Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-48

233 Az országgyűlés -48. illése 1948. azzal a megállapításával, mintha ez a költségvetési keret az elmúlt költségvetési kerethez képest komolyabb csökkenést mutatna. Ellenkezőleg. Ha hozzáveszem azt, amit nyugellátások címe "alatt a népjóléti minisz" térinm rendelkezésére ad a költségvetés, akkor ez a keret már 309 millióra emelkedik, ha viszont — amiről itt nem esett szó,— a hároméves terv beruházási összegeit is tekintetbe veszem, amelyek erre a tervévre 77 millió forintot tesznek ki, akkor lényegében a népjóléti minisztérium költségvetési kerete 386 millió forint. Ez a múlthoz képest is lényeges emelkedést jelent és egy olyan lehetőséget biztosít, amelyik egyáltalán nem mutatja azt, hogy a népjóléti minisztérium tevékenysége ebben az esztendőben esetleg stagnálásra lenne kényszerítve. De a stagnálást más szempontok is kétsó" gessé teszik. Kétségtelenül az ország gazdasági helyzete, a termelő erők növekedése, az életszínvonal emelkedése maga is azt jelenti, hogy egy emelt költségvetési keret mellett a népjóléti minisztérium feladatának sokkal nagyobb mértékben tud megfelelni, mint az elmúlt esztendőkben bármikor. Rámutattak a költségvetési vita során arra is, hogy a költségvetés indokolásában részletesen taglaljuk a külföldi segélyakciók jelentőségét. E segélyakciók összege'— kalkulatív számítás szerint, — 123 millió. Ez a 123 millió adta az indítékot arra, hogy kétségbe vonják az ezévi költségvetés realitását. Bár a külföldi segélyakciók jelentőségét egyáltalán nem kívánom kétségbevonrii, — ennek nagy jelentősége kétségtelenül megvolt és megvan még ma is — de rá kell mutatnom arra, hogy ugyanakkor a társadalom belső erejének a megnövekedése, azok az újabb erőforrások, amelyek kiegészítik a külföldig segélyakció juttatásait, kipótolják a költségvetési kereteket és ma már a belső erő, a tár" sa.da.lom belső ereje, komoly megmozdulásokra és komoly erőfeszítésekre képes. Rá kívánok itt mutatni^ mindenekelőtt arra, hogy a nemrég lebonyolított karácsonyi segítőakció egyhónapos mozgalma, csaknem 20 millió forintot tudott mozgósítani a magyar társadalom erőiből. Ha az árvízkárosultak felsególyezésére megindult szinte önkéntes mozgalmat nézem, amely megindulásakor nem is irányított, nem is tervszerű mozgalom volt, azt látom, hogy ma már ez is közel jár a tízmillió forintos összeghez. Ha tehát akülföldi segélyakcióknak kétségtelenül nagy jelentőségük van és súlyt helyér zümk arra, hogy ezek a külföldi segélyakciók ne olyan mértékben csökken jenek, ahogyan azt az egyes felszólalásokból esetleg ki lehetett érezni, éppen a belső erők bíztatnak bennünket arra, hogy egy általán ne gondoljunk semmiféle aggódással vagy pesszimizmussal arra, hogy a népjóléti minisztérium feladatát bár~ milyen vonatkozásbau isme tudná végrehajtani vagy esetleg hiányokat fog felmutatni. Kétségtelen, hogy maga a költségvetési keret nem akkora, mint amilyennek azt látni szeretnők. Ebben — azt hiszem — vailaimennyi szónok megegyezett és rámutattak arra, hogy a népjóléti minisztériumnak a leggondosabb számításokat keltett eszközölnie, szinte minden fillért meg kellett néznie, be kellett osztania, hogy a legcélszerűbb; módiom állítsa össze költségvetését, hogy a döntő helyeken és a döntő kérdésekben, 'megfelelő biztosítékot évi február hó 18-án, szerdán. 234 kapjon a;z ország 'egészségügyéinek és szociálpolitikai helyzetének javítására. T. Ország-gyűlés! Rátérek- az egyes felszólalások részleteire. Szóvátették a. felszólal ók iiajz orvosok helyzetét, az orvosfcórdést. Kétségtelenül nagy ellentét van ai falusi és a városi orvosok megoszlási arányában. Kétségtelen, hogy az orvosok egy része, ahogyan erre Botyánszkiné képviselőtársunk is rámutatott, húzódozik a falutól. Tény az is, hogy laizji'orvosofcí nagy részé városi területen igyekszik a maga prakszisát megtalálni és így a vidék, a *alu részére viszonylag kevés orvos jut. 4000 vidéki orvos közül 2500 lakik kisebb városokban és'csak 1500 jut a faluraHogyan segítsünk ezen? Egy, hogy az or- • vois kedvet kapjon a falun való letelepedésre. Meg kell javítanunk tehát az prvos szociális helyzetét a falun, egyrészt azzal, hogy, státusát rendezzük, másrészt azzal, hogy megfelelő orvoslakásokról gondoskodunk és végül azzal, hogy a közlekedést számára megjavítjuk. Ebben a tekintetben' az egészségügyi státus rendezése során is. dle egyébként is az orvosok státusát feltétlenül mindig a legnagyobb figyelemmel fogjuk kísérni, mert hiszen ő a legértékesebb alkotó része a közegészségügyi fevékemységnek. Ami a lakáskérdést illeti, orvoslakások építésére a hároméves terv soráni az első évben 2,100.000 forintot, a másik évben 2,960.000 forintot, a harmadik évben pedig 4,000.000 forintot kívánunk fordítani. Ha nem is fogjuk tudni ezzel végérvényesen megoldani a falusi orvosiak ások kérdését, de' igen nagy lépésekkel jutunk közelebb ahhoz a célhoz, hogy valóban emberibb helyzetet teremtsünk az orvos számára és ezzel is elősegítsük az orvos letelepedését a falun. Arra az igen régi követelményre, hogy az orvos könnyebben közlekedhessek,, a hároméves terv keretében már az első év során félmillió forintot kívánunk mozgósítani és ezzel a legfontosabb és legelhanyagoltabb területeken még aiz év folyamán autókat próbálunk az orvosok rendelkezésére bocsátani. (Helyeslés-) Erre a, célra azonban a hároméves tervnek nemcsak az első, hanem a második és harmadik évében is áldozunk: egy-egy millió forintot kívánunk a második és harmadik évben erre a célra fordítani. Azt hiszem azonban, hogy ezen felül fel kell vetni még egy másik kérdést is, mert ez az orvos hivatásához _ tartozik. Amikor itt arról hallunk, hogy mily nehéz, körülimények között él a falusi nép, akkor ez nemcsak . a laikusokat ragad jai meg, hanem nyilván valóan az orvos is felfigyel erre. (FÖLDES Mihály (kp): Ügy vau!) Ezért — aizt hiszem — a mi fiatal orvosgenerációuktóil megkívánhatjuk azt. hogy prakszisának első idejét a falun töltse, (Helyeslés. — ERÖSS János (kg): Kötelezővé kell tenni!) és csak egy bizonyos falusi szolgálat elvégzése után orientálódjék a város felé. (Élénk helyeslés és nagy taps.) De ez, t. Országgyűlés, természetesen nem minden, mert a falusi orvos azt is megkívánja, hogy ne szakadjon el a kultúrától és a tudománytól. (ERÖSS János (kg): A tudtanaányos színvonaltól!) Kétségtelenül szükség van tehát arra. hogy az orvos á kultúrától elszakadt, jelenleg megfelelő közlekedés nélkül élő falusi környezetben megtalálja az állandé kapcsolatot a magasabb orvosképzéssel, a tudomány haladásával.