Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-46
17 Az országgyűlés 46. ülése 1948. Ugy van! a néppárton. — Felkiáltások a kom munistapárton és a parasztpárton: Helyes volt! — Az elnök csenget. — SZEGEDI Albertié, (kp): Inkább a demokráciát támadják? — Zaj a kommunistapárton.) V4n~e ott sajtószabadság, gondolatközlést szabadság- •.. ELNÖK: A képviselő úr beszédideje lejárt, kérem fejezze be. (Felkiáltás a kommunistapárion: Ez is sok volt! — ACZÉL György (kp): Már 1944-ben lejárt!) RADÓ GÚLA (dn): Azonnal befejezem. Mi be akarjuk bizonyítani azt, hogy az igazi demokrácia, a szociális kiegyenlítődés egyáltalán nenl összeférhetetlen (Egy hang a kommunistapárton: Ahogyan maga elképzeli!) az emberek természetes szabadságjogaival. A mi utunk tehát ezért vezet ezen a »harmadik úton«, amely azonban nem reakcióba, hanem az igazi demokráciába torkollik. (Zaj a kommunistapárton.) Mintho^ a kormánynak a költségvetésben megjelölt ntja nem oda vezet, a költségvetést nem fogadom el. (Taps a nép. párton. — Zaj c? kommunistapárton.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Köböl József! KÖBÖL JÓZSEF (kp): T. Országgyűlés*! A napokban átlapozgattam az egy évvel ezelőtti nemzetgyűlési naplót, átlapozgattam •a tavalyi belügyi költségvetés vitáját. Szakszerű és jó hozzászólások hangzottak el akkor is, de mindezek közül kirínak azs akkor szabadságpártnak nevezett jobboldal elkeseredett és uszító támadásai Rajk László és demokratikus rendőrségünk ellen- (Egy hang a kommunistapúrton: Éljen Rajk László!) De a szabadságpárti felszólalók nem álltaik egyedül a demokratikus rendőrség ellen intézett támadásaikban. Akadtak jónéháinyain az akkori legnagyobb kormánypártból is, akik szekundáltak, segítettek a rendőrség elleni támadásban. Emlékezzünk csak vissza az egy évvel ezelőtti időkre. Egy évvel ezelőtt ezek a patriamenti támadások csak halvány visszatükröző- . dései voltak azoknak a demokrácia elleni, népellenes támadásoknak^ amelyeket a jobboldali folytatott falusi gyűlésein és suttogó propagandájában. A levitézlett földesurak, ezek kiszolgálói* a régi rend miniden híve mindenek feltett a demokratikus rendőrségre haragudott, mert a rendőrség most már nem az urak fegyvere volt a nép ellen, hanem a nép fegyvere lett ós a nép érdekeit szolgálta. A jobboldal, dühét az is fokozta, hogv erre asz időre esett a déimokrácia ellen szőtt földalatti összeesküvés felgöngyölítésének megkezdése. Ez aiz összeesküvés a magyar köztársaság, a magyar dolgozók ellen szövődött és aiz volt a célja, hogy ha másképpein nem. tégyveres erővel, polgárháborúval állítsa vissza a régi remidet- Ha ez az összeesküvés sikerült volna, a békés magyar tetnmelő élei, a nyugalom megszűnt volna és az országban az összeütközések, összetűzések, fegyveres harcok gátolták volna aiZ előrehaladást. . Ma már világos, t. Országgyűlés, mi fűtötte az akkor szabadságpártnak nevezett jobboldalt és az egyes kisgazdapárti felszólalókat parlamenti támadásaikbaim Azt hitték, hogy az, összeesküvés első rajvonalának felgöúgyölítése nllátn a rendőrség nem 'tud! továbbjutni. nem tudia szétzázmi az összeesküvés hátsó vo~ nalait, Ugy gondolták, hogv a rendőrség éller\ •nézett sorozatos támadásokkal a dolgozó uéORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ III. évi február hó 16-án, hétfőn. 18 pet a rendőrség eillen tudják hangolni; úgy gondolták, hogy a rendőrség további _ munkáját ezekkel a támadásokkal meg tudják akadályozni. Azt hitték, hogy övék a világ, hiszen Nagy Ferenc volt még akkor a miniszterelnök. Varga Béla volt a házelnök^ és Kovács Béla volt a legnagyobb kormánypárt főtitkára. Akkor még azt hitte az elvakult jobboldal, hogy a demokratikus rendőrségnek csak tejfogai vannak, amelyeket ki lehet törmi. ugyanakkor azonban mégis féltek, mert látták már, hogy a rendőrség' szakképzettsége, demokratikus megbízhatósága és fegyelme napról-napra nő. Pártrendőrséget emlegettek már akkor is, (Közbeszólás a kommunista/párlon: Ma is!1 rendőrségi terrorról szavaltak akkor is, s ezeket a rágalmakat ismételték a félsz ab a dúlás óta a demokratikus rendőrség ellen. Előttem szólott képviselőtársam csak ismételte azokat a rágalmakat, (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárton.) amelyeket három év óta szórnak a magyar demokrácia rendőrségiére. (Egy hang a kommunistapárton: Ugyanazok a hangok!) Egy szót sem szólt arról, hogy a közbiztonság, a nyugalom, a békés építőmunka ebben az országban előrehaladt, csupán rágalmai voltak a magyar demokratikus rendőrség ellem. Miközben ezek az urak tavaly agybafőbe dicsérték a nyugati országok szabadságát, közülük az egyik, Nagyiván János akkori szabadságpárti képviselő a parlamenti vita során kijelentette: nimcs Magyarországon szabadság, amit az is mutat, hogy a nyugaton tartózkodó 50.000 magyar ember nem mer hazajönni. Pászthory István ugyancsak szabadságpárti képviselő pedig támadta a belügyi költségvetés remidőrségi részét, túldotáltságot emlegetett. (ACZÉL György (kp): Ugyanaz a hang!) és kifogásolta, hogy a rendőrség autóinak helyrehozatalára és karbantartására túlnagy összeg van előirányozva. (Közbeszólás a kommunistapárton Radó Gyula felé: Mit szól hozzál? — LIGETI László (ko): Lemásolta a beszédet a naplóból! — RADÓ Gyula (dn): Nem szóltam erről egv szót sem!) Természetesen ugyanakkor a vele egy pártban lévő Vásáry István képviselő azt kifogásolta, tiogy a közbiztonság rossz, a rendőrség késve érkezik a tett színhelyem Budapest utcáim.' éjjelenkint a békés járókelőket megtámadják és levetkőztetik- (Egy hang a kommunista vártról: Rosszul beszéltek össze!) Nem nagyon érdemes e levitézlett és elfelejtett múmiáknak egy év előtti megnyilatkozásait szóvátenni. (LIGETI László (kp): Feltámadtak!) A magyar demokráciának csak becsületére válik, hogy olyam demokráciát, olyan szabadságot tudott teremteni, amelytől a nyugatosok félnek és amelybe nem mernek vissza^ térni. (Ugy van! Ugy van! a kommunistapártom.) Csak azért teszem mégis szóvá a szabadságpártiak és egyéb jobboldaliak egy év előtti megnyilatkozásait mert ma is vannak, akik kifogásolják a belügyi tárcának, különösen a tárca rendőri "részének r túldotáltságát. (Egy hang a kommunistapártról: Hallottuk az előbb!) Előttem szólott képviselőtársam csak megismételte a szabadságpárti oldalról tavaly elhangzott szólamokat. Képviselőtársam sajnálja a pénzt a nép rendőrségétől, sajnálja a pénzt a téli fagyban didergő rendőrök meleg ruhájára. (Mozgás a néppárton.) Ma is vannak olyanok, akik kifogásolják, hogy nem elég gyorsan terem a rendőrség a tett szímhelyéni, de a demokratikus rendőréé*: autóira nem szívesen, adnak pénzt: 2