Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-46

17 Az országgyűlés 46. ülése 1948. Ugy van! a néppárton. — Felkiáltások a kom munistapárton és a parasztpárton: Helyes volt! — Az elnök csenget. — SZEGEDI Al­bertié, (kp): Inkább a demokráciát támadják? — Zaj a kommunistapárton.) V4n~e ott sajtó­szabadság, gondolatközlést szabadság- •.. ELNÖK: A képviselő úr beszédideje le­járt, kérem fejezze be. (Felkiáltás a kommu­nistapárion: Ez is sok volt! — ACZÉL György (kp): Már 1944-ben lejárt!) RADÓ GÚLA (dn): Azonnal befejezem. Mi be akarjuk bizonyítani azt, hogy az igazi de­mokrácia, a szociális kiegyenlítődés egyálta­lán nenl összeférhetetlen (Egy hang a kom­munistapárton: Ahogyan maga elképzeli!) az emberek természetes szabadságjogaival. A mi utunk tehát ezért vezet ezen a »harmadik úton«, amely azonban nem reakcióba, hanem az igazi demokráciába torkollik. (Zaj a kom­munistapárton.) Mintho^ a kormánynak a költségvetésben megjelölt ntja nem oda vezet, a költségvetést nem fogadom el. (Taps a nép. párton. — Zaj c? kommunistapárton.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Köböl József! KÖBÖL JÓZSEF (kp): T. Országgyűlés*! A napokban átlapozgattam az egy évvel ezelőtti nemzetgyűlési naplót, átlapozgattam •a tavalyi belügyi költségvetés vitáját. Szak­szerű és jó hozzászólások hangzottak el akkor is, de mindezek közül kirínak azs akkor sza­badságpártnak nevezett jobboldal elkeseredett és uszító támadásai Rajk László és demokra­tikus rendőrségünk ellen- (Egy hang a kom­munistapúrton: Éljen Rajk László!) De a szabadságpárti felszólalók nem áll­taik egyedül a demokratikus rendőrség ellen intézett támadásaikban. Akadtak jónéháinyain az akkori legnagyobb kormánypártból is, akik szekundáltak, segítettek a rendőrség elleni tá­madásban. Emlékezzünk csak vissza az egy évvel ez­előtti időkre. Egy évvel ezelőtt ezek a patria­menti támadások csak halvány visszatükröző- . dései voltak azoknak a demokrácia elleni, nép­ellenes támadásoknak^ amelyeket a jobboldali folytatott falusi gyűlésein és suttogó propa­gandájában. A levitézlett földesurak, ezek ki­szolgálói* a régi rend miniden híve mindenek ­feltett a demokratikus rendőrségre haragudott, mert a rendőrség most már nem az urak fegy­vere volt a nép ellen, hanem a nép fegyvere lett ós a nép érdekeit szolgálta. A jobboldal, dühét az is fokozta, hogv erre asz időre esett a déimokrácia ellen szőtt föld­alatti összeesküvés felgöngyölítésének meg­kezdése. Ez aiz összeesküvés a magyar köztár­saság, a magyar dolgozók ellen szövődött és aiz volt a célja, hogy ha másképpein nem. tégy­veres erővel, polgárháborúval állítsa vissza a régi remidet- Ha ez az összeesküvés sikerült volna, a békés magyar tetnmelő élei, a nyuga­lom megszűnt volna és az országban az össze­ütközések, összetűzések, fegyveres harcok gá­tolták volna aiZ előrehaladást. . Ma már világos, t. Országgyűlés, mi fű­tötte az akkor szabadságpártnak nevezett jobb­oldalt és az egyes kisgazdapárti felszólalókat parlamenti támadásaikbaim Azt hitték, hogy az, összeesküvés első rajvonalának felgöúgyö­lítése nllátn a rendőrség nem 'tud! továbbjutni. nem tudia szétzázmi az összeesküvés hátsó vo~ nalait, Ugy gondolták, hogv a rendőrség éller\ •nézett sorozatos támadásokkal a dolgozó ué­ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ III. évi február hó 16-án, hétfőn. 18 pet a rendőrség eillen tudják hangolni; úgy gondolták, hogy a rendőrség további _ munká­ját ezekkel a támadásokkal meg tudják aka­dályozni. Azt hitték, hogy övék a világ, hiszen Nagy Ferenc volt még akkor a miniszterelnök. Varga Béla volt a házelnök^ és Kovács Béla volt a legnagyobb kormánypárt főtitkára. Ak­kor még azt hitte az elvakult jobboldal, hogy a demokratikus rendőrségnek csak tejfogai vannak, amelyeket ki lehet törmi. ugyanakkor azonban mégis féltek, mert látták már, hogy a rendőrség' szakképzettsége, demokratikus megbízhatósága és fegyelme napról-napra nő. Pártrendőrséget emlegettek már akkor is, (Közbeszólás a kommunista/párlon: Ma is!1 rendőrségi terrorról szavaltak akkor is, s eze­ket a rágalmakat ismételték a félsz ab a dúlás óta a demokratikus rendőrség ellen. Előttem szólott képviselőtársam csak is­mételte azokat a rágalmakat, (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárton.) amelyeket három év óta szórnak a magyar demokrácia rendőr­ségiére. (Egy hang a kommunistapárton: Ugyanazok a hangok!) Egy szót sem szólt ar­ról, hogy a közbiztonság, a nyugalom, a békés építőmunka ebben az országban előrehaladt, csupán rágalmai voltak a magyar demokra­tikus rendőrség ellem. Miközben ezek az urak tavaly agybafőbe dicsérték a nyugati országok szabadságát, kö­zülük az egyik, Nagyiván János akkori sza­badságpárti képviselő a parlamenti vita során kijelentette: nimcs Magyarországon szabadság, amit az is mutat, hogy a nyugaton tartózkodó 50.000 magyar ember nem mer hazajönni. Pászthory István ugyancsak szabadságpárti képviselő pedig támadta a belügyi költségvetés remidőrségi részét, túldotáltságot emlegetett. (ACZÉL György (kp): Ugyanaz a hang!) és kifogásolta, hogy a rendőrség autóinak helyre­hozatalára és karbantartására túlnagy összeg van előirányozva. (Közbeszólás a kommunista­párton Radó Gyula felé: Mit szól hozzál? — LIGETI László (ko): Lemásolta a beszédet a naplóból! — RADÓ Gyula (dn): Nem szóltam erről egv szót sem!) Természetesen ugyanak­kor a vele egy pártban lévő Vásáry István képviselő azt kifogásolta, tiogy a közbiztonság rossz, a rendőrség késve érkezik a tett szín­helyem Budapest utcáim.' éjjelenkint a békés járókelőket megtámadják és levetkőztetik- (Egy hang a kommunista vártról: Rosszul beszéltek össze!) Nem nagyon érdemes e levitézlett és elfe­lejtett múmiáknak egy év előtti megnyilatko­zásait szóvátenni. (LIGETI László (kp): Fel­támadtak!) A magyar demokráciának csak be­csületére válik, hogy olyam demokráciát, olyan szabadságot tudott teremteni, amelytől a nyu­gatosok félnek és amelybe nem mernek vissza^ térni. (Ugy van! Ugy van! a kommunistapár­tom.) Csak azért teszem mégis szóvá a szabad­ságpártiak és egyéb jobboldaliak egy év előtti megnyilatkozásait mert ma is vannak, akik kifogásolják a belügyi tárcának, különösen a tárca rendőri "részének r túldotáltságát. (Egy hang a kommunistapártról: Hallottuk az előbb!) Előttem szólott képviselőtársam csak megismételte a szabadságpárti oldalról tavaly elhangzott szólamokat. Képviselőtársam sajnálja a pénzt a nép rendőrségétől, sajnálja a pénzt a téli fagyban didergő rendőrök meleg ruhájára. (Mozgás a néppárton.) Ma is vannak olyanok, akik ki­fogásolják, hogy nem elég gyorsan terem a rendőrség a tett szímhelyéni, de a demokratikus rendőréé*: autóira nem szívesen, adnak pénzt: 2

Next

/
Thumbnails
Contents