Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-48
285 Az országgyűlés 48. ülése 1948. évi február hó 18-án, szerdán. 286 szüneti szerződésben a német nácizmus elleni háború végső győzelemig való továbbfolytatásához nyolc hadosztály felállítását kellett vállalnunk, ami azt jelentette, hogy ehhez a művelethez azt a katonai emberanyagot kellett felhasználnunk, amely a régi, úgynevezett nemzeti hadseregből még megmaradt. így ennek a kötelezettségnek vállalásán keresztül a régi rendszerből ittmaradt tisztek és tiszthelyettesek válogatás nélkül birtokon belül kerültek a magyar demokráciába. Ma, három esztendővel a felszabadulás után megállapítható, hogy az új magyar honvédség tiszti- és tiszthelyettesi kara nagyjában és egészében a magyar demokratikus hadsereg megbízható alapja. Súlyos nehézséget okozott a magyar demokratikus honvédség megszervezésénél az a koldusszegény-sors, amelybe a páratlan könnyelműséggel megindított háború révéin a felszabaduláskor aiz egész magyar nemzet jutott- A régi átkos rendszer a hadsereg költségeinek fedezése céljából a magyar nép életerejét szívta ki. Megszámlálhatatlan milliókat költöttek a, had-' sereg felszerelésére, ruházatára és járművekre. mégis, amikor a hatalmon lévők elkövették a magyar nép ellen azt-az égbekiáltó bűnt, hogy minden erkölcsi törvényt felrúgva és a magyar nép érdekeit néni tekintve, Oroszország ellen mozgósítottak, akkor derült ki, hogy erre az esztelen háborúra a legénység lelkileg nem volt felkészülve, idegenül érezte magát abban a nagy Oroszországban, nem látta a háborúnak cél ját, értelmét, és tudat alatt minden egyes katona valamiképpen bűnösnek érezte magát azért, hogy bementünk Oroszországba. De az anyagi felszerelés is hibás és gyönge volt, amint már az első hetekben kiderült. A voronyezsi katasztrófa betetőzte ezt a szörnyű véres kalandot, az orosz hómezőkön ottmaradt a nemzet színe-virága és ottmaradt sokmilliót érő anyagi felszerelés. Jellemző az akkori had vezetőségre és hadtáp szolgálatra, hogy míg a raktárak tömve voltak élelemmel ós téli ruházattal, addig a legénység éhezett és a silány ruházat niiaitf már a katasztófa előtt számtalan sokan 1 meghallak a fagytói. Ilyeln körülmények között nem kell csodálkozni azon, hogy honvédségünk demokratikur jellemben való fk^alakítása soraim, PIZ első, egykét esztendőben élelmezési és felruházási nehézségek! mutatkoztak. Pirulva gondolunk arra a rongyosaágra, ahogy derék honvédeink az első időkbeín; festettek, amikor például határvadászainknál a kezdeti* korszakban nem volt ri%,a jelenség, hogy a nehéz szolgálat után a r egymást váltó őrségek lábbelijüket'és egyéb felszereléseiket egymásnak adták át és bizony honvédségünk más alakulatai is hiányosai voltak felszerelve. Ezen a téren a tárgyalás alatt álló költségvetés örvendetes változást hoz, most végre felruházzuk bonvédeinket és ha menetelni látjuk őket, nem kell toprongyos ságuk miatt pirulni. Mégis, t. Országgyűlés amikor az ilyetén koldusság láttán és tudata ban megvizsgáljuk azt a szolgálatot, amelyet honvédségünk az új magyar népi demokrácia megerősítése érdefeében teljesített, ezzel a teljesítménnyel meg lehetüntk elégedve. Külön dicsérettel kell szólnom a műszak' csapatokról, amelyek rövid idő alatt _ nagyszerű kiképzésben részesültek és az Idei beregi árvíznél rendkívül nagy szolgálatokat, tettek a népnek; hogy az árvíz nem okozott nagyolt károkat, az elsősorban műszaki csapataink lelkes és hősies munkájának köszönhetőKülön kell szólnom a tűzszerészekről, akik életük kockáztatásával hárítják el azt a vészei-, delmet, amelyet az itt-ott még elfekvő és fel nem robbant lövedékek okozhatnak. Dicséret illeiti meg aknaszedő alakulatainklat is, ameilyek nagy buzgalommal halásszák ki folyóinkból és tavainkból a hajózást veszélyeztető aknákat. De külön dicsérettel kell itt szólnom derék határ vadászaink emberfeletti szolgálatáról; is. A határvidékeken honvédeiink az egyszerű szolgálaton túlmenően elsőrendű nemzetgazdasági érdekvédelmet szolgálnak. Közismert, hogy a háború befejeztével milyen rendkívüli nagy méreteket öltött az országiunkból való csempészés. Sokat olvastunk azokról a nagyszabású razziákról, amelyeket a határvidékekéin a belügyi kormányzat rendelt el és amelyekben derék határvádászaink a razzia terhének nagyobb részét magukra vállalva, Igyekeztek végetvetni a rendellenességeknek. Ma is arra törekednek, hogy elhárítsák a veszélyt, amelyet a csempészés ós feketézés országunk gazdasági életere jelent. A határőrség érdeme az is, hogy a határmenti falvaikban és tetepüfJósékben mind ritkábban fordulnak elő rablóimerényiletek és fosztogatások. Csak helyeselni tudjuk ia honvédelmi miniszter úrnak azt a törekvését, hogy a, r határőrség létszámét fokozatosan emelni kívánja,. Legyen szabad a határőrség munkájáfól, mely a nyugati határom, zajlik le, néhány adatot a t. Ház elé hozni. A nyugati, tehát legveszélyeztetettebb határom ahol a legtöbb kisurranás történik az országból, 1947-ben nehéz? i sokszor életveszélyes körülmények között, 880 személyt fogtak eli a győri! határvadászok és háromnegyedmiiUló forint értékű csempészárut koboztak el. Tették ezt a határvadászok akkor, amikor mindössze 15 örs teljesít szolgálatot a . nyugattá határon s egy-egy örs 15 km-es ha társa vot tart megfigyelés alatt. Munkájuk sokszor emberfeletti, mert egy órábani csak tíz, ember teljesít szolgálatot. A sok nehézségi ©'lenére a határőrök nagyon komoly és. felelősségteljes imunkát végeztek, amiért — roimt mondom — a legnagyobb mértékű dicséret illeti meg őket. A költségvetés tárgyalásakor kell rámutatnom arra, hogy honvédségünk katonai szolgálatának teljesítése mellett egyben közigazgatási feladatot is végez. (17.30) Gondolok itt elgjpsorban a honvédelmi minisztériumra? ai kerületi parancsnokságokra és a kiegészítő parancsnokságoíkra. Bár ismerjük azokat a munkálatokat, amelyeket a honvédelmi miinisztérium többszöri átszervezésénél ezen a területen elvégzett, — a minisztériumbain eHvégzetlt osztályösszevonásokat, a kerületi és kiegészítő pa~ raniossnokságok csökkentését, a bevonulási központok megszüntetését — mégis az a meglátásunk, hogy ezek az összevonások és csökkentések elsősorban az anyagi alap megszabta szüks ég esse gb o 1 s zárma znak. Itt szeretném felhívni a honvédelmi miniszter úr figyelmét azokra a szükségszerű racionalizálási módszerekre, amelyeket a régi rendszer még a k. u. k. időszakból átvett káto- , nai közigazgatás bürokráciájának megszüntetése érdekében sürgősen végre kellene hajtani. Előttem sízólott t. képviselőtársam már felemlítette a magasrangú tisztek túltengését. Ma