Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-48

229 Az országgyűlés 48. ülése 1948, lesznek és egyre <fontosahbak leszinek, különö" sen, ha. úgy fogjuk fel hejyesen, a modern orvostudomány szellemében, ezt ia Jkérdést, — . Vagyis abban az érteilomben. abban a szellembeií — hogy a betegségeket elsősorban nem gyógyítani kell, hainem megelőzni. Sohasem 'lehet az állam közegészségügyi apparátus© elég nagy ennek az óriási feladatnak .megoldásához e területen, ahol atz emiberi társadalom a természet romboló erőivel áll szennben és tmindig résein kell lennie. ' Ezzel szemben a népjóléti tárca másik (működési körébe eső szoci álpoiitikai tevékenység társa daÖmi viszonyaink javulásával _ örvendetes módon visszafejlődíiík és reméljük, hogy népi demokráciánk el is fogja érni hJainiarosian azt az állapotot, amikor azok a teendők, amelyeket itt képviselőtársaim olyan ékesszólóan és olyan szakszerűen ecseteltek, mint sürgős tenni vall ókat, lassankint kevésíbbé sürgősekké, kévémbe fontosakká fognak-válni. Őszintén szólva neon tartom döntő kérdésnek, hogy a két tevékenység

t; amely mia a; népjóléti iminisztériuniban egyesítve van; egy minisztóriuinban kezeltetik-e vagy pedig külön, két minisztériumiban, azt azonban fontosnak tartam, hogy ha' együtt niiaira4 ez a két -ágazat, akkor a közegészségügyig ágazat minél gyorsabb tempóban fejlesztessék. . Meg ikell Állapítanunk, hogy a felszabadulás óta ez az áigaKat a szociálpolitikaihoz képest fejlődésében bizonyos mértékben visszaesett. Ezt nem szemrehányásként mondóim. Nagyon jól ismerem azokat az okokat, amelyeik miatt a szociálpolitikai teendőket előtérbe kelllett helyezni, tehát nem szemrehányásként, hanem útmutatásként mondom. A költségvetés késő; beterjesztésének külön-' ben iis velejárója, hogy amit most tárgyalunk, az már úgyis csak a jövő esztemdö költségvetésösszeállításánál haszn okítható. Egy ilyen meg állapi tásnaik tehát a jövő szempontjából van jelentőségeAnnikor rámutatok arra. hoigy a közegészségügyi ágazat a felszabadulás után fejlődésében visszamaradt, szeretném még a látszatát is elkerülni annak, mintha, azt akarnám állítani, hogy a felszabadulás előtti állapothoz, képest és a felszabadulás utáni rezsim hibájából maradt volna, vissza. Jól tudom, hogy a közr * egészségügyet az előző rezsim is —•_ sokkal kedvezőbb körülmények között — egészen mostohán kezelte. Mielőtt azonban ezt az állításomat bizonyítanám, röviden szeretném befejezni a népjóléti minisztérium történetét; most már iga zán csak egy-két szót kell szólanom rólai. 1919-ben az ellenforradalmi kormányzat késizen találta a közegészségügyet magáiban foglaló népjóléti minisztériumot. Azt átvette és 1923—83-ig mint külön minisztóriiuniot fenntartotta, majd a belügyminisztériumiba olvasztotta be. A felszabadulás után azonban újból az 1918-as állapot állott helyre: a népjóléti minisztérium mai formájában. Most rátérek annak számszerű bizonyítására, hogy a népjóléti minisztérium közegészségügyi ágazata többek között anyagi okból és 'anyagi tekintetben is visszamaradottnak tekinthető^ Az előttem szólott képviselőtársaim is, az élőadó is. részletesen elemezték: már a tárca költségvetését. En az ő analízisüket akarom kiegészíteni, az. adatokat-más szempontok szerint csoportosítva. De mindenekelőtt engedtessék meg egy számbeli korrekció azbö&szköltévi február hó 18-án, szerdán. 230 iségek tekintetében. Ez lényegtelen r számbeli korrekció. Tudniillik valamennyi előttem szólott (12-30) t. képviselőtársam 233 milliós öszszegrői beszólt, mint főösszegről, holott a főösszeg tulajdonképpen 309 millió, tehát az emelkedés az előző esztendőhöz képest nem 106%-qs. hanem csak 90%-os, mert az előző esztendő költségvetése sem 113 millió volt, hanem 163 millió. Joggal beszámíthatjuk ugyanig ia nyugdíjfejezet alatt elszámolt 76 milliónyi összeget organikusan a népjóléti tárca költségvetésébe, mert hiszen ennek tulnyomórésze nem ia népjóléti tárcáfoa'n dolgozó vagy ott dolgoztatott tisztviselőknek nyugdíja, _ hanem hadigondozási nyugdíj. Ismétlem. így az emelkedés a műit esztendőhöz képest nem 106%, hanem csak 90%- Ez még mindig kielégítő, ha tekirír tétbe vesszük, hogy az. összes közigazgatási kiadások emelkedése a múlt esztendőhöz, képest 63%. A. 63% és a 90% közötti különbözet mutatja, hogy .a kormányzat ai népjóléti tárcát igenis preferálta azzal, hogy aránylagos dotációját jobban emelte., mint az átlagot* A.legnagyobb emelkedést valóban a belügynél, a kultusztárcánál és a népjóléti tárcánál találjuk — igen helyesen. Pete képviselőtársamnak általánosságban elhangzott az a kifogása tehát, hogy a kormányzat az előtte álló feladatokhoz képest, nem fordít elegendő összeget a népjóléti tárca dotálására — szerintem mindig a lehetőséget is be keil vinni a számátálba —, nem . helytálló. Annál kevósbbé helytálló, mert ő a fősúlyt szintén a szociálpolitikai feladatokra helyezte és a többköltség ráfordításának kívánalmát arra irányította, márpedig a számok részletes elemzése azt mutatják, hogy a tárcaellátás költ' ségvetési emelkedésén túl, teháta90%-os. emelkedési arányszámon túl is, honorálta a szociálpolitikai követelményeketHasonlítsuk össze például az 1932—33. évi költségvetésnejk erre vonatkozó adatait az 1947—48-as kölíségvetésnek megfelelő adataival Ezért választottam ezt az évet, mert ez az utolsó esztendő, amikor még külön voltak kimutatva a költségvetésben a népjóléti kiadások ugyanolyan csoportosításokban, mint ma. Akkor az összes közigazgatási kiadások 806 milliót tettek .ki, a mai 4483 millióval összehasonlítva. Az összes népjóléti kiadások akkor 58.2 milliót értek el a mai 309 millióvab szemben Ott, az első számadatoknál természetesen pengőről van szó, itt forintról. Az összehasonllítás pengőről forintra elég nehéz,, mert hiszen különböző vonatkozásban az értékviszonyok különbözők^ de talán égy költségvetés keretén belül lehet egy kulcsszámot találni. Hia a mostani 4483 milliót elosztjuk a 806 millióval, öt és fél az osztószám- Akkor azt mondhatjuk, hogy az átlagos kiadások számszerűen ma 5 és- félszeresei az akkoriaknak. Ami tehát az 5 és félszeresen alul miatnadt, az mellőzött tétek ami ezen a szorzószámon, felül van, az preferált tételMárjnost, ha különválasztom a népjóléti tárcának keretén belül a szociálpolitikai költségeket a szorosan vett egészségügyi költségektől, akkor megállapíthatom, hogy az 1932—33-as költségvetésben az 58 millióból 18 ', és félmillió ment szociálpolitikai célokra. Ez az, ,amit elsősorban Pete képviselőtársamnak és azoknak címére irányítok, akik elégedetlenek. Tehát az 58 millióból csak 18 és félmillió volt a 15*