Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-48

221 Áz országgyűlés 48. ütése 1948. sanatk fel egy vándorkönyvtárt, amely magába foglalná a tudományos folyóiratokat .és könyveket s lehetővé tenné, hogy a szegénysorsú orvosok is hozzájuthassanak ehhez az iroda~ lomhoz. Szükségesnék tartom, hogy_a falusi orvos ne legyen harmad- vagy tizedrangú orvos, hanem felkészülten fogjon hozzá azoknak a feladatoknak a megoldásához, amelyek reá várakoznak. Tudom jól, hogy az a kép, amelyet a faluról és a tanyai világról itt felvázoltam, nagyon sok! -orvost visszatart attól, hogy a falvakba kívánkozzék, egyrészt azért, mert a kulturálatlanságtól való félelem tartja vissza őket, másrészt azért, mert az orvoslakások é® rendelők faluhelyen olyanok, hogy egyáltalán nem szerezhetnek kedvet ahhoz, hogy lemenjenek: falura. De igen t. Ország-gyűlés, ha az orvos nemcsak foglalkozásnak, hanem hivatásának is tekinti feladatát, akkor vágynia kell ezekre a területekre, mert ezeken a terű" leteken igazán kifejtheti azt az emberséget, amely benne van s így pár év imulva ezekből a sárbaragádt falvakból igenis mosolygó, egészséges falvakat építhet fel. Nagy hála, köszönet és öröm érzését válthatja majd ki belőle, ha a falu lakossága egészségesein, s a falu gyermekei mosolyogva mennek elébe s ő érezni fogja azt, hogy ezek tudják; neki köszönhető az, hogy a nyomorúságból kiszabadultak. Gyönyörű feladat ez, csak szív kell hozzá. Tudom, hogy a mai világban, ahol mindenki csak arra törekszik, hogy minél nagyobb darab kenyérre tegyen szert és minél többet szerezzen meg magának az anyagi javakból, ilyen feladat csak azokat vonzhat, akik érte belső hivatást is éreznek. A szülésznőkről külön akarok még beszélni. Hallottam, hogy államosításuk tervbe van véve. Már beszéltem arról, hogy jártambankeltemben ezekben az említett vármegyékben egyedül \ ők voltak azok, akikhez a lakosság bizalommal fordult. Tudom azt, hogy nagyon nehéz körülmények között teljesítenek szolgálatot, a fizetésük nagyon kenés, borravalókra vannak utalva, hogy magukat fenn tudják tartani. Ugyanez vonatkozik a községi szülésznőkre is. Nagyon sokszor előfordul, hogy jövedelmük szaporítása végett olyan, helyen, ahol megbízóik tehetősebbek, mosást is vállalnak. (Egy hang a szociáldemokratapárton: Sőt, kapálnak is!) Kimennek mezőgazdasági munkára és a szülésznő felrepedezett körömmel megy a szülőnőhöz feladatát teljesíteni. Ez egyáltalán nem szolgálja az egészségügyet, éppen ezért kérem a népjóléti miniszter urat, hogy átmenetileg, amíg ezt a szülésznő-kérdést rendezi, némi díjazásban részesítse őket 4és tegye lehetővé számukra azt, hogy a falusi asszonyokhoz is olyan szülésznők kerüljenek, akik minden szempontból, a higiénia szempontjából is kifogástalanok. T. Országgyűlés! Az egészséges lakásépítkezéshez szükséges a falurendezés kérdésével való foglalkozás is. A falvakban a sok girbe" görbe és ötletszerűen épült utca helyett egyenes utcákat kellene létesíteni. Fásítással kellene gondoskodini arról, hogy a por ne legyen halálos veszedelem a falusi lakosság számára. El kellene tüntetni a házak elől a kaesausztató tavakat is, amelyek olyan; miazmás levegőt terjesztenek, hogy azok a lakások, amelyek úgyis penészesek, nedvesek és kicsiny évi február hó 18-án, szerdán. 222 ablakkal vannak ellátva, egyáltalán nem szellőztethetők és nem jutnak egészséges levegőhöz. ; : r Nagyon fontos volna az egészséges lakásépítkezés" azért is, mert -& falu legnagyobb ellensége'^ és a bacülusok legnagyobb terjesztője, a légy, az egészséges lakásokban a tisztaság következtében elpusztulná. Tudja az igen t. Országgyűlés, hogy mit jelent a légy, hogy milyen szörnyű, amikor rámegy <a kisdedre ós nem hagyja, aludni, amikor rászáll a betegre _ és J a bjetegnél szerzett Váladékot továbbviszi az egészségesre, amikor rászáll minden szennyre, azután bejön a szobába és belepi az ételt, a kenyeret és belehull az ételbe? Milyen undorító és rettenetes ellensége a légy a falusi és tanyai dolgozóknak! Ezért kellene fertőtlenítő intézeteket is felállítani, de még ennél is fontosabbnak tartanám a fásítást és az egészséges lakást, azonkívül a tisztálkodási lehetőségek biztosítását. Igen t. Országgyűlés! A most elmondott és itt nagyon sok képviselőtársam által ismert lakásviszonyok teszik indokolttá azt a kérelmemet is. hoerv faluhelyen biztosítsanak fürdőházakat. Ha arra gondolunk, hogy a falusi nép tisztálkodási lehetősége mennyire hátráltatva van azzal, hogy egy szobában kell felnőttnek és gyermeknek tisztálkodnia s ha figyelembe vészszűk, hogy a ruházat is, amellyel nagyon silányan voltak ,a múltban is ellátva, olyan szomorú és egészségtelen viszonyokat teremtett és annyira lezüllesztette még az igényeket is, hogy ma már a közvélemény átalakításával kell oda- * hatnunk, hogy a falusi lakosságot rávezessük a tisztálkodásra, — szomorú ez, "bár nem az ő bűnük, a múlt bűne ez is — akkor nekünk arra is törekednünk kellene, hogy legyenek fürdőházak. Nem gondolok modernül felszerelt fürdőházakra, de legyen egy hely, ahova a fáradt, tisztálkodni vágyó emberek elmehetnek. Ezeket a füidőházakat az iskolákra is ki kívánom terjeszteni, hogy a gyerekeik ott szokják meg, hogy hetenként egyszer vagy.kétszer eg^ész testüket meg kell tisztítani. (-Taps.) Nagyon fontosnak tartom az iskola egészségügy, és főképpen az iskolai fogászat kiterjesztését is. T- Országgyűlés! A sok-sok faluban és sok-sok ezer lakásban, ahol megfordultam, egyetlen fogkefével sem találkoztam, és ez indokolttá "teszi kérésemet, hogy a miniszter úr főkép a falvak felé tekintsen komolyan, amikor az iskolai fogászatra áldoz. Az a sok sok betegség, ami a rossz fogak következtében a falu lakosságát tizedeli, indokolttá tenné, hogy minél több falusi iskola juthasson hozzá az iskolai fogászat áldásos eredményeihez. T. Országgyűlés! 'Van itt még ©gy igefi súlyos probléma, és ez a helyéé táplálkozás kérdése. A múltban, ha erről beszéltünk az asszonyoknak., azt •mondták, ne tanítsom bennünket, tudunk mi főzni, csak legyen mibők Hát igen, úgy is volt, mert a legtöbb paraszt és a legtöbb földmunkás kamrájából már karácsony táján kivadultak az egerek is. mert nem volt mit enmiök. Tehát nem tudtak főzni, mert nem -volt miből. Hiányos táplálkozásuk' hatása azután tavasszal mutatkozott meg, amikor munkába kellett állniuk, s amikor zörgött a csontjuk Ez a hiányos táplálkozás megmutatkozott abban is. hogy a síró és éhes gyermekek alier vártak meg, hogy az eoer .megérjen a fán. abból tánláikoztak reggeltől estig. A rossz táplálkozás, a tánlálókhiánv borzalma* állapotot teremtett a falvakban. Éppen ezért, mivel ez nemcsak