Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-46

19'» Az országgyűlés 46. illése 1948. ma is' vannak, akik szívesebbein költenék a demokratikus állam pénzét a népnyúzó ós eltávolított csendőrök nyugdíjára, (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárton. — -Mozgás a\ nép-' párton.) amiről a túlsó oldaliról halottunk, (Felkiáltások a néppárton; Ejgry szót sem szólt' róla! — Egyhang a kotnmunista^ártról: Persze, hogy nem. mert már interpelláltak az érdekükben! — ACZÉL György (kp): Matheovits képviselő ár interpellált!) ma is vannak, akik sajnálják a .pénzt a népet védő hősi halált halt rendőrök árváinak megsegítésére. Szeretnéim felhíviM innen a Barankovieispárt képviselőinek figyelmét arra* hog:v ne hasonlítsáík össze a demokratikus rendőrséget a csendőírséggel még létszámában sem. A csendőrök módszerei mások voltak; módot nyújtottak arra. hogy kevesebb csteuidőrrel lássák el az uralkodóosztály védelmét. Jól ismerjük a csendőrök nyomozási módíszereit: amikor kiszálltak egy faluba, végigverték az egész falut, így verték ki az emberekből. — sokszor nem is abból, aki valóban elkövette a bűnt — hogy . ki a bűnös. Ne tessék tehát összehasonlítani a csendőrséget (Mozgás a néppárton.) azzal a rendörséggel, aniiely ma nem • azt a munkát végzi, hanem a nép segítését, a nép közvetlen támogatásátSajnos, mint az előbb láthattuk, a ^demagógia még ma sem veszett ki. éppen ezért érdemes öSiSzehasoinlííani az előbbi felszólalást az egy évvel ezelőtti szabadságpárti felszólalásokkal. Ma is vannak olyanok, akik túlozzák a drágaságot, a demokráciát teszik felelőssé minden nehézségért és ugyanakkor védik az árdrágítókat és feketézőket; tiltakoznak ezek internálása ellen (KOLBERT János (pk): Ez éljen fiíenki sem tiltakozott!) és szeretnék újból a magyar nép nyakára sziabaditaíni azokat. akiket a rendőrség feketézósért és egyebek miatt az internálótáborba zárt. Ezek támogatják politikailag az összeesküvésre Szövetkezőket, támadván a demokratikus rendőrséget támadván a belügyminisztériumot. T. Országgyűlés! Mit láthattunk éppen az előbb? A rendőrség ellen ma is folyik uszítás úgy. mint egy éve, és ma is ugyanez a cél, mint egy éve: éket verni a ináp és a demokratikus rendőrség közé. Ma azonban az emberek már szerencsére túlnyomórészt saját fejükkei gondolkoznak, saját szemükkel néznek. Ma már mindenki látja, hogy Magyarországon rend és nyugalom van, nem a temető rendje és nyugalma, hanem a pezsgő és békés építő élet rendje és nyugallma. Ma már mindenki látja hogy a személyi biztonság, u vagyonbiztonság az egész országban jobb, mint amilyen a háború előtt volt, s nem is lehet összehasonlítani a tavalyival. Ma már ott tartunk, ha valaki utcai vetkőztetést akar^ látni, leffjobb, ha a nyugati országokba utazik, ott még talán talál ilyen jelenségekelt. (KOLBERT János (pk) tréfásan: Nehéz útlevelet kapni! — PIROS László (kp): Pedig szívesen menne- sok!) r Rendőrségünknek még arra is volt módjahogy a törvényes vetkőztető helyeket, a bárókat és mulatókat is megrendlszabá^ozza, a kétkezi dolgozók igen nrgy örömére. Sikerrel akadályozta meg rendőrségünk a hároméves terv békés munkáját gátolni akaró gyújtogatok és szabotálok működéseit is. Azok a tüzek," amelyek a gyárakban fellobbanntak, kicsiben mutatták, hova jutottunk volna, ha rendőrsé". günk nem elég éber, nem elég szervezett. Ezek a tüzek mutatják, hogy az összeesküvők és évi február hó 16-án, hétfőn. 20 cinkosaik a magyar nép ellenségei voltak és Görögországot, Franciaországot akartak teremteni a magyar haza földijén. H

a rendőreégünk ném áll éberen poszltján, ma a békés építőmunka helyett fegyveres harc dlüböngene itt. a dolgozó osztályokat elnyomnák és a növekvő jó3ét helyett a nyomor kínozná Magyarország dolgozó népét. Azt hiszem, mindenki egyetért velem abban — talán kivéve az előttem szólott képviselő urat és pártjának képviselőit — hogy ai félelemmentes magyar életet mindenekelőtt demokratikus rendőrségünknek ós Rajk László belügyminiszter úrnak köszönhetjük. (Él nk. éljenzés a kommunistapárton. — Taps a többi kormánypárton.) Innen, a parlament padsoraiból szeretném elismerésünket kifejezni rendőrségünk egyikfontos része, a gazdasági rendőrség felé. A g-azdasági rendőrség jelentősége az utóbbi időben megnőtt és a jövőben valószínűleg növekedni fog. A magyar reakció politikai síkw i tagadhatatlanul csatát vesztett és most fokozottabban próbál a gazdasági élet területén ártani a magyar demokráciának. Gazdasági rendőrségünk megállotta helyét' és neki köszönhetjük,, hogy leleplezi a nép ellenségeit e frontszakaszon is, még ha olyan magas posztra is beaiyouiulnak. mint egyes minisztériumok államtitkárságai. A gazdasági rendőrségnek igen nagy szerepe volt abban, hogy az árdrágítók, valutaspekulánsok nem tudnak szabadon garázdálkodni és nem tudják a nép hely

: zetét még inkább megnehezíteni. Gazdasági rendőrségünkre nagy feladat vár abban a tekintetben is. hogy a magyar közéletben és gazdasági életbein az élen járjon annak a korrupciónak leküzdésében, amelyet a múltból . örököltünk. Mindezeket az eredményeket nézetem szerint azért tudta rendőrségünk elérni, mer' valóban a nép rendőrsége. Ez nemcsak abból látszik, hogy a régi rend próbálkozásait 'sikerrel vissza tudja verni, hanem abból is, hogy a dolgozó néppel való bánásmódja egészen más, mint a régi rend elnyomó szervéé. De abból is látszik ez, hogy rendőrségünknek nemcsak Io* , génysége, ;hanem tisztikara is mindenekfelett a dolgozó nép fiaiból kerül ki. Tudomásom szerint az ügyeket közvetlenül vezető rendőrtisztek hatvan-hetven százaléka a munkásság és a parasztság soraiból került ki így tehát biztosítva van a demokráciához való hűségük. T. Országgyűlés! A gazdaságii és politikai élet gyors fejlődésié, a köz-és vagyonbiztonság gyors növekvése mögött 'elmarad közigazgatásunk fejlődése- A közigazgatásL apparátus szerkezetileg és* személyi állományát illetően ma is nagymértékben változatlanul oly^n, mint eanilyen a felszabadulás előtt volt. Természetesen közigazgatási apparátusunkba is benyomnlfek az elimult három év folyamán új demokratikus elemek, demokratikus módszerek, de a közigazgatáis beállítottságát alapvetően megváltoztatni nem tudták. Örömmel üdvözöljük ilyen Szempontból és komoly újításnak I tartjuk a közigazgatási tanfolyamokat, aaneI lyeknek segítségével a nép fiaiból, munkásokból^ parasztokból falusi jegyzőik lehetnek. A közigaagF tási tanfolyamok első sorozatában J résztvevők 31% -a volt fizikai doigozó, munkás, J parasztember és 40% _

a volt olyan községi alkalmaizott, -altiszt.' akik tanfolyamok nélkül I sohasem juthattak volna magasabb közigazga'. tási pozíciókba. Csak helyeselni lehet azt,