Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-48
203 Az országgyűlés 48. ülése 1948. évi február hó 18-án, szerdán. 204 Nagy Lajos (dn) — a földmívelésügyi miniszterhez — az alföldi területek, utak, dűlők kötelező fásítása, valamint községi faiskolák felállítása ügyében , 310 Baráth Endre (kg) — a népjóléti miniszterhez — a budapesti lakásuzsora ügyében 312 Rónaszéki Lajos (dn) halasztást kapott ...,.*..... •.. ....' 314 A kormány részéről jelen voltak: Darvas József építési- és közmunkaügyi miniszter, Olt-Károly népjóléti mniszter, Ries István igazságügy miniszter, Szabó Árpád földmívelésügyi miniszter. :. (Elnök: NAGY IMRE. 10.28-) T."Országgyűlés! Az ülést megnyitom- A mád ülés jegyzőkönyvének vezetéséire Polányi István, aia eg«yéb jegyzői teendők ellátására pedig Szabó Piroska képviselőtársunkat kérem fel.* A ti- . Országgyűlés tudomására hozom, bogy a belügyminiszter úr átiratot intézett hozzám, amelyben atz, 1946:XXVI. te 11 §-ában foglalt intézkedésekre hivatkozással megküldi a Kolberti János országgyűlési képviselő ellen hozott büntető ítéleteket- Tekintettel arra, hogy a bejelentés az összeférhetetlenségi eljárás alapjául szolgál, az iratokat további eljárás végett az összeférhetetlenségi bizottsághoz tettem át. (10-30) Bemutatom a t- Országgyűlésnek saj miniszterelnök úr átiratát, amelyben tudatja, hogy az 1947 :XX. tc.~kel az államháztartás vitelére adott felhatalmazás újabb meghosszaibbításáról szóló törvény mint az 1948:VIIL te. az Országos Törvénytárbain kihirdettetett. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. . Bejelentem a t- Országgyűlésnek, hogy_ a péosi főállamügyészség Nagy László szoeiáh demokratapárti országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte- A megkeresést a házszabályok 47- gátiak 1. bekezdése értelmében a további intézkedések " megtétele céljából a mentelmi bizottsághoz áttettem- A bejelentést az országgyűlés tudomásul vesziT- Országgyűlés! Napirend szerint következik a népjóléti tárca költségvetése általános vitájának folytatásaSzólásra következik a kijelölt .szónokok közüK . . POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Sz. Szabó Pál! ELNÖK: A képviselő úr nincs jelen, így a szónokok sorából töröljükSzólásra következik a kijelölt szónokok közül? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: CselrSzombathy László! CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ (kg); T- Országgyűlés! Amikoir a nép jóléti tárca költségvetését tárgyaljuk, egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy, amint a cím is mondja, e tárca keretében kellene elsősorban gondoskodni a magyar' nép, a dolgozó milliók jólétéről- A demokratikus kormány politikájának célja' nem lehet más, mint az egész népesség szociális helyzetének meg javítása révén az életnívó emelése. A szociális, jólét alapja az egészséges, munkaképes, dolgozni tudó ember, és éppen ezért az egészségügyi problémáknak kell itt a homloktérben ál lantokA közegészségügyi helyzet javulásán kívül azonban elengedhetetlenül szükséges megfelelő kulturális és gazdasági felemelkedés is. Elképzelhetetlen jó közegészségügyi állapotokat teremteni a tömegek kulturális felemelése nélkül. Különösen falun van szükség a közegészségügyi ismeretek terjesztésére, a tudás fokozására,, ahhoz, ihogyaz emberek belássák, hogy az egészség legfőbb őre, az e orvos által nyújtott tanácsok és intézkedések az ő egyéni érdelkeiken túl, esetleg azok sérelmével elsősorban a köz érdekeit szolgálják. Amint már mondottam, kellő , népjólét megteremtéséhez azonban kellő anyagi megalapozottság is szükséges, hiszen a legtöbb intézkedés eredményes megtételéhez anyagi áldozatoíklat is kell hozni. Á 'munka, amejlyet az egyén végez, a hely, ahol foglalkoztatják, a lakás, ahol» életének majdnem a, felét eltölti, ( a, táipjálkoizás, iaz ivóviz, ,a ruházkodás, ' mind döntő tényezőként szólnak bele az egyéni és rajta keresztül az egész társadalom életébe. A népjóléti tárca költségvetésének indokolásában reális., sötét színekkel van megrajzolvai <az a. károsodás, amely a második világháború megpróbáltatásai következtében az egészségügyi igazgatás keretébe tartozó intézményeket érte. Azt azonban, hogy a legértékesebb kincsnek, a nemzetet alkotó emberanyag- • nak milyen irtózatos veszteségei voltak, a költségvetés rideg számadataiból nem tudhatjuk meg. így nem látjuk azt a mérhetetlen kárt sem- amelyet az utánunk következő embergenerációban szenvedtünk, amely a háborús veszteségek miatt a jövőben a népességszaporulat csökkenésében, a népbetegségek pusztító hatásán kívül azoknak az utódoknál is jelentkező következményeiben nyilvánul majd meg. Ezeknek csak halvány indexszámai a költségvetésnek ezekre vonatkozó száimoszlopai. Ha ezeket a szempontokat tekintetbe vesszük, úgy már elöljáróban megállapíthatjuk, hogy a népjóléti tárca költségvetési tételéi az egészségügyi és szociális feladatok nagyságához mérten az orszáe mai lerongyolt gazdasági helyzetében is legfeljebb a miniszter úr jószándékát jelzik, de a feladatok elvégzésére még viszonylagosan is elégtelenek. Sajnálom, hogy a múlt költsége vetési év zárszámadási adatainak hiánya miatt nem áll módomban a költségvetési tételeknek egészen reális elbírálása, de ha csak az indokolásban közölt adatok alliaipjani vizsgáljuk is meg ezt a kérdést, akkor is meg kell állapítanunk, hogy afe emelkedés csak papíron van meg. Ezzel szemben — amint ezt már az előttem szólottak elmondották — valóban 20,624.000 forinttal, az összeg 8.11%-ával kevesebb áll a miniszter úr rendelkezésére, mint a megelőző évben. Ez is csak relíatív szám, mert a külfölldrőll , kapott és minket mély hálával eltöltött természetbeni adományok átértékelési kulcsát és az átértékelés időpontját nem ismerjük- E miatt a csökkenés miatt indokolt aggodalmat érzek, inert feladataink nem csökkentek.
