Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-48
287 Az országgyűlés 48. ülése 1948. magam is úgy látom és a bizottságiban einnek kifejezést is adtam, hogy túlontúl nagy számban vannak a központi igazgatásban képviselve tábornokok és ezredesek. Erre a miniszter úr azt mondotta, ez csak egy keret, amelyet idővel majd ki kell tölteni, de szerinte másképpen nem lehet elintézni a, dolgot. Én mégis kérem a miniszter urat arra, hogy amennyiben csak módjában áll, igyekezr zék valamiképpen megszüntetni azt a merev .katonai bürokráciát, amely irtózik a felelősségtől és amely & dolgok elintézésének elhúzásaiban elli ki magát. Gyakorlati példával bizonyíthatnám azt, hogy a honvédség közigazgatási területén még ma is túlteng az öncélú ó& a felelősségtől irtózó bürokrácia, Épen ezért az ügymenet mindenképpen való egyszerűsítésére és gyorsítására volna szükség. Csak példaképpen említem meg azt a bürokratikus eljárást, amely a -sorozások megkezdésétől, tehát, a katonai közigazgatás első lépésétől a legénység bevonulásáig tart. Ezen . a térem a legutóbbi ötven esztendőben nem változott semmi, Ahogyan ötven éve elrendelték a sorozást, ahogyan azt . végrehajtották és ahogyan a dolgok a legénység bevonulásáig történtek, ugyanúgy történnek ma is, lassan, méltóságteljesen- (ERŐSS Jáno<s {kg): Sőt tovább differenciálódott!) Ezen az állapoton feltétlenül segíteni kellene. Túl 'azon, ami eddig a sorözási és a bevonulási munkákkal kapcsolatban történt, mag kívánom állapítani, hogy a magyar népi demokrácia életéiben a honvéd nem lehet csak egy egyén vagy egy _ szám, hanem ^ demokratikus életkörülményeink megalapozásaiban és fejlesztésében a magyar demokratikus honvédségnek lígyH mint egyetemes karhatalmi szervnek, de egyénileg is e testület minden egyes tagjának testestül "lelkestül őszintén demokratának kell lennie. Itt vetem fel az a szokatlan kérdést; vájjon a magyar demokratikus honvédségnek 1 éhet-e valaki tagja csupán csak testi alkata és egészségi állapota alapján? Vájjon elég kellék-e ez ahhoz hogy valaki azon a címen, hogy elért egy bizonyos életkort és egészséges, megbízható őre lehessen a magyar demokráciának fegyverrel a kezében? Nem kellene-e már most felvetni azt a kérdést, hogy a sorozás a katonai szolgálatra való alkalmatosságot illetően ezen túl is térj ed jeni fNem mutatkozik-e annak szükségessége, hogy a testi alkalmatosságon túl a sorozáson eldöntessék: vajijo/n 1 az illető, aki sor alatt áll. valóban (meg; bizható demokrata-e, vagy legalább is lelki beállítottsága demokratikus-e? Ezért szerintem megállapítandó volna, hogy az illető milyen családból való. Ninicsenek-e családjában volt nyilasok, nyilas pártszolgálatosok' voJksbundisták vagy SSf-katonák, vagy egyéb megbízhatatlan fasiszta elemek! A sorozandó legény személyileg milyen lelki alkatú és beállítottságú? A kormánynak kellene eldöntenie azokat az előírásokat és szabályokat, amelyeknek alkalmazásával elérhetnők azt, hogy a magyar népi demokráciában valóban csak az igazi őszinte és meggyőződéses demokratának adnának fegyvert a kéziébe. Kérnem kell a miniszter urat arra,, íhogy demokratikus politikánk maradéktalan érvényesítése érdekében sürgősen dolgoztassa ki az új honvédségi szolgálati szabályzatot. A régi honvédségi szolgálati szabályzatot módosították ugyan és az alatt az idő alatt, amely évi február hó 18-án, szerdán. 288 a felszabadulástól máig eltelt, nem kívánhatjuk, hogy egy új szolgálati szabályzatot dolgoztak volna ki, ma azonban már elérkezettnek látjuk az időt arra,' hogy egy valóban demokratikus szellemű, a fegyelmet minden tekinteítbeSnr fenntartó szolgálati szabályzatot; dolgozzanak ki a honvédség részére. Ezzel kapcsolatban felhívom az igen t. miniszter úr figyelmét arra, hogy ideje volna a katonai büntetőtörvénykönyv módosításának is. Huszonnégy éve vagyok- abban ; a szerencsés helyzetben, hogy tagja lehetek ennek a Háznak. Még élénken emlékszem arra a katonai büntetőtörvényikönyvre, amelyet a le,:.? kóklerebb miniszter, Gömbös Gyula ilyujtott he ide (ERŐSS János (kg): Igazad van! — Derültség.) és amelyet az akkori jobboldal a (legnagyobb lelkesedéssel fogadott. Már pediig, amit a joboldal lelkesedéssel f o l gr*do1/t i , az nekünk nem lehet jó. (közbeszólás a kommunistapárton: Csak tűzre!) Ez á büntetőtörvénykönyv tette lehetővé azt, hogy egy hadnagy, ha csak egy rossz szóval, — nem is rossz szóval, hanem csak: egy rossz, tekintettel megbántották, mint ahogy azt Balaton hadnagy tette Győrben, joga, volt" lepuffantani vagy leszúrni az, illetőt, s emiatt semmi bántódása sem történt. (Zaj.) Számtalan esetet hoztam én magam a Ház elé, amikor katonatisztek összekaszaboltak polgárembereket (ERÖSS ,János (kg): Ugy van!) csak azért, mert állításuk szerint ferdén néztek rájuk, s ezeknek a tiszteknek semmi bajuk nem, törtónt. Elismerem, hogy a katonai büntetőtörvényköinyvíiiek ezeket a szakaszait ma nem alkalmazzák, mégis elérkezettnek látom az időt arra, hogy ezt a ibüntetőtörvénykönyvet valamikép módosítsák (ERŐSS János (kg): Demokratizálják!), illetőleg új demokratikus szellemben készített katonai büntetőtörvénykönyvet hozzanak a Ház elé. Az eddig elmondott honvédpolitikai ezenr pontokon túl, az idei költségvetéssel kapcsolatban még a következő megjegyzéseim vannak.. Az első a különféle címeken szereplő dologi kiadások. A katonai egyének szeimélyi járandóságainak rendezése az elmúlt esztendőben megtörtént s ma' ezen a területen az a helyzet, hogy az ország többi dolgozó rétegeinek keresetéhez viszonyítva & helyzetük nem rosszabb, mint más kereseti ágaké. Természetesen nem kielégítő, s én bízom abban, hogy a miniszter úr a gazdasági viszonyok javulásával ezen a téren is meg fogja tenni azt, amit meg kell tenni. A dologi kiadásoknál ellenben elégteleneknek tartom azokat a költségelőirányzatokat, amelyek egy esetleges honvédségi fejlesztésnél előálló elhelyezkedési szükiségletekiet biztosítanák. Köztudomású dolog, t. Országgyűlés, hogy megvan bennünk a szándék és az akarat árral, hogy honvédségünket kifejlesszük addig a határig, amelyet a, békeszerződések megengednek. Ha ezt gyorsan tennénk, nagy zavarba jutnának a miniszter úr és közegei a legénység elhelyezését illetőleg, minthogy az elhelyezkedés megteremtése olyan probléma, amely nem intézhető el akkor, amikor már a fejlesztés történik, hanem az elhelyezkedési lehetőségekről jóelőre kell gondoskodni azért, mert a honvédség rendelkezésére álló laktanyák és más elhelyezkedési épületek azonnal nem haiszinálhatók, egyrészük ugyanis teljesen romokban hever, másrészüknél a belövések és a kifosztások következtében nagyarányú belyreállító munkálatokra van szükség. Ezeknek a biztosi-