a tények azt mutatják, hogy ezzel a kérdéssel eddig komolyan senki sem foglalko" zott. Eddig ugyanis atz Alföld fásításának elvégzésére a helyenként felállított állami faiskolák voltak hivatottak. Ezekből látták el a községeket, a fásításra vállalkozó gazdáikat, a tájtalaj tekintetbe vételével megfelelő, jutányos áron, vagy teljesen ingyen, facsemetékkel Most a faiskolák termelése nagyon kisméretű, úgylhogy nem tudják ai hiányokat teljes* mérteikben pótolni, de a legtöbbször távol is vannak a községektől egyébként is feiinállanak a nehéz szállítási viszonyok, azonkívül a szállításért tetemes költséget számítanak fel. Mindez gátolja az Alföld fásításának terjedését. A. földbirtokreform révén bizonyára minden község' könnyen hozzájuthatna egy-két holdnyi földhöz, ahol óllamli faiskolákat kellene felállítani, i Ezek révén meg lehetne oldani mindjárt a község utcáinak, határának, szikes földjeinek fásítását is. Egyébként ennek az ügy neki van egy másik része is* amelyre nyomatékosan szeretném a. földmívelósügyi miniszter úr figyelmét felhívni, ez pedig a meglévő fák hathatósiaibb és' komolyabb megvédése, valamint a fák szereteténeik propagálása. Az alföldi magyar ember valahogyan még ma sem szereti kellőképpen a fát, részben talán azért, mert e téren nem nyert kellő felvilágosítást és nem tudjai kellőképpen értékelni a fásítás nagy jelentőségét, horderejét, de tálán azért is, mert az e téren vétők mindezidelig nem részesültek komoly megtorlásban és

1 példaadó megbüntetésben. (VASZKÓ Mihály (kg): Mezőrendőri kihágás!) Mélyen t. Országgyűlés! Talán kis dolognak látszik, de méltóztassanak elhinni, naprólnapra fordul elő a fairtásf, a falopás, az élő fáknak kitörése, Pusztul az Alföld egész faállománya, kopár szikek és kopár határok ós tájak terülnek el szemünk előtt H(NAGY Károly íkiV>: Nagyon sötét iképet akar festeni!! Túlzás! — Egy hang a néppártról: Katasztrofális a helyzet!) Ideje tehát, hogy ezzel a kérdései komolyan foglalkozzunk. Az Alföld fásításáról nemcsak most kell gondosfkodni, hanem kellett volna a múltban is. Látták is egyes tényezők és igyekeztek is .ezt a problémát megoldani, de éppen most, amikor a háború követ-. évi február hó 18-án, szerdán. , 312 keztében ésf amúgy is az Alföld nagyon el volt hanyagolva fásítás tekintetében, kéli, hogy a demokratikus kormányzat és annak földmívelósügyi minisztere elsősorban ennek a kérdésnek megoldásával foglalkozzék haladéktalanul. , Arra kérem a földmívelósügyi miniszter urat, tegye lehetővé, hogy minden községben haladéktalanul felállítsák az állami faiskola kerteket, továbbá a fásításra, vállalkozó gazdákat lássák el ingyen facsemetékkel, a fásítás terén klihágókat pedig szigorú törvény büntesse és sújtsa. Abban a reményben, hogy a földmívelósügyi miniszter úr ezt atz én interpellációmat meghallgatja ós igyekszik a lehetőség határán bélül ennek a kérdésnek mielőbbi megoldására, voltam bátor ezt a fásítási kérdést az ország'—ülés szine elé hozni. (Éljenzés és taps a néppárton.) ELNÖK: Az országgyűlés az interpellációt kiadja a földmívelósügyi miniszter úrnak. Következik Baráth Endre képviselő úr interpellációja a népjóléte miniszter úrhoz, a budapesti lakásuzsora ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. POLÁNYI ; ISTVÁN jegyző r ( olvassa}: »Van-e • tudomása a miniszter úrnak arról, hogy Budapesten a lakások körül milyen visszaélések és uzisoráskodások folynak? Van-e tudomásai a miniiszter úrnak arról, hogy egyes főbérlők milyen illegitim jövedelmet vágnak zsebre a megszorult albérletbe kényszerült dolgozó emberektől? Mit szándékozik tenni a miniszter úr, hogy ezen áldatlan állapotok megszűnjenek?" ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a s'zó. BARÁTH ENDBE (kg): T. Országgyűlés! Azt hiszem, sőt tisztában vagyok vele, hogy nem hozok új dolgot a.z országgyűlés színe elé, amikor a Budapesten tapasztalható lakásmizériákról teszek említést, méltóztassék azonban megengedni, hogy ezzel a kérdéssel egy kicsit közelebbről foglalkozhassam. Magam immár három esztendeje lakom egy albérleti szobában, amely a régi világnak megfelelően épített háromszobás össizkomíortos lakásnak mellékhelyisége, az úgynevezett cselédszoba, amelyhez van egy cementpadozatú konyhahelyiség. Ez a két mellékhelyiség nekem, mint országgyűlési képviselőnek dolgozószobám, fogadószobám, ihálós'zobám, fáskamrám, éléskamrám és mindenem.. (FILÓ Samu ' (kg): És szalon is! —• Egy hang a néppárton: Mennyi a havi bére?) Ugyanakkor ennek a lakásnak főbérlője egy egyedülálló özvegyasszony. Ennek az özvegyasszonynak van egy leánya, akinek a lakása a Hold-utca. 15. szám alatt van. Főúri lakás. Ebben a holdutoai lakásban ennek az említett asszonynak a leánya és veje lakik kutyájával. (FILÓ Samu (kg): Fel fognak neked mondani holnap, ha így kibeszéled.- — Élénk derültség. — 19.30.) Én fii-etek ezért a mellékhelyiségért havonta 150 forintot. De lakik ott egy albérlő fiatal házaspár is, a férfi gyári munkás, a felesége nostaá tisztviselőnő: szintén 150 forintot fizetnek egy szobáért. Ezenkívül még' egy másik szoba van albérletben kiadvai, azért pedig az albérlő havonta 300 forintot fizet. Surnnm sumárum a főbérlő háziasszony a megszorult albérlőktől . havonta 600 forintot vesz be, és a főbérlő (

a U-